Expressis Verbis

Az epizódban az Egyesült Államok 2026-os Venezuela ellen indított katonai akciói apropóján vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy létezik-e még nemzetközi jog. A beszélgetés arra világít rá, hogy a nemzetközi kapcsolatok szabályozása és a korábbi incidensek nem kezdték ki a nemzetközi jog szövetét, ugyanakkor a 2026-ban elindult folyamatok, nevezetes az, hogy a nemzetközi jogtól elszakadva, nem is hivatkozva annak normáira, valamint a korábban elmaradhatatlan jogi magyarázatok nélkül valósulnak meg jogsértések, már ténylegesen aggodalomra ad okot.

A beszélgetés kitér a Béketanács intézményére és Donald Trump abban betöltött szerepére, utal a venezuelai támadások előzményeire és azok nemzetközi jogszerűtlenségeire, valamint bemutatja azt is, hogy mind Maduro elrablása, mind Venezuela megtámadása megsértette a nemzetközi jog normáit. Ha érdekelnek a nemzetközi kapcsolatok és ezek szabályai, akkor tarts velünk erre a beszélgetésre

Vendég:
Dr. Kis Kelemen Bence PhD (adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi- és Európajogi Tanszék, ügyvéd)
---
Dr. Kis Kelemen Bence doktori értekezését a célzott likvidálások nemzetközi jogi megítélésből készítette, amelynek keretei között átfogó ismereteket szerzett arra vonatkozóan, hogy mikor lehetnek jogszerűen államok egymás ellen indított műveletei, mikor kerül sor egy fegyveres összeütközésre, ebben milyen szabályok irányadók és mi a helyzet akkor, ha fegyveres konfliktus nem állapítható meg, mégis szükséges likvidálni egy konkrét személyt. E tudásanyag segítségünkre lesz megérteni a 2026-os venezuelai eseményeket és azt is, hogy ezek milyen hatást gyakorolnak a nemzetközi jog egészére

Host:
Dr. Kiss Mátyás PhD-hallgató (tudományos segédmunkatárs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Európa Központ)
---
Kutatási területe a kiberműveletek és az erőszak alkalmazásának kapcsolata a nemzetközi jogban. Kutatásában különös figyelmet szentel arra, hogy az államok milyen keretek között reagálhatnak a kiberműveletekre, és arra, hogy a kiberműveletek megjelenése milyen kihívások elé állítja a jus contra bellum rendszerét. Munkájában kiemelten foglalkozik az erőszak tilalmának, az önvédelem jogának és a beavatkozás tilalmának kérdéseivel, valamint azzal, hogy ezek a hagyományos normák miként alkalmazhatók a kibertérben zajló konfliktusokra.

Beszélgetés a 100 éve született Benedek Ferencről

Vajon valóban százévente születnek azok a professzorok, akik egy egyetem szellemiségét generációkra meghatározzák? Benedek Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából különleges podcast-beszélgetéssel emlékezünk a római jog Széchenyi-díjas professzorára. Az Expressis Verbis aktuális epizódja nem életrajzi portré: nem egy életút kronologikus felidézésére vállalkozik, hanem történeteken, vizsgaélményeken és legendákon keresztül, egy kötetlen, mégis tartalmas beszélgetésben idézi fel Benedek Ferenc alakját – és azt az örökséget, amely ma is él a pécsi jogi karon.

Vendég:

Dr. habil. Jusztinger János PhD (tanszékvezető egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Római Jogi Tanszék)

Host:

Dr. Csoknya Tünde Éva PhD (adjunktus, általános és oktatási dékánhelyettes, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Római Jogi Tanszék)

A jogászok unalmasak, és mindig öltönyben járnak? Tényleg csak magolni kell? A joghallgatók nem tudnak számolni? A római jog dönti el, kiből lesz jogász? Az első év a legnehezebb? Az AI elveszi a jogász munkáját? A jogi diploma mindenre jó?

Az Expressis Verbis Podcast 4. epizódja kifejezetten a felvételizőknek – és az őket segítő szülőknek – szól. Az adásban a jogászképzést övező gyakori tévhiteket járjuk körül, és megnézzük, mi is a valóság - szerintünk. Adásunk vendégei oktatói és hallgatói részről is hiteles tapasztalatokat és élményeket osztanak meg felvételiről, ponthatárokról, jogászképzésről, jogászi hivatásról és sztereotípiákról.  

