GYIK

Az alkalmassági vizsga a felvételi eljárás része és feltétele azon szakokon, melyeken feltüntetik felvételi követelményként. Ez egy intézmény által előírt kizáró jellegű vizsga. Az alkalmassági vizsga felépítése, illetve annak követelményei szakonként eltérhetnek. A vizsga pontos körülményeiről (feltételek, időpontok, stb.) minden esetben az egyetem küld levelet, mely a felvételi jelentkezést követő időszakban várható. 

Amelyik szaknál felvételi követelmény az alkalmassági vizsga, ott feltüntetik azt. Például pedagógusképző területen, építészmérnöki vagy ipari termék- és formatervező mérnöki szakon, környezetkultúra alapszakon, csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító, óvodapedagógus, valamint rekreáció szakokon, továbbá a művészeti kar valamennyi képzésén szükséges az alkalmassági vizsga. 

Adott felvételi eljárásban egyszer. Az alkalmassági vizsga eredménytelensége esetén a jelentkezőnek nem számítható felvételi összpontszám. Az utóbbi években lehetőség volt a KPVK nyílt napjain is alkalmassági vizsgát tenni, aminek sikeres elvégzésekor hivatalos papírt állítanak ki. Abban az esetben, ha a nyílt napon nem sikerül a vizsga, a hivatalos időpontban még újra meg lehet próbálni.

A behívó intézmény mindig az lesz, amelyik a jelentkezéskor megjelölt elbírálási sorrendben (az adott szakokat vizsgálva) a legkisebb jelentkezési sorszámmal szerepel (első hely, második hely, stb).

Nem, ezzel számítódik a felvételi összpontszám.

Aki nem jelenik meg az alkalmassági vizsgán vagy nem felel meg, a felvételi összpontszáma 0 lesz, tehát nem nyerhet felvételt az adott szakra.

Az alkalmassági vizsgán elért eredményt nem pontszámmal, hanem "megfelelt"/"nem felelt meg" vagy "alkalmas"/"nem alkalmas" minősítéssel értékelik. 

A PTE felvételi honlapján a Kapcsolat fülön lejjebb görgetve megtalálod a karok elérhetőségeit, melyeken tájékozódhatsz az adott szak felvételi követelményeiről. Továbbá a pte.hu/felveteli képzéskeresőjében és a felvi.hu oldalán is találhatsz erről bővebb információt. 

Az állami ösztöndíjjal támogatott képzés költségeit az állami költségvetés, az önköltséges képzés költségeit pedig a hallgató fizeti. 

Állami ösztöndíjjal támogatott: 

  • a jogszabályban meghatározott költségeket az állam viseli,

  • a hallgató vállalja, hogy meghatározott időn belül oklevelet szerez,

  • ezt követően a hallgató megfelelő ideig hazai jogviszonyt tart fent.

Önköltséges: 

  • az oktatás teljes költségét a hallgató fizeti.

Ahogy a felvi.hu-n írják “A felsőoktatási felvételi jelentkezés során a jelentkezőknek meg kell jelölniük, hogy milyen finanszírozási formában szeretnének felsőoktatási tanulmányokat folytatni.” 

Eléred a jogszabályban meghatározott minimum pontot, valamint az intézmény által az állami ösztöndíjas finanszírozású formában elindított képzés ponthatárát. 

Mindkét esetben lehetséges az átjárás oda és vissza is, meghatározott feltételek mellett. 

A felsőoktatási intézmény az átsorolási döntést minden év július 31. napjáig, tanévenként egyszer köteles meghozni.

Amennyiben a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató nem felel meg az alábbi feltételeknek, a felsőoktatási intézmény tanév végén köteles önköltséges képzésre átsorolni: 

  • az utolsó két (aktív) félévének átlagában nem szerzett legalább 18 kreditet, 

  • nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – megállapított tanulmányi átlagot, 

  • az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatát visszavonja, 

  • kimerítette a rendelkezésre álló támogatási időt.

Önköltséges képzésről kérelem benyújtása esetén a megüresedett állami ösztöndíjas helyekre át lehet sorolni.

