Smart University Podcast

A PTE üzemeltetési portfóliója óriási kihívás. Hogyan lehet a rendkívül heterogén épületállományt okosan kezelni? Mi köze az informatikának a fűtésszámlához vagy a hallgatói komfortérzethez? A SMART University program legújabb podcast epizódjában az adatalapú épületüzemeltetés világába kalauzolunk benneteket.

A lépték hatalmas: az Egyetem több mint 250 ingatlana – a modern kutatóközpontoktól a történelmi épületeken, kollégiumokon át a klinikai épületekig – mintegy 600.000 m²-en terül el. Ennyi különböző állapotú és funkciójú épületet hatékonyan kezelni ma már elképzelhetetlen modern technológia nélkül.

Miről szól a beszélgetés?

Reaktív helyett prediktív: Nem akkor javítunk, ha már elromlott, hanem az adatok alapján megelőzzük a hibát. Energiahatékonyság és fenntarthatóság: Az energiaválság megtanított minket arra, hogy a tudatosság nem opció, hanem létszükséglet. Megmutatjuk, hogyan faragunk a költségeken okosmegoldásokkal.

Térhasználat és kapacitásmenedzsment: Pontosan látjuk, hogyan „lélegeznek” az épületeink – optimálisan használjuk ki a tereket, figyelembe véve a felhasználói élményt és a komfortot.

A digitális iker: Minden épületünk felmért, a háttérben pedig egy komplex FM (Facility Management) rendszer segíti a napi döntéshozatalt.

Az informatika és az „okosépítészet” találkozása nem csak technikai bravúr. Ez a kulcsa annak, hogy fenntarthatóbb, élhetőbb és gazdaságosabb egyetemi környezetet teremtsünk. Az adatok segítenek a vezetői döntésekben, a szakembereknek a munkában, a hallgatóknak és dolgozóknak pedig a mindennapi jóllétben.

Vendégek:
Zalay-Cseresznyés Tímea (igazgató, PTE Üzemeltetési és Beruházási Igazgatóság)
Dr. Zagorácz Márk PhD habil. (általános dékánhelyettes, PTE MIK)

Host:
Wolf Krisztián 

A podcast legújabb részében az IT infrastruktúra és a kiberbiztonság kritikus kérdéseiről beszélgetnek az egyetem elismert IT szakemberei. Szóba kerülnek a legégetőbb kihívások, amelyekkel a modern intézmények nap mint nap szembesülnek és beavatnak abba is, hogy milyen technológiák állnak rendelkezésre a digitális várak megvédésére.

Amiről részletesen beszélgetnek:
A modern informatikai rendszerek sérülékenységéről.
Hogyan tartható naprakészen egy komplex egyetemi hálózat anélkül, hogy a biztonság csorbát szenvedne.
A honeypot technológiáról, mint az egyik legizgalmasabb védelmi eszközről, vagyis hogyan csaljuk tőrbe a hackereket virtuális csapdákkal.
Mik a leggyakoribb fenyegetések és milyen válaszstratégiái vannak az egyetemnek.
Gyakorlati megoldásokról, amelyekkel növelhető az intézményi és egyéni adatbiztonság.

Ez az epizód kötelező hallgatnivaló mindenkinek, akit érdekel a hálózatbiztonság, a rendszerüzemeltetés, vagy egyszerűen csak szeretné érteni, hogyan maradnak biztonságban az adatai a digitális térben.

Vendégek:
Zolarek-Lang Tímea, a PTE informatikai igazgatója
Dellei László György, a PTE információbiztonsági felelőse

Host: 
Wolf Krisztián

Amikor az emberek komolyabban kezdik használni az MI-t, a legelső kérdéseik egyike az, hogy hatással lesz-e a munkájukra. A válasz: nagy eséllyel igen.

A bizonytalanság érthető, hiszen az MI nem csak egy új szoftver a sok közül, hanem egy olyan eszköz, amely alapjaiban írja át a munkavégzés hatékonyságát és a skill set-ek listáját.