Szó esik többek között arról,

•  milyen karrierutak nyílnak meg a jogi diplomával, 
    
 •  mennyire bonyolult a felvételi eljárás és mit (nem) jelentenek a ponthatárok, 
    
 •  milyen nehézségekkel szembesül egy gólya, 
    
 •  mennyiben magolás a jogászképzés, 
    
 •  mennyire számítanak a jegyek, 
    
 •  elveszi-e a jogászok munkáját az AI. 
    
Ez az epizód nem riogat, és nem is idealizál. Nem hoz döntést senki helyett, de segít tisztábban látni mindazoknak, akik szeretnék tudni, mit is jelent ma jogot tanulni – és milyen valójában pécsi jogásznak lenni.  

Vendégek:

Dr. Csoknya Tünde Éva PhD (a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara általános és oktatási dékánhelyettese, a Római Jogi Tanszék adjunktusa, az Óriás Nándor Szakkollégium mentora, az Essays of Faculty of Law, University of Pécs folyóirat főszerkesztője)

Sereg Zsombor (a PTE ÁJK Hallgatói Önkormányzatának elnöke)

Host:

Dr. Zámbó Alexandra Erzsébet (a PTE ÁJK dékáni hivatalvezetője, a Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék óraadó oktatója)

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara nemcsak a magyar jogászképzés egyik meghatározó intézménye, hanem egy olyan közösség is, amely évtizedes – mondhatni százados – hagyományok, szokások és „jogászkultúra” formálója és őrzője. De honnan erednek ezek a tradíciók? Hogyan alakultak ki a kari szokások és milyen szerepet játszanak ma a hallgatói életben?

Ebben az epizódban a PTE ÁJK múltjának és jelenének egy különleges szeletét járjuk körül: a jeles professzorok emlékezetének személyes megidézésétől a gólyatáborok és a joghallgatói élet speciális rítusainak (jogásznóták, jogászhimnusz, szakestély stb.), valamint egyes kultikus helyszíneinek említésén át a régi és csaknem elfeledett, vagy éppen a néhány évtizede újonnan kialakult közösségi programokig.

Vendégeink segítségével azt is megvizsgáljuk, hogyan formálják ezek a hagyományok a szakmai identitást, a közösséghez tartozás élményét, és miként járulnak hozzá ahhoz, hogy Pécsen jogot tanulni egyszerre legyen kihívás, élmény és életre szóló kapcsolatok forrása.

Vendégek:

Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina (a PTE ÁJK Jogtörténeti Tanszék egyetemi docense és a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának tagja, a tudományos diákköri mozgalom lelkes elkötelezettje és egyben a PTE ÁJK Tudományos Diákköri Tanács elnöke. Elsősorban a magyar alkotmány- és jogtörténet körébe tartozó tárgyakat oktat, emellett jogi kommunikációs gyakorlatot is vezet, kutatóként pedig a jogászi hivatásrendek, különösen az ügyvédség történetével, valamint egyes büntetőjog-történeti kérdésekkel foglalkozik. Hosszú évek óta szervezője több kari közösségi eseménynek, és a kar zenekedvelő polgáraiból alakult MuzsikáLaw alapító tagja.)

Dr. Niklai Patrícia Dominika (a PTE ÁJK Jogtörténeti Tanszék adjunktusa és a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának elnökségi tagja, szintén tagja a MuzsikáLaw-nak. Már hallgatóként is számos kari program szervezője volt, immáron oktatóként is lelkesedéssel vesz részt a kar közösségi életében. Kutatási területe az összehasonlító jogtörténet, különösen a közoktatási rendszer 1867 utáni fejlődése és az iskolák modernizációja. Tudományos érdeklődési körébe tartoznak a kulturális igazgatás különböző aspektusai.)

Host:

Dr. Puskás Tamás (a PTE ÁJK Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék doktorandusza és a BME GTK Üzleti Jog Tanszékének tanársegédje, kutatási témája az adatvédelemi jog és a digitális javak öröklése. A kérdező saját, valamint a vendégek tapasztalataival vezeti végig a podcast hallgatóit a pécsi jogász hagyományok világán.)

Az epizód különlegessége, hogy a 2025/26. tanév tavaszi szemeszterétől hasonló címmel szabadon választható kurzus is szerepel a PTE ÁJK szemináriumi kínálatában, amelynek oktatói a jelen beszélgetés résztvevői lesznek.

A mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen – és ez alól a jogtudomány sem kivétel. De vajon hogyan formálja át az MI a jogászi gondolkodást, az oktatást és magát a jogászképzést?

