ENDE

Az elhízás a személyiségünk része? – PTE KékZóna-podcast dr. Bajnok László professzorral

Miért fullad kudarcba a legtöbb fogyókúra, és miért nem elég annyit mondani egy betegnek: „Fogyjon le!”? A PTE KÉK Zóna podcast-sorozatának részeként Prof. Dr. Bajnok Lászlóval, a PTE Klinikai Központ I. Belgyógyászati Klinika endokrinológiai és anyagcsere tanszékének egyetemi tanárával, a PTE Obezitológiai és Lipidológiai licencképzésének vezetőjével beszélgetett Erdősiné Martényi Melitta.

„Az életmódváltás sok beteg számára önmagában ellenszenves. Olyasmik járnak a páciensek fejében, mint hogy „ki ez az illető, aki tanácsokat osztogat és azt mondja, hogy változtassak, amikor nem is ismer. És nem is eszem sokat.” Ez a leggyakoribb hozzáállás”

– mondja Bajnok professzor. A szakember kezdésnek egy egyhetes táplálkozási napló vezetését ajánlja. „Ha elkészült, lehetőleg dietetikus bevonásával értelmezzük. Egy hónap alapján már meg lehet állapítani az átlagos kalória- és szénhidrát-bevitelt, és ez egyben szembesíti is a beteget azzal, mennyit és mit eszik” – szögezi le dr. Bajnok László, aki „párterápiában” javasolja az életmódváltást: „A dietetikushoz is menjenek együtt, hiszen közös konyhán vannak. Ha eldöntötték, hogy másként fognak csinálni valamit, akkor az legyen következetes!

A súly csak akkor csökken tartósan, ha a változás nem külső kényszer, hanem kényelmes. Ha éhezni kezd a páciens, az nemcsak a kudarcot vetíti előre, de azt is, hogy hamar visszahízza majd a nehezen leadott kilókat. A személyre szabás itt is kulcskérdés.”

A mozgás is fontos. „Mindig megkérdezem a betegektől, hogy milyennek gondolják az aktivitásukat? Személyre szabottan próbálok segíteni, például a Mozgás receptre program révén. Ha a változásban otthonosan érzi magát az illető, elfogadható a számára, az biztató jel. Fontos az alázat az életmóddal és önmagunkkal kapcsolatban” – mondja a professzor. 

Pszichológiai tanácsadás is elérhető, de általában véve ez sem épült be az elhízással való foglalkozásba: „A PTE hangsúlyt helyezett arra, hogy történjen pszichés állapotfelmérés, ám a betegek nagy része ezt nem akarja. Nehéz ezt felvállalni, elismerni, hogy sokszor lelki okok is állhatnak a háttérben.”

„Az elhízás nem az akaratgyengeség eredménye. Ez egy olyan komplex probléma, hogy az egyes komponenseinek utólag szétválasztása nagyon nehéz. Van egy alkati háttér: ez részben genetikai, részben epigenetikai. Utóbbi fogja meghatározni, hogy milyen „programozás” zajlik majd a géneken túl. A szocializációs környezet is meghatározó, de nehéz megállapítani, mi az, ami öröklött, mi az, ami családi tradíciók révén épül be, és mit örökít tovább az illető.

Lehet az életmódot hibáztatni, de az életmód sosem a véletlen műve, hanem egy szerves fejlődés eredménye, a személyiségnek integráns része. Egyebek mellett ez is az oka annak, hogy az esetek többségében csak apró lépésekkel lehet előrelépni.”

Ami a ma divatos GLP-1 gyógyszereket illeti, a szakember bizakodó: „Várhatóan széles körben el fognak terjedni, jótékony hatásuk messze túlmutat a súlyvesztésen, könnyen elképzelhető, hogy a civilizációs betegségek első számú gyógyszere lesz, de természetesen csak orvosi rendelvényre és kontroll alatt.”

A beszélgetésből az is kiderül, hogy nincs minden megyében obezitológus, és jellemzően akkor keresik fel, ha valami orvosi kérdés áll a háttérben, például egy protézis beültetéshez szükség lenne arra, hogy a páciens súlyt vesszen. Sajnos dietetikus sem mindig elérhető, és szükség lenne arra, hogy akkreditált mozgásteraputák és programok valósuljanak meg, melyek finanszírozása rászorultsági alapon történne.

További részletek a podcastben!

egészség Kék Zóna ptecsalád
Klinikai Központ
HASONLÓ TARTALMAK