Európai rangú jogtudós, a középkori pécsi egyetem leghíresebb tudósa.

A reneszánsz egyik leghíresebb költője, az első név szerint ismert magyar költő, politikus, humanista, 1459-től haláláig pécsi püspök.

Pécsi keramikusművész, nagyiparos, a pirogránit feltalálója, közreműködött az eozinnak nevezett lüszteres kerámiamáz technikájának kidolgozásában is.

Festőművész, aki magát a Napút-festők közé sorolta – Pécs pedig beleszeretett.

A budapesti születésű magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár orvosi tanulmányait Lausanne-ban kezdte, majd Budapesten szerzett orvosi oklevelet.

A 20. századi építészet- és designtörténet egyik fontos alakja.

Magyar–francia festő. Ő az optikai festészet, vagy „op-art” legjelentősebb képviselője, akár életműve, akár elméleti munkája révén.

Szentágothai az egyik legnagyobb magyar anatómus, volt egyetemi tanár, professor emeritus, de országgyűlési képviselő is volt, s a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a magyar szkeptikus mozgalom atyja.

Költő, író, irodalomtudós, műfordító. A legjelentősebb magyar nyelven alkotó költők egyike, költőként, műfordítóként is hatalmas életművet hagyott hátra.