Podcastünk 15. epizódjában HR-es szakértőkkel beszélgetünk, akik szerint nem feltétlenül az MI veszi el az emberek munkáját, hanem az a szakember, aki tudja használni az MI-t, azzal szemben, aki nem. Hiszen az MI egy digitális munkatárs, amely alapjaiban írja át a karrierutakat és a napi rutint.

A jövő munkahelyén:

• Az értéket már nem a lexikális tudás vagy az ismétlődő feladatok elvégzése adja, hanem a kreativitás, az érzelmi intelligencia és az a képesség, hogy hogyan tudjuk az MI-t „társpilótaként” irányítani.
• Felértékelődnek a rövid távú képzések, a kulcs a rugalmasság és a folyamatos tanulás.

Vendégek:

Kutyáncsánin Jevrem, a Prohuman cégcsoporthoz tartozó, pécsi HR-Rent Kft. HR szolgáltató ügyvezetője

Dr. Ásvány Zsófia, PTE Közgazdaságtudományi Kar, Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet egyetemi docense

Host:

Wolf Krisztián

Új korszak a PTE kutatásaiban!

Mi történik, ha a mesterséges intelligencia és a molekulamodellezés találkozik a PTE legújabb szuperszámítógépes (HPC) rendszerén? Egy olyan „digitális labor” születik, ahol a technikai korlátok eltűnnek, és csak a felfedezés marad.

A podcastünk 14. epizódjában a projekt fejlesztőivel beszélgettünk a jövő kutatási kultúrájáról.

Miről hallhatsz a friss adásban?
- Infrastruktúra: Hogyan válik a HPC minden kutató számára elérhető, profi szolgáltatássá?
- Összefogás: Karokon átívelő munka az Alzheimer-kór, a kriptokróm-fehérjék és a biotechnológia területén.
- HPC-Ready Generáció: Hogyan képezzük ki a jövő tudósait, akik készségszinten kezelik a holnap technológiáját?

Hallgasd meg a beszélgetést, és ismerd meg a szakembereket, akik inspirálják környezetüket, felfedezik a fiatal generáció tehetségét és teret is adnak tudományos törekvéseiknek.

Vendégek:
Dr. Paragi Gábor (egyetemi docens, tanszékvezető, a Molekulamodellezés és Mesterséges Intelligencia című kiemelt projekt vezetője)
Dr. Kvell Krisztián (egyetemi tanár, a Gyógyszerésztudományi Kar általános, tudományos és innovációs dékánhelyettese)
Dr. Kovács Sándor (a Smart University Program Egészségügyi Adatelemző Csoportjának vezetője, GYTK tudományos munkatársa)

Host: 
Wolf Krisztián

A történelem egyik legnagyobb paradigmaváltása zajlik a szemünk előtt. Az már látszik, hogy nem érdemes üldözni a technológiát: a lényeges kérdés inkább az, hogy miben tudják konkrétan az egyetemi életet, működést, oktatást segíteni az MI eszközök, és miben jobb már most az ember? 

Fontos: a PTE-nek nem egy rögzült, kőbevésett oktatási ajánlása van az MI-kel kapcsolatosan, hanem egy dinamikus attitűdje, ami a filozófiai, jogi, gondolkodásbeli környezettel együtt haladóan változik. A beszélgetés során szó esik a mintegy fél éve elfogadott Irányelvrendszerről, amely kari és a gyakorló iskolák szintjén finomhangolja az MI technológia használatát. 

• Adatokról, gyakran szenzitív és különleges, lévén szó, hogyan történik a folyamat szigorú szabályozása?
• Vajon milyen hatással van az MI a klasszikus szakdolgozatírásra? (Érdekes tapasztalatokról számolnak be az oktatók.) 🔸 Hogyan befolyásolja a kritikai gondolkodást?
• Meddig tart az egyén felelőssége?
• Mit kezdünk az MI használata következtében megsokszorozódott tudományos szeméttel vagy áltudományos elvekkel.
• Miért kulcsfontosságú a generatív mesterséges intelligencia apróbetűs része, nevezetesen, hogy a technológia hibázhat és az ellenőrzés javasolt?

