A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Hageni Távegyetem (FernUniversität in Hagen) között 2001 óta működik sikeresen a német nyelvű kettős diplomaprogram, amelynek alapítója és első mentora dr. Schepp Zoltán volt, 2007 óta pedig dr. Mátyás Judit felel a program szakmai működéséért. A képzésbe olyan hallgatók jelentkezhetnek, akik a KTK-n aktív jogviszonnyal rendelkeznek vagy korábban itt végeztek. Ők a hageni diploma megszerzésével felsőfokú komplex német nyelvvizsgát is kapnak. Számos hallgató számára nyílt a korábbiakban lehetőség arra is, hogy a program keretében német vállalatoknál szerezhettek szakmai tapasztalatot, és a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért hallgatók Eon-, valamint Commerzbank-díjban részesültek. A partnerség része a vendégoktató-kapcsolatok kiépítése is. A két egyetem közötti több évtizedes szakmai kapcsolat jelentőségét az is jelzi, hogy a Hageni FernUniversität korábbi oktatója-kutatója, az egyetem professor emeritusa, dr. Volker Arnold a PTE díszdoktora, aki nagyban hozzájárult az együttműködés alapjainak megteremtéséhez. Az együttműködés 25. évfordulójához közeledve Dárdai Anikót, a program alumnáját kérdeztük az élményeiről, és a program hatásairól szakmai és személyes szinten.
Mi motiválta, hogy jelentkezzen erre a közös diplomaprogramra a két egyetem között?
Elsősorban a szakmai indíttatás, a kíváncsiság és a lehetőség, hogy egy teljesen nemzetközi közegbe kerüljek. Lehetőség volt egy másik kultúra megismerésére, hiszen máshogyan közelítenek meg bizonyos kérdéseket az akadémiai téren is. A kíváncsiság pedig akkora volt bennem, hogy legyűrte a belső kérdéseket, félelmeket. Szóval abszolút egy belülről jövő motiváció irányított.
Említette a nemzetközi környezetet, de én úgy tudom, hogy a képzés teljesen távoktatásban történik. Ez hogyan hatott ki erre a nemzetközi tapasztalatra?
Valóban elektronikus csatornára került a kommunikáció teljes mértékben. Ott lehetett látni a különböző nevekből, rövid bemutatkozásokból, hogy ténylegesen a világ minden tájáról jöttünk mi, hallgatók. Részt vettek európaiak, észak-, és dél-amerikaiak, távol keletiek. És az előadásokon mind ott voltunk aktívan.
Először természetesen furcsa volt, pont akkor jött a COVID, és onnantól kezdve még inkább csak a digitális platformok maradtak. Megvoltak a kihívások, adaptálni kellett a platformot, teljesen digitális környezetet kellett kialakítani, úgyhogy a kezdeti szakasz nem volt könnyű senkinek, de mindannyian belerázódtunk.
Ennek a digitális megszorításnak az ellenére volt lehetőség közvetlen kapcsolatok kialakítására? Akár hallgatókkal, oktatókkal.
A kezdetekben, még a COVID előtt volt lehetőség bejárni személyesen a PTE-re és dr. Mátyás Judit irányítása alatt személyesen is részt venni az órákon. Ez hála Istennek megnyitotta az utat és nagyon jó bázis volt, hogy a nehézségek esetén volt egy fix pont. Utána már csak rugalmasan kellett alkalmazkodni a dolgokhoz.
Említette az első válaszában a különbséget metodológiában, hozzáállásban. Ez miben nyilvánult meg elsősorban?
A Hageni Egyetemen nagyon gyakorlatias az oktatás. A tananyagnak egy olyan 60-70%-a volt elméleti anyag, a maradékot gyakorlati megközelítésből vizsgáltuk, a való világból vett példákon keresztül. Ezt úgy építették fel, hogy az anyagok végén meg lehetett találni a kidolgozott feladatokat, amik mindig a gyakorlati megoldásokra fókuszáltak, alapozva a korábban elsajátított elméleti bázisra.
Mi volt a legmeghatározóbb élménye ez alatt a program alatt?
Egy dolog nagyon bevésődött, IT Governance előadáson a Lidl informatikai vezetője is jelen volt, mint meghívott előadó. Ugyanerre az alkalomra hívtak meg egy svájci vendégprofesszort előadni, valamint volt egy berlini meghívott előadó. Erre az alkalomra a Hageni Egyetemről érkezett egy moderátor. Ez nekem nagyon tetszett,
tényleg országok, kultúrák lettek összekötve, nagyon frappáns, gyakorlati előadás született így meg.
Ehhez képest az ellentétes kérdésem: Mi volt a legnagyobb kihívás?