A PTE Állam- és Jogtudományi Karán most igazán izgalmas időszak zajlik: elindult a Mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogász/szakokleveles szakember képzés, a kar oktatói és doktoranduszai pedig részt vehettek egy saját fejlesztésű AI-készségfejlesztő workshopon, és a „Mesterséges intelligencia etikai kérdései” című rendezvény is új nézőpontokat hozott hallgatóknak és oktatóknak egyaránt.

A kar szakértői a Smart University program keretében dolgozták ki a PTE Mesterséges Intelligencia irányelvét is, amely az oktatási és kutatási tevékenységek során kijelöli az etikus MI-használat határait.

De mi következik mindezek után?

Az adatjog, az algoritmikus döntéshozatal, a jogi felelősség, az adatvédelem vagy éppen az MI és az igazságszolgáltatás kapcsolata – mind-mind olyan területek, amelyek a következő évek legizgalmasabb kutatási irányait ígérik.

Ebben az adásban arról beszélgetünk, hogyan írja újra a mesterséges intelligencia a jog világát – és mire kell készülnie a jövő jogászainak.

Vendégek:

Dr. Szőke Gergely László (a PTE ÁJK Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék tanszékvezető adjunktusa, korábban az egyetem adatvédelmi tisztviselője, jelenleg a PTE Smart University Adatjogi és Szabályozási Csoportjának vezetője, a Mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogász/szakokleveles szakember szakirányú továbbképzések szakfelelőse)

Szakterületei közé tartozik a személyes adatok védelme, az adathasznosítás és adatkormányzás jogi keretei, valamint a big data-, algoritmusalapú döntéshozatal és mesterséges intelligencia jogi vonatkozásai. 

 Dr. Diósi Szabolcs (adjunktus a PTE ÁJK Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszékén, oktatói tevékenysége mellett aktív kutató is)

Többek között a mesterséges intelligencia (MI), algoritmikus döntéshozatal és szintetikus valóság jogi-etikai vonatkozásaival foglalkozik. Kutatási fókuszában szerepel az MI-rendszerek szabályozása, különösen az európai jogi keretek és etikai kérdések vizsgálata. A kari Tudományos Diákkör aktív szervezője. 

Host:

Dr. Hohmann Balázs (adjunktus a PTE ÁJK Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszékén, valamint kari DOT referens, a PTE ÁJK AI készségfejlesztési projekt szakami vezetője, a Mediátor szakirányú továbbképzés szakfelelőse)

Tudományos érdeklődése az átláthatóság jogi értelmezése és követelményrendszerére fókuszált doktori tanulmányai során. Az utóbbi időben a platformjog és a fogyasztóvédelem kérdéseiben is publikált. Ezen felül civil környezetvédelmi tevékenységet is folytat, így a technológiai, jogi és társadalmi dimenziók találkozását is képviseli.

Hogyan lesz egy rendőr alezredesből egyetemi oktató? Az Expressis Verbis, a pécsi jogi kar podcastja első epizódjában Prof. Dr. Gál István beszélget Dr. Goricsán Tamással, aki a rendőrségnél eltöltött több mint két évtized után a PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének oktatója lett. 

A beszélgetés során szó esik gyerekkori élményekről, nyomozói tapasztalatokról, emlékezetes ügyekről, a gazdasági bűncselekmények elleni küzdelemről, valamint arról, hogy hogyan találkozik a rendészet gyakorlata a jogtudomány kutatásaival. A nemzetközi tapasztalatok, a mesterséges intelligencia és a jövő kihívásai is terítékre kerülnek. 

Vendég: Dr. Goricsán Tamás (a PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék tanársegédje, volt rendőr alezredes) 

Több mint húsz évet szolgált a bűnüldözésben – kiemelten korrupciós és gazdasági bűncselekmények, valamint pénzmosás elleni ügyek területén. Oktatóként a gyakorlatot és a tudományos megközelítést ötvözi, így hiteles, komplex képet ad a hallgatóknak büntetőjog működéséről. 

Host: Prof. Dr. Gál István László (a PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének vezetője, tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes, büntetőjogász)

Kutatási és oktatási fókusza a büntetőjog (különösen a gazdasági bűnözés és a büntetőjog digitalizációja), az MI és jog kapcsolata, a nemzetbiztonsági adatok és adatvédelem határterületei, valamint a pénzmosás elleni küzdelem.