Konklúzió lehet egyelőre egy olyan humán-hibrid modell, amely nem az MI és az ember, a felhasználó szembenállásáról szól, hanem inkább annak felismeréséről, hogy valódi versenyelőnyt az MI és az emberi képességek köré épített működés jelenthet. 

Vendégek: 

Prof. Dr. Fedeles Tamás (PTE oktatási rektorhelyettese) 

Dr. Hohmann Balázs (PTE ÁJK, Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék adjunktusa) 

Dr. Szűcs Krisztián (egyetemi docens, a Marketing és Turizmus Intézet igazgatója /KTK/, a Smart University Program akadémiai vezetője) 

Host: Wolf Krisztián

Fölöttébb nagy és izgalmas témába vág a PTE Smart University Podcast 11. epizódja.

Háttér: az elmúlt évtizedekben világszerte, így Magyarországon is drámai módon megnőtt a neurológiai betegségekben szenvedők száma, ezek a betegségek jelentik ma a legnagyobb egészségügyi gazdasági terhet. A beszélgetés vendége prof. dr. Dóczi Tamás idegsebész, egyetemi tanár, a Transzlációs Idegtudományi NemzetiLaboratórium (TINL) szakmai vezetője, aki azon dolgozik, hogy javítson a legelterjedtebb neurológiai betegségek (pl. stroke, epilepszia, Parkinson-kór) kezelései lehetőségein.

Beszélgetőtársa Dr. Farkas Krisztina egyészségügyi adatvédelmi tisztviselő, valamint a Smart University szakértője, Dr. Kovács Sándor.

•  Miért óriási jelentőségűek a strukturált adatok? És egyáltalán az adatok minősége.
 •  Mit jelent az egészségügyi adatok hasznosítása?
 •  Mi a célja? Az adatalapú döntéshozatal? Statisztikai elemzések készítése? Netán, azegészségügyi finanszírozás optimalizálása?
 •  Szenzitív és különleges adatokról lévén szó, hogyan történik a folyamat szigorú szabályozása?
 •  Mitől teszi nemzetközi vonatkozásban is versenyképessé a magyar egészségügyi adatvagyont az EESZT?
 •  Az egyre több tudás és a hagyományos oktatási keretek miért feszíti az orvostudomány oktatását?

Figyelemreméltó hazai és nemzetközi példákra hivatkoznak, elég csak Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus hatalmas projektjét kiemelni.

A beszélgetés algoritmusa: az adatmegosztás terén ma már nem az a kérdés, hogy megtegyük-e, hanem az, hogyan tegyük meg okosan? Milyen garanciákkal és milyen infrastruktúrával. Milyen jogi keretek, biztonságos adatinfrastruktúrák ajánlhatóak a kutatóknak, hogy az egészségügyi adatvagyon valóban a 21. századi magyar gazdaság és egészségügy egyik húzóerejévé váljon.

Vendégek:

Prof. Dr. Dóczi Tamás (idegsebész, egyetemi tanár, a Transzlációs IdegtudományiNemzeti Laboratórium (TINL) szakmai vezetője)

Dr. Farkas Krisztina (a Klinikai Központ Adatvédelmi és Betegjogi Osztály vezetője)

Host:Wolf Krisztián

Dr. Kovács Sándor (a Technológia- és Adatvagyon-menedzsment Főosztály vezetője, a GYTK tudományos munkatársa, a SU Egészségügyi Adatelemző Csoport)

A PTE Smart University podcast 10. epizódjában egy fölöttébb aktuális, ésszerű és sok lehetőséggel kecsegtető szolgáltatásról lesz szó, nevezetesen az Indikátor-monitoring és vezetői döntéshozatalról. A téma fejlesztése nem előzmény nélküli, a Közgazdaságtudományi Karon belül évek óta topik az adatelemzés, a törekvést viszont a Smart University Program karolta fel, annál is inkább, mert a program egyik missziója, hogy minél nagyobb teret és figyelmet kapjon egy-egy tudományos, szakmai kezdeményezés.

