Magyar–francia festő.

Ő az optikai festészet, vagy „op-art” legjelentősebb képviselője, akár életműve, akár elméleti munkája révén. A mozgást úgy jellemzi, mint

„azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak”.

Vasarely a harmincas években festő és reklámgrafikus volt, nagyobb áttörést az 1961-es, Kassák Lajossal közösen rendezett párizsi kiállítása jelentette számára Denise René Galériában. Műveiben a klasszikus avantgárd kelet-európai közelmúltjának eszméi kapcsolódtak össze a modern Nyugat struktúraelvű és új illuzionizmus felé átalakuló vizuális művészeti törekvéseivel.

A planetáris folklór elemi geometriája, a permutációs ciklus formacsoportokat váltogató, variáló metodikája működni kezdett a fekete/fehér ellentéteire épülve csakúgy, mint varázslatosan színes változatokban. Múzeumai Pécsett, Budapesten, Aix-en-Provance-ban találhatók.

Unokája a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora, dédunokája a Pécsi Tudományegyetemen tanult magyarul.

Genius loci, avagy a hely szelleme című rovatunkban olyan Pécshez kötődő hírességeket mutatunk be, akiknek neve elválaszthatatlan Pécstől. Az egyetem és a város sorsa a kezdetektől összefonódott. A Pécsi Tudományegyetem minden jelenlegi és volt polgára büszke arra, hogy számos Pécsről indult, pécsi hírességet tarthatunk számon. Előttük tisztelgünk.