Ösztöndíjak - PTE Rektori Ösztöndíj: 

  • a rektori ösztöndíj összege: 100 000 Ft,

  • az első 50 000 Ft az őszi, a második 50 000 Ft a tavaszi félévben kerül kifizetésre,

  • összesen 100 fő állami ösztöndíjas és 100 fő önköltséges finanszírozású nyerheti el,

  • minden karon a legmagasabb pontszámmal felvett hallgatók közül választják ki a rektori ösztöndíjasokat. 

  • Feltételei:  

    • elsőként kell jelölni a PTE általános vagy pótfelvételi eljárásban valamely nappali tagozatos alap- vagy osztatlan képzését,
    • olyan képzést kell megjelölni, amire korábban nem jártál,

    • a tanév őszi és tavaszi félévében is folytatni kell a tanulmányokat,

    • első félévben legalább 17 kreditet kell teljesíteni,

    • az ösztöndíj szétosztása: a pályázók között karonként a pályázók arányában, a felvételi összpontszám alapján rangsorolva döntenek.

Diákhitel:

  • Diákhitelt bárki felvehet, aki magyar állampolgár, még nem töltötte be 45. életévét és aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik valamely magyarországi felsőoktatási intézményben. 

  • A Diákhitelt 11 tanulmányi félévre lehet felvenni, egy szemeszterben legfeljebb 5 tanulmányi hónapra. A 11 félévnél hosszabb képzési idejű osztatlan mesterképzésben résztvevők jogosultsági ideje megegyezik a képzési idővel, de nem haladhatja meg a 14 tanulmányi félévet. 

  • A tanulmányok alatt nem kell törleszteni, a hitel visszafizetését a hallgatói jogviszony megszűnését követő negyedik hónaptól kell megkezdeni. A kötelező törlesztőrészlet a jövedelemhez, vagyis az anyagi teherviselő képességhez igazodik. 

  • Típusai:

    • Diákhitel 1  

      • A felsőoktatásban tanulók döntő többsége jogosult ezen típusú Diákhitelre. A hitelt felveheti állami ösztöndíjas és önköltséges képzésben részt vevő hallgató is, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatási formában tanul. 
      • Bármire költhető. 

      • Változó kamatozású. 

    • Diákhitel 2  
      • A hitelre kizárólag akkor jogosult, ha önköltséges képzésben vesz részt, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanul. 

      • Kizárólag a képzési díj kiegyenlítésére fordítható. 
      • 0% kamat. 

Diákmunka:

  • Pécsen, a különböző diákmunkával foglalkozó szervezetek mellett megtalálható a PTE Student Service is, ami a PTE munkaközvetítő irodája. Sokrétű munkakínálattal rendelkeznek, alkalmi vagy hosszútávú, rugalmas időbeosztású vagy teljes munkaidős állások közül tudsz válogatni náluk

Rektori ösztöndíjra igen, valamint ezen kívül az egyes karok honlapján érdemes tájékozódni, mivel az ösztöndíj lehetőségek karonként változnak.

A legtöbb ösztöndíj megpályázásához legalább egy szemesztert el kell végezned az egyetemen, de szerencsére akadnak olyan ösztöndíjak, amelyeket első félévben is megpályázhattok. Egyrészt ilyen az Elsősök kiegészítő alaptámogatása, más néven gólyapénz, amit elsőéves BA/BSc, MA/MSc és FOKSZ képzésben, valamint osztatlan képzésben részt vevő hallgatók pályázhatnak meg. Ez egy szociális alapon elbírált juttatás, ami kizárólag az első szemeszter időtartamára szól. Másrészt megpályázható a PTE Rektori Ösztöndíja is, amit az a 200 legmagasabb pontszámot elért felvételiző nyerhet el, akik első helyen jelölték meg a PTE-t az általános vagy a pótfelvételi felvételi eljárás keretein belül. Az ösztöndíjat 100 fő állami ösztöndíjas és 100 fő önköltséges hallgató kapja meg. Ezek mellett állami támogatásként igénybe vehető a Bursa Hungarica ösztöndíj, erről részletesebb tájékoztatás az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő weboldalán érhető el. (www.emet.gov.hu

Az önköltség összegét a felsőoktatási intézmények állapítják meg a Kormány által megadott keretek között, melyről bővebben a felvi.hu-n tájékozódhatsz. Fontos kiemelni, hogy az ezen az oldalon lévő adatok hivatalosak!