Ismert, hogy az egyetemek finanszírozása indikátorok mentén történik, ezek mérésére egy monitoring-rendszert kellett fejleszteni. Az origo ezúttal is az adat. Nem mindegy, hogyan használható fel jól a hatalmas egyetemi adatvagyon, hogyan támogatható meg adat-alapon a vezetői döntés, hogyan működnek együtt a stakeholderek, az egyetemi karok. Összességében, a szervezeti kultúraváltáson túl, pénzben is realizálható látszata, eredménye van az indikátor-monitoring vagy vezetői döntéshozatali rendszernek.

Szóba kerülnek a rendszer „indikátorai” is: minden vezető pozícióban működő és az egyetem működését támogató kollégának legyen olyan képernyője, amely alapján, adott szinten, objektív döntést tud hozni
legyen stabil a PTE finanszírozása a bejövő adat tisztasága a tudománymetria ágán a D1-es, Q1-es publikációk megtartása
Végül remek dikurzus kerekedett a szolgáltatás jövőképéről: 
Mi a PTE víziója? - KFSZ indikátorokon túli döntéstámogatás!
Mi a Smart University Program víziója? - A szolgáltatási oldal erősítése, vagyis az adatokat a generálókhoz visszajuttatni!
Térségi vízió? - Egyetemre szabott irányítási modell létrehozása!

Vendégek: 
Dr. Schepp Zoltán (PTE gazdálkodási rektorhelyettes)
Dr. Szűcs Krisztián (a KTK oktatója, a Smart University Program akadémiai vezetője)
Vancsik Péter (adatelemző, az indikátor-monitoring csoport tagja)

Host: 
Wolf Krisztián

A PTE Smart University podcast 9. epizódjának témája egy kicsit elkanyarodik az eddigi beszélgetések szakmaterületeitől. Ezúttal az ipar és technológia irányba viszi a diskurzust. Alapvetés, hogy az MI ezeken a területeken a hatékonyság, az automatizálás és a soha nem látott innovációk hajtóereje, amely gyökeresen átalakítja az ipari termelést és ezáltal a mindennapi életünket. Fizikus, mérnök és informatikus két nagy tématerületről, fejlesztésről beszélget és ezekhez kapcsolódó fogalmakat, fragmentumokat tisztáz:

• Hogyan oldható meg a gépi tanulás és szuperszámítógépek segítségével egy jelenleg lehetetlennek tűnő optimalizálási feladatot, amely a kvantumtechnológiák fejlődését szolgálja, és amelynek eredménye lehet egy szélesebb körben is használható, eladható szoftver;
• Mit jelent a gépi tanulás? Mi a kvantumkommunikáció? És mik azok a bináris fák, milyen a struktúrájuk?
• Hogyan tehető a legmodernebb technológiával pontosabbá és automatizáltabbá a 3D fémnyomtatás? Spoiler! Úgy, hogy szenzorok valós időben érzékelik és számolják a fémcseppeket, melyek adatait MI elemzi a hibák előrejelzése és a hegesztőgép paramétereinek automatikus finomhangolása érdekében.
• Mi az additív gyártás és a CMT? A minőség miért a részletekben rejlik? Természetesen szóba kerülnek a NAGY kérdések is: Hogyan illeszkedik a mindennapjainkba a mesterséges intelligencia, illetve az egyetemi életbe, féljünk-e tőle, ki vállalja a validációt, szóval, csupa izgalmas kérdés és megannyi válasz – jelenünk egyre nagyobb teret magának vindikáló szereplőjéről, eszközéről.