Sajnos a távoktatás természete miatt a személyes kontaktok, amik segíteni tudnak előrelendíteni a tanulmányokat, vagy a szakmai életet, kissé hiányoznak. Kicsit magára van hagyva az ember. Emiatt nagyon fontos, hogy tisztában legyünk vele, mit akarunk elérni, mik a céljaink, ez mindig a szemünk előtt kell lebegjen. Minden nehézségnél azt kell látni magunk előtt, hogy hova akarunk eljutni. Az önállóság nagyon fontos, képesnek kell lenni felmérni, hogy miként tudom megoldani a problémámat, kitől tudok segítséget kérni, kihez lehet fordulni. Sokat segített, hogy modulonként volt egy WhatsApp csoportunk, ahol elindultak a párbeszédek, egymás segítése. Főleg vizsgák előtt voltak ezek kifejezetten aktívak.
Azt vettem észre, hogy sokan adnak bele ebbe a dologba. Nem az van, hogy csak várják a jegyzeteket, hanem aktív diskurzus tudott megindulni egy-egy problémafelvetés során.
Köszönöm, hogy említette az egyértelmű célok fontosságát, hiszen ebből következik is kicsit a következő kérdésem. Hogyan segítette ez a program az Ön karrierútját, vagy szakmai fejlődését?
Még viszonylag friss számomra az élmény, csak nemrég végeztem a képzéssel. Tavaly szeptemberben adtam le a szakdolgozatomat, így gyakorlatilag tavasszal zárult hivatalosan a jogviszonyom. Ebben az időtávban komoly változásokat azért még nem tapasztaltam. Nyitott vagyok bármire, nyilvánvalóan keresem a német kontaktokat. A magánéletemben sok időt töltök Németországban, és ebben viszont abszolút magabiztosságot ad, hogy a hivatalos dolgokban van már egy bázis, amire az ember tud támaszkodni.
Említettem, hogy a kultúra nagyon meghatározza a tananyagot is, hozzászoktunk ahhoz, ahogy a németek reagálnak a dolgokra. A határidő például határidő, annak ott vége. Ami még sajátos, és eltér a magyar oktatástól, hogy modulzáró vizsga az egy van. Ha az nem sikerül, akkor csak a következő félév jöhet számításba, és egy modulból maximum háromszor lehet vizsgázni. Elvárják, hogy az ember tisztességesen felkészüljön a vizsgákra. Ha valamiért nem sikerül, neki lehet futni második és harmadik alkalommal, de ha harmadjára sem jön össze, akkor azt a modult le kell adni.
Mit tanácsolna a hallgatóknak, akik most gondolkodnak a jelentkezésen?
Ha van egy erős elméleti-szakmai bázisuk, amit itt a PTE-n megkapnak, az rengeteget segít. Így az ember fejében már kontextusában létezik egy elméleti alap. A nyelvi nehézségeket, én azt gondolom, át lehet hidalni, hiszen a tudományos alap mind a két iskolánál ugyanaz. Én bátorítok mindenkit, de a nyelvi akadályokkal azért tisztában kell lenni, annak ellenére, hogy mint mondtam, áthidalhatóak. A belépő szint az általában egy C1 tudás, a Goethe nyelvvizsgákat preferálják. Mindenképpen tisztában kell lenni vele, hogy itt tudományos szövegek megértéséről beszélünk, nem olyan, mint a hétköznapi nyelvezet. Neki kell bizony futni néha egy-egy mondatnak, egy-egy oldalnak többször is, mire pontosan megérti az ember, de sokszor a kontextus segít ezeket megérteni.
A kitartás is rettenetesen fontos. Mint egy sinusgörbén, hol fönt vagyunk, hol lent. De, amikor elérkezünk egy mélypontra, ne adjisten egy sikertelen vizsga kapcsán, akkor is ki kell tartani és csinálni tovább. Ez a titok nyitja.

Zárásként pedig annyit kérdeznék még: Ha röviden, egy szóban, vagy mondatban kéne összefoglalnia, mit jelentett önnek ez a program, akkor mit mondana?
Egy sokkal szélesebb látásmódot. A német kultúra rengeteget adott gondolkodásban, a problémák megközelítésében. Összességében az egyetemi képzés számomra azt mutatta meg, hogy a gazdasági jelenségek megértése és kezelése akkor válik igazán hatékonnyá, ha célorientáltan és a tágabb összefüggéseket figyelembe véve közelítünk hozzájuk; ez a szemlélet nemcsak szakmailag formált, hanem hosszú távon is irányt ad a döntéseimnek.

Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai Igazgatóság | Portál csoport - 2021.