Egységesen mindenhol 12, kivéve orvosi szakon, ahol a képzési idő miatt ez 14 félév.

Igen, van rá lehetőség, azonban csak azután, hogy a felvételt nyert szakodon már megkezdted tanulmányaidat. Első félévet más szakon nem lehet kezdeni, félévkor átjelentkezés szükséges az általad választott új szakra.

Igen, van rá lehetőség, de csak a későbbiekben, hiszen első félévet más karon/szakon nem lehet kezdeni. Az átjelentkezés menete függ a két kartól, amelyről jöttél/ amelyre mész. Ám a szak/ kar váltása történhet újrafelvételi eljárás útján is. (Lásd a ‘Hogyan működik a szakváltás?’ kérdésnél.) További információkat a karok Tanulmányi Osztálya tud adni.

Első félévet passziváltatni alapvetően nem lehet. Amennyiben mégis közbejön valamilyen jelentősebb magánjellegű életeseménybeli változás, mely miatt nem tudod megkezdeni az első félévedet (pl. szülés, baleset...stb.), kizárólag külön kérvény benyújtásával van mód a félév passziváltatására.

Természetesen van lehetőség átjelentkezni más egyetemre, azonban annak eljárási menete egyetemenként eltérhet.

A passzív félév azt jelenti, hogy az adott félévben nincs hallgatói jogviszonyotok az egyetemmel, tehát nem kell órákra járnotok, sem vizsgákat tennetek. Önköltséges hallgatóként a tandíjfizetés alól is mentesültök ebben az időszakban. Mindez viszont azt is jelenti, hogy sem ösztöndíjat, sem diákhitelt nem igényelhettek, sőt érvényes diákigazolványotok sem lesz. 

Egymást követően legfeljebb két alkalommal van mód passzív bejelentkezésre a Neptunban. További passzív félév felvételére, annak ellenére, hogy a Neptun felületén a passzív státusz beállítása lehetséges, kizárólag külön kérelem benyújtásával van mód. 

Az egyetem esetében inkább félévekben/szemeszterekben kell gondolkodni, mintsem években, de igen, van lehetőség két egymást követő félév passziváltatására. Lásd az előző kérdést-választ. 

Képzési szint: A, O, F, M 

  • A: alapképzés (BA/BSc) 

  • O: osztatlan mesterképzés 

  • F: felsőoktatási szakképzés 

  • M: mesterképzés (MA/MSc) 

Munkarend: N, E, L, T 

  • N: nappali munkarend 

  • E: esti munkarend 

  • L: levelező munkarend 

  • T: távoktatás 

Finanszírozási forma: A, K 

  • A: államilag finanszírozott képzés 

  • K: önköltséges képzés 

1. lépés: ügyélkapu regisztráció kormányablakban 

2. lépés: E-felvételi felületén jelentkezni a központi felvételi eljárás meghatározott időszakában 

  • 1) Regisztráció 
    • Az elektronikus felvételi használatának első lépése, hogy regisztrálni kell a felvi.hu honlapján 

    • Ekkor rögzíti a jelentkező az általa használt e-mail címet. 

    • A regisztrált ügyfelek bejelentkezés után a honlap fejlécében található "Profilom" listát lenyitva, vagy a személyes oldaluk bal menüjéből kiválasztva használhatják a regisztrációhoz kapcsolódó funkciókat, itt jelenik meg az E-felvételi is. 

    • Ha valaki korábban már regisztrált a Felvin, akkor az E-felvételi használatához nem kell újra regisztrálnia. 