Vendégek: 

Vasvári Gyula Ferenc, MIK Gépészmérnök Tanszék oktatója, az „MI-alapú hegesztési cseppelemzés a CMT-alapú additív gyártásban” projekt vezetője 

Dr. Ádám Péter, TTK Elméleti Fizika Tanszék oktatója, a „Gépi tanuláson alapuló program fejlesztése bináris fák struktúrájának optimalizálására” projekt vezetője 

Hostok:

Wolf Krisztián 

Gyurák Gábor /MIK Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék vezetője, a Smart University Program akadémiai tanács tagja 

A PTE Smart University podcast 8. epizódjában az MI olyan topikokban kerül tontextusba, amelyek képesek forradalmasítani az általunk ismert egészségügyi ellátást, racionalizálni műveleteket és javítani az orvosi kutatást.

A beszélgetés során, két pimaszul fiatal kutató értelmezi kiemelt projektjük lényegét:

Bikki Dániel - MI szerepe a klinikai adatgyűjtésben és Dr. Tornyos Dániel – a 3D rekonstrukciós eljárások alkalmazása a koronária angiográfia technikájának és kiértékelésének fejlesztésében.

Miközben remek, provokatív és szakmailag izgalmas kérdésekkel szembesülnek:

• Mit is jelent az AI a kutatásban és a diagnosztikában?

• A ChatGPT ’23-as áttörése után mennyire változott meg a machine learning vagy az

• AI elfogadottsága az egészségügyben?

• Hogyan találkozik az orvos és a beteg ezekkel az alkalmazásokkal?

• Milyen törekvéseik vannak a tech-cégeknek, kifejezetten egészségügyre specializáltan?

• Kiderül, hogy léteznek már komoly elemző programok – például EKG elemzők.

• Mennyire felkészült az egészségügyi rendszer, hogy tömegesen bekerüljenek AI

• támogatott alkalmazások?

• Az orvos-diagnosztikai eszközök fejlesztése és ezek etikai háttere, vagy a

• Validációs folyamatok szigorúsága.

És vajon eljut oda az MI, hogy az orvosnak nem kell majd ellenőrizni az eredményeket, mert ezt a folyamatot tökéletesen elvégzi az AI? Annyit elárulunk, hogy megoszlanak a vélemények – pro és kontra jó érvek hangzanak el…

Megértjük mit is jelent a 3D rekonstrukciós eljárások alkalmazása a szívkatéteres vizsgálatok során, MI az unikális benne és milyen eredményekkel kecsegtet, akár az időfaktor, akár a klinikai döntéshozatal pontosságát illetően a kardiológiai ellátásban.

Megértjük, hogy miért kínál progresszív megoldást az MI szerepe a klinikai adatgyűjtésben és lényegében mi ennek az ambiciózus célja: egy LLM-alapú alkalmazás fejlesztése, amely képes digitális betegdokumentumokból percek alatt strukturált adatokat kinyerni.

Az bizonyos, hogy az MI technológiák alkalmazása az orvostudományban szédítően gyors, integrálása az egészségügybe a betegellátás és a diagnózis új korszakát jelenti. Az új platformok képessé teszik az egyetemi egészségügyi ellátást, hogy kihasználja az MI-ban rejlő teljes potenciált, miközben biztosítja a fejlett analitikát és a legerősebb adatvédelmet.

Vendégek:

Bikki Dániel, mentőtiszt, az ETK szakoktatója, az „Adatvezérelt egészségügy: mesterséges intelligencia szerepe a klinikai adatgyűjtésben” projekt vezetője

Dr. Tornyos Dániel, szakorvos (PTE KK Szívgyógyászati Klinika), egyetemi tanársegéd, az „Gépi tanulási és 3D rekonstrukciós eljárások alkalmazása a koronária angiográfia technikájának és kiértékelésének fejlesztésében” projekt vezetője

Host:

Wolf Krisztián

Dr. Kovács Sándor, a Technológia- és Adatvagyon-menedzsment Főosztály vezetője, a GYTK tudományos munkatársa, a SU Egészségügyi Adatelemző Csoport vezetője 

Bizonyosan egy korszak fordulópontjához értünk. Igen, a mesterséges intelligencia megváltoztatja az oktatást. Oktatót, hallgatót egyaránt különleges képességgel ruház fel, átformálja a tanulási élményt, és kiaknázza az emberben rejlő potenciált.

Egy feszes és jó dinamikájú párbeszéd, ahol a fő narratíva a mesterséges intelligencia, mint tanulást segítő eszköz.  „Nincs királyi út” - hangzik el a beszélgetés végén, és ezzel nagyon lehet azonosulni. Hiszen a tudás könnyű megszerzésével kecsegtető MI egyetemi kontextusban aligha értelmezhető…

Provokatív kérdések és frappáns válaszok a tanulási módszerek, a hatékony oktatási technológia, a minőségi forrásanyagok fontossága, a géppel közösen végzett tevékenység és a mesterséges intelligencia alapszintű használata, a digitális műveltség, a „prompt engineering” - vagyis a MI-nak adott megfelelő utasítás létrehozásának művészete és tudománya -, az absztrakt gondolkodás, a matematika, a kontrollált tudás és a kreatív gondolkodásfejlesztés körül, négy tudományterület szakavatott képviselőjével.  

Szóval, a PTE Smart University podcast 7. epizódjában egy szofisztikált beszélgetést hallhattok, hogyan lehet a mesterséges intelligencia a leghatékonyabb oktatási technológia. 
Fantasztikus, hogy az eszköz, amely egykor csak egy szűk szakértői kör különleges privilégiumának számított, mostanra az oktatók, hallgatók kezébe került. Elképesztően izgalmas dolog az, ahogyan használata során kibontakoztatható a tehetség, és jobbá tehető az oktatás folyamata. 
Bizonyosan egy korszak fordulópontjához értünk. Igen, a mesterséges intelligencia megváltoztatja az oktatást. Oktatót, hallgatót egyaránt különleges képességgel ruház fel, átformálja a tanulási élményt, és kiaknázza az emberben rejlő potenciált.

Vendégek: 
Dr. Pap Margit (egyetemi tanár, a „Mesterséges Intelligencia a gyakorlatban - workshop-sorozat a PTE oktatóinak és kutatóinak” című projekt vezetője)

Dr. Iványi Péter (egyetemi tanár, a „MI labor és tananyag fejlesztés” című projekt vezetője)

Dr. Vörös Zoltán (DOT igazgató, a „MI a közoktatásban és szakmódszertani kurzusok” című projekt vezetője)
 

Host: 
Dr. Szűcs Krisztián (a Smart University Program akadémiai vezetője)

SPOILER!  A Human-Y egy AI-vezérelt döntéstámogató platform, amely elsősorban a HR vezetők számára valódi, cselekvésre ösztönző insightokat kínál. Segítségével bármely szervezet képes megelőzni a kiégést, csökkenteni a fluktuációt, és növelni a munkavállalói jóllétet.

A 21. század egyik ismérve, hogy jelentősen változik a munka, a munkahely fogalma. Egyre inkább teret nyernek a nagyobb önállóságot, kockázatvállalást, self menedzsmentet, valódi egyéni felelősségvállalást és online kapcsolatmenedzsmentet igénylő munkakörök, melyekben térben szabadon, időben pedig jól meghatározott határidők mentén dolgozunk. A vállalkozók világában ez manapság sem új dolog, azonban az alkalmazotti létben élőknél – főleg a vállalatok világában – ez óriási változást igényel a munkatársaktól és a munkáltatóktól egyaránt. Annál is inkább, mert egy sor új jelenséggel szembesülünk, mint a munkahelyi problémák, fluktuáció, a kiégés, a fizikai egészség hiánya vagy a stressz és ezeket nap mint nap kezelnünk kell.