  • 2) Felhasználási feltételek elfogadása 

    • A regisztrációt követően az E-felvételi menüpontra történő első kattintáskor a jelentkezőnek el kell fogadnia a felhasználási feltételeket, amelyek pontosan rögzítik az E-felvételihez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. Ezek megismerése és tudomásulvétele az elektronikus jelentkezés elengedhetetlen feltétele, az abban foglaltak szükségesek a megfelelő használathoz. 
  • 3) Biztonsági kód kiküldése 

    • Miután a jelentkező elfogadta a felhasználási feltételeket, a felületre történő első belépéskor a rendszer automatikusan kiküldi regisztrált e-mail címére az egyedi biztonsági kódját. Ezt a kódot érdemes megőrizni, mert minden belépés alkalmával szükség van rá. (Ha szükséges, lehetőség van új biztonsági kód kérésére is.) 
    • A rendszer ugyanekkor automatikusan kiosztja a jelentkező felvételi azonosító számát, amelyet – a biztonsági kóddal együtt – elküld a jelentkező által megadott e-mail címre. A felvételi azonosító szám ezt követően folyamatosan látható az E-felvételi felületén is. 

  • 4) Jelentkezés kitöltése 

    • A E-felvételiben a jelentkezők a különböző adatcsoportokban megfelelő menüpontokban rögzíthetik a személyes adataikat, a választott jelentkezési helyeiket és a (már meglévő) eredményeiket. 
    • Ezt követően fel kell tölteniük a szükséges és már rendelkezésükre álló dokumentumokat, illetve be kell fizetniük az esetleges kiegészítő eljárási díjat (banki átutalással vagy interneten). 

  • 5) Hitelesítés 

    • A jelentkezés a hitelesítéssel zárul (e nélkül a jelentkezés érvénytelen). Ajánlott Ügyfélkapun keresztül megtenni, de a kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postán is beküldhető. 

3. lépés: A jelentkezési időszak lezárulása után és a jelentkezői adatok feldolgozását követően ismét megnyílik az E-felvételi felülete és bárki nekiláthat a felvételi ügyintézésnek (dokumentumfeltöltés, egyszeri sorrendmódosítás, adatmódosítás). 

A felvi.hu oldalán és/vagy a választott intézmény oldalán. 

Az emelt szintű érettségi alap-, osztatlan és mesterképzéshez kötelező, felsőoktatási szakképzéshez nem.

Az emelt szintű érettségi alap-, osztatlan és mesterképzéshez kötelező. 

A felsőoktatási szakképzéshez nem kötelező az emelt érettségi.

A jelenlegi szabályozás szerint még nem kötelező a felvételi során, többletpontnak számít.

Emelt szintű érettségi: emelt szinten legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért 50 pont többletpont jár. 

Nyelvtudás: magyartól eltérő idegen nyelvű nyelvtudásért maximum 40 többletpont jár:  

  • B2 (korábban középfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, 

  • C1 (korábban felsőfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont. 

  • Részvizsga esetén csak akkor jár nyelvtudásért a többletpont, ha a fogyatékossággal élő (sajátos nevelési igényű) jelentkező a hatáskörrel rendelkező szerv szakvéleménye által igazoltan nem tudja a komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgát letenni. (U.a. 28 és 40) 

Esélyegyenlőség: 

  • 40 többletpont adható: hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, a gyermeke gondozása céljából, fizetés nélküli szabadságon lévő jelentkező, akinek a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszi igénybe, csecsemőgondozási díjban (CSED), örökbefogadói díjban (ÖD), gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES), gyermeknevelési támogatásban (GYET), gyermekgondozási díjban (GYED), gyermekek otthongondozási díjában (GYOD), gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjban. 

Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél: amennyiben a pontszámítás nem az oklevélből történik 32 többletpont jár. 

Tanulmányi és művészeti versenyeredmények: OKTV, SZÉTV, ÁSZÉV, TUDOK, OSZTV, OTDK/TDK, Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny, Országos Művészeti Tanulmányi Verseny, Nemzetközi Tudományos Diákolimpia, „Ifjú tudósok” tudományos középiskolai vetélkedő, V4-es Közgazdasági Diákolimpia, Országos Haditorna Verseny. 