 Pontos felismeréssel és jó ütemérzékkel egy PTE-s kutatói team, meglehetősen komplex, munkáltatóknak szóló szolgáltatáscsomagot, terméket fejlesztett, amelynek célja olyan munkahelyi ökoszisztéma megteremtése, ahol az ember nemcsak jelen van, hanem jól is van.Ez a termék a Human-Y, egy emberközpontú, mégis adatalapú HR-me­goldás, amely új szintre emeli a munkavállalói jóllét és elköteleződés mérését.

 A PTE Smart University podcast 6. epizódjában erről a hallatlanul izgalmas, aktuális HR problémákra reflektáló, megoldást kereső és találó innovációról beszélgetnek a termék fejlesztői.

Szó esik a Human-Y rendszer szofisztikált, moduláris felépítéséről /NarrCat, Semse Aware, BodyTrack/ arról, hogyan támogatja a mesterséges intelligencia a rendszert és természetesen kiemelt figyelmet kap a GDPR-megfelelés, azadatkezelések szeparáltsága.

És bizony az sem mellékes, hogy egy remek ötletből, kutatói munkából, hogyan lesz valós termék, és ebben a folyamatban mekkora szerepe van az innováció menedzsmentnek.    

Vendégek:

Dr. Vincze Orsolya (a BTK Narratív Pszichológiai Kutatócsoportjának vezetője)

Dr. Paic Róbert (a TTK Sporttudományi és Testnevelési Intézet tanszékvezetője)

Végh Enikő (a pszichológiai intézet tanársegéde, HR vezető, szervezetfejlesztő)

Host: Wolf Krisztián

Az AI ígéretes jövőt kínál az egészségügynek, használata gyorsan fejlődik az orvostudományban, különösen a diagnosztikában, amely remek innovációforrás, erős, jó vitatéma a szakmai közösségekben és úttörő kutatási téma.

Mélységében megérteni ezt az összetett kérdést úgy tudjuk, ha időt szánunk rá, és például meghallgatjuk a Smart University podcast 5. epizódját, amely izgalmas párbeszédben helyezi új kontextusba a radiológiai képalkotó szolgáltatásokat.

Hogy sikeresen navigálhassunk ebben a világban:

• a párbeszélő kutatók és szakemberek beavatnak, hogy mit is jelent a lézió /elváltozás/ a diagnosztikában, és hogy mindezek kategorizálása hogyan támogatja egy radiológus döntését, miként javítja a leletezés minőségét, illetve az erre fordított időt hogyan optimalizálja;
• másik oldalról, egy MI-alapú keresőmotor fejlesztéséről hallunk, amely képes radiológiai oktatási adatbázisokban szabadszavas lekérdezéseket értelmezni és releváns eseteket visszakeresni, ily módon is támogatva a radiológus szakorvosok munkáját.

Szó esik adatbázisról, modern képrekonstrukciós algoritmusokról, a defacing problematikáról és etikai dilemmákról, nemzetközi orientációról, no meg természetesen a jövőről.

Az látszik, hogy az AI, a képalkotó diagnosztika revolúcióját és a technológia fejlődését hozhatja és mint ilyen, a fiatal generációk számára új tartalommal bővít és tehet vonzóvá egy izgalmas szakmát.

Ebben a folyamatban a PTE Smart University Program komoly szerepet játszik!

Vendégek:

Dr. Nagy Szilvia Anett (radiológus egészségügyi mérnök a PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport tudományos kutatója, a „Lézió klasszifikáció mesterséges intelligenciával” kiemelt projekt vezetője)

Dr. Orsi Gergely (a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium főmunkatársa, az „MI alapú keresőmotor fejlesztése a radiológus szakorvosképzés segítésére” kiemelt projekt vezetője)

Hostok:

Wolf Krisztián (SU podcast host)

Dr. Kovács Sándor (a Technológia- és Adatvagyon-menedzsment főosztály vezetője)

Mi könnyíti meg a napi adminisztrációt? MI-ügynökök?  

Igen! Az MI-ben rejlő óriási potenciál és rendkívüli hatás kétségtelen. Az erről szóló diskurzusok az MI alkalmazások előnyeit, hátrányait, veszélyeit egyaránt tematizálják, mindazonáltal az is látszik, hogy előnyei leginkább akkor érvényesülnek, ha vannak olyan alkalmazások, amelyek jelentősen támogatják, könnyítik az operatív működést és mindennapi ügyvitelt.  

A podcast 4. epizódjának fő narratívája két olyan alkalmazási terület – jog és adminisztráció – ahol a mesterséges intelligencia ígéretes felhasználási módja úgy integrál új képességet és tudást az egyetemi környezetbe, hogy ezáltal hatékonyabb, korszerűbb működést kínál.  

Vendégek:

Karsa Róbert, a TTK oktatója, az SU program JogASZ című kiemelt projektjének vezetője  

Bobánovits Péter, a Kancellária folyamatfejlesztését felelős szakértője, a „PTE-chatbot” kiemelt projekt vezetője  

Hostok: 

Dr. Szőke Gergely, a PTE jogi karának tanszékvezetője, az SU program adatjogi szakértője  

Wolf Krisztián, SU podcast host 

A podcast 3. epizódjában sok mindent megtudhatunk a Smart University Program születéséről és előzményeiről - milyen mainstream beszélgetések és trendek hívták életre, hogyan fejlődött programmá és milyen messzire ható lehetőségek rejlenek benne. 

Szó esik konkrét példákon keresztül az MI felhasználási területeiről, kiemelt fejlesztésekről és olyan innovációkról, amelyek hasznosítási potenciállal is bírnak. 

Vendégek: Dr. Szűcs Krisztiánnal és Siptár Dáviddal (a Smart University Program operatív vezetői)

Host: Wolf Krisztián

A mesterséges intelligencia már most is alakítja az oktatást, egészségügyet, kutatásfejlesztéseket. Nem a jövő kérdése többé, hanem a jelen valósága.   

A beszélgetés során több fontos témát is érintenek: A beszélgetés során több fontos témát is érintenek; Az MI szerepe a mindennapokban; Pontosan mit értünk MI alatt?; Ki az, aki tudja és jól tudja használni?; Milyen hatással lesz pl. a klasszikus szakdolgozatírásra?; Hogyan befolyásolja a kritikus gondolkodást?; Mi a Smart University Program célja? Milyen nyertes projektek - egészségügy és orvosdiagnosztika, jog és adminisztráció, oktatás és kompetenciafejlesztés, ipar és technológia, HR és szervezeti működés - születtek? 

Vendég:   

Dr. Bethlehem József (a PTE rektorhelyettese, a szakértői tanácsadó testület elnöke) 

 Dr. Győrffy Balázs (biofizika professzor, az akadémiai tanácsadó testület elnöke)     

Host: Wolf Krisztián

 A jelen egyértelműen a mesterséges intelligencia korszaka. Mindennapjainkat már most átszövik az MI-megoldások, és egyre több területen formálják át életünket. A Pécsi Tudományegyetem kutató-alkotó közössége is felismerte e technológia jelentőségét: számos tudományágban zajlanak MI-hez kapcsolódó kutatások és fejlesztések. Ezt jól mutatta A Jövő most történik! című tudományos előadásprogram is, ahol mind a tíz kar bemutatta, hogyan jelenik meg az MI a saját szakterületén. 

A PTE célja, hogy az adatvezérelt technológiák és a mesterséges intelligencia alkalmazásával hatékonyabbá, innovatívabbá tegye működését, és tovább erősítse versenyképességét. Ennek átfogó kerete a Smart University Program, amely a jövő egyetemének vízióját alapozza meg. 

E kezdeményezés ihlette a Smart University Podcast elindítását is, amelynek első adása az MI jelenéről és jövőjéről szól – elsősorban az egyetem világára fókuszálva. 

Vendég: Dr. Miseta Attila (a PTE rektora)   

Host: Wolf Krisztián