Szakképesítés: A 2021. évi általános eljárástól kezdődően legfeljebb egy, a szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél alapján, a felvi.hu oldalán a 6. számú táblázat szerinti szakon történő továbbtanulás esetén 32 többletpont adható abban az esetben, ha a szakmai vizsga alapján érettségi pontot nem számítottak. 

6. számú táblázat

Sporteredmény: többletpont az alábbi jogcímekért adható:  

  • az adott sportág országos sportági szakszövetsége, a Magyar Paralimpiai Bizottság vagy a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, illetve a Magyar Sakkszövetség által kiadott igazolás alapján a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián való részvétel esetén 50 többletpont. 

  • a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban az adott sportág országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján világbajnokságon, Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 30 többletpont, amelyet csak abban az esetben kaphat meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte. 

  • az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpont, amelyet csak abban az esetben kaphat meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte. 

  • az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban az országos sportági szakszövetség által – a szakszövetségnek a jelentkezési határidő napján hatályos versenyszabályzatában meghatározottak szerinti, a Magyar Olimpiai Bizottság által igazoltan országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15 többletpont, amelyet csak abban az esetben kaphat meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte. 

  • a Magyar Diáksport Szövetség igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban a Magyar Diáksport Szövetség által, vagy közreműködésével szervezett Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért 10 többletpont adható, amelyet csak abban az esetben kaphat meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte.  

A többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet.

A felvételi pontszám generátorok tájékoztató jellegűek, viszont, ha valami hibát észlelsz, a felvi.hu oldalán keress további tájékoztatást. 

  • A pontszámok változását általában az adott év érettségi vizsgái során elért eredmények alakítják. Így, ha az érettségik/ felvételik magasabb színvonalúak lettek az adott évben, akkor magasabb pontszámra is lehet számítani. 

  • Valamint vannak szakonként meghatározott minimum ponthatárok, amiket el kell érni, ennél a felvételi ponthatár nem mehet lejjebb. 

  • Ezen felül vannak szakonként meghatározott létszám keretek, aminél több embert nem lehet felvenni az adott meghirdetett állami ösztöndíjas vagy önköltséges szakra. A pótfelvételi eljárás során akkor indul egy adott szak egy adott finanszírozási formában, ha ez a keret nem telt be, gyakorlatilag keretfeltöltés céljából. 

Igen, amennyiben elérted a kihirdetett ponthatárt, mindenképpen fel vagy véve az adott szakra.

A februárban induló képzésekre vonatkozó keresztféléves felvételi eljárás tudnivalóit a megelőző év október közepén megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza, ekkor indul a jelentkezési időszak. A jelentkezési időszak november közepén zárul, a ponthatárok megállapítása a következő év január második felében történik - így a felvételt nyert új hallgatók februárban megkezdhetik felsőfokú tanulmányaikat. Ezzel szemben a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó általános felvételi eljárás meghirdetései legkésőbb az előző év december 31-ig jelennek meg, a jelentkezési határidő többnyire a rákövetkező év február 15-én jár le. A ponthatárok megállapítására júliusban kerül sor, a tanulmányokat pedig szeptemberben lehet megkezdeni. 

A levelezős képzés a részidős képzés egyik munkarendje, amelynek időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. Levelező munkarendben - az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában - a hallgatók tanóráira tömbösítve, általában legfeljebb kéthetente munkanapokon vagy a heti pihenőnapon kerül sor. Ezzel szemben a nappali munkarend, az adott szak képzési és kimeneti követelményében meghatározott teljes óraszámban folytatott képzés, amelyben a képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll, illetve amelyet heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. Ez utóbbi rendelkezéstől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.

Igen, ugyanolyan képesítést szereznek a levelezős hallgatók is, mint a nappali tagozatos hallgatók. Itt csupán a képzés menetében van eltérés.

Rendszeresen jelentkezünk nyereményjátékokkal az Irány a PTE! applikációnkban.
Töltsd le, hogy semmiről ne maradj le!