Hallgatóink a megszerzett ismereteik birtokában képesek a közigazgatásban és a kulturális élet számos területén társadalmi, kulturális, és nyelvi közvetítői feladatok ellátására a társadalmi, kulturális, adminisztratív, jogi valamint civil szervezetek és a helyi cigány, roma közösségek közt. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
Az alap- és osztatlan képzések esetében a bemeneti feltételek változása miatt a folyamatos tájékozódásnak különösen nagy jelentősége van, hiszen az egyetemek, főiskolák eltérő módon határozzák meg a pontszámítás egyes elemeit és azt, hogy milyen eredményekért, teljesítményért adnak intézményi pontokat.
A szakirányú továbbképzésre való jelentkezés szakonként eltérően történik, kérjük, ellenőrizzétek a karok oldalain.
olyan okleveles romológus (beás nyelv és kultúra vagy romani nyelv és kultúra vagy cigány kisebbségi népismeret szakirány) szakemberek képzése, akik ismerik a cigány/roma nép kultúráját (beleértve a nyelvet), történetét Magyarországon és Európa többi országában, szokásait, hagyományait, jogi és szociális helyzetét. A végzettek felkészülnek arra, hogy különböző jellegű - néprajzi, antropológiai, nyelvészeti, szociológiai, pedagógiai - kutatásokban szervezőként és segítőként közreműködjenek, majd önállóan is végezzenek, illetve vezessenek kutatásokat.
Foglalkozások gyakorisága
nappali munkarendben naponta, esetenként tömbösítve
levelező munkarendben általában havonta egy alkalommal (csütörtök-péntek-szombat)
TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉG A TANÁRKÉPZÉSBE
2 féléves romológiatanár mesterképzés
TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉG A PTE-BTK DOKTORI (PHD) PROGRAMJAIBA
Oktatás és Társadalom Doktori Iskola
Hallgatóinknak lehetősége van bekapcsolódni a Wlislocki Henrik Szakkollégium és a Pécsi Roma Evangélikus Roma Szakkollégium munkájába.
A korábban megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök, történeti, néprajzi és kulturális antropológiai, szociológiai, nyelvészeti és irodalmi alapozás 8-12 kredit
a szakhoz kötődő területek történeti, kulturális antropológiai, néprajzi, irodalmi, képzőművészeti, média vagy más speciális kérdéskörei (a romológia fogalma, irányzatai, módszerei, intézményrendszere; a történettudomány, a néprajz, az irodalomtudomány, a szociológia főbb irányzatai a romák és a beások vonatkozásában; a kultúratudomány fogalma, szemléletének változásai a roma és a beás kultúra megítélésében; nyelv és kultúra, interkulturális csere);
történeti alapozás: a történettudomány szemlélete, módszerei a cigányság vonatkozásában, a naiv tudomány és a rendszerezett tudomány álláspontjai az eredet és a vándorlás kérdéseiben, a cigányság csoportjainak elterjedése, európai és magyarországi története napjainkig;
néprajzi és a kulturális antropológiai alapozás: európai és magyarországi tudományos paradigmák, szemlélet és módszertan a cigányság vonatkozásában, a roma és beás diaszpóra sajátos helyzete a mai Európában a népi hagyományőrzés terén;
szociológiai alapozás: a roma és beás cigány csoport helyzete Magyarországon és Európában, szociológiai paraméterek, a demográfiai, migrációs, iskolázottsági, foglalkoztatottsági mutatók; a cigányság a magyar és az európai fejlesztési programokban;
nyelvészeti és irodalmi alapozás: nyelvészeti paradigmák, a magyarországi cigány nyelvek (romani és beás) helyzete a nyelvhasználatban és a nyelvészeti kutatásban; a diaszpóra más nyelvi változatai;
irodalmi-művészettörténeti alapozás: az irodalomtudomány, irodalomelmélet és a leginkább a huszadik századi kritikai iskolák alapján a roma/cigány irodalom és képzőművészet fogalomköre, alapvető teoretikus és kánonalakító kérdései;
kutatásmódszertan.
Romológiai szakmai ismeretek: 55-60 kredit a diplomamunka készítésével együtt
a roma és beás művelődéstörténeti folyamatok [európai viszonylatban, a roma és a beás kultúra és művelődés interkulturális bemutatása; a kulturális örökség áthagyományozódása és fejlődése, regionális (közép-európai) és multikulturális jelenségek; romológiai és Európa-tanulmányok; univerzális és regionális jelenségek az európai művelődéstörténetben és politikában];
a roma és a beás művelődés és kulturális örökség [romani és beás nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet; (közép-)európai kulturális kapcsolatok (európai roma, cigány népcsoportok összehasonlító néprajza, lingvisztika, nyelvi-etnikai kapcsolatok, nyelvpolitika, nemzetiségi nyelvhasználat); magyarországi és európai közgyűjtemények, magyarországi romák képe külföldön, a romák más nemzetek szemében];
roma és beás nemzetiségi népismeret [sajátosságai a lakóhely viszonylatában; az egyes roma és beás csoportok komplex kulturális megközelítésű vizsgálata, az Európai Unió és az Európa Parlament nemzetiségpolitikájának alapjai, indokai és megjelenési formái, különös tekintettel a roma, cigány csoportokra; a nyilatkozatok, karták tartalma, relevanciája a magyarországi romákra és beásokra, a társadalom multietnikus dimenziójának jelentése, a multikulturalizmus és interkulturalizmus fogalmi terjedelmének, változatainak megismerése, a multikulturalizmussal, illetve interkulturalizmussal összefüggő tudományos diskurzusok, ezek összefüggése a magyarországi roma, cigány közösségekkel ];
választható szakspecifikus ismeretek [közép-európai nyelvi, etnikai önazonosságok; történelemértelmezések, vallások és egyházak, a roma és a beás kultúra külföldi kapcsolatai; roma és a beás irodalom, kultúra; fordítás, műfordítás, kulturális transzfer; a roma és a beás nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban; kulturális reprezentáció, a roma kulturális diplomácia „intézményi” hálózata; a médiumok szerepe az interkulturális kommunikációban; az indiai néprokonsági eszme, a közép-európai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai a roma/cigány népességet érintve];
A választható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya
A választható specializációk kreditértéke további 50-54 kredit:
a) beás nyelv és kultúra specializáció
a beás művelődés és kulturális örökség; beás nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); közép-európai kulturális kapcsolatok (az Európában élő beás közösségek összehasonlító néprajza, nyelvi, etnikai önazonosság Európában); beás közgyűjtemények;
nyelvészeti és irodalomtudományi kutatásmódszertan, tudománytörténet; a beás nyelv morfológiája; kommunikáció és retorika; szövegtan és stilisztika; kulturális nyelvészet; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika; íráskultúra; történeti dialektológia és szociolingvisztika; történeti névtan; kontrasztív nyelvészet; a beás nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban;
a beás irodalom és kultúra; az irodalom- és kultúraközvetítés rendszerei, a beás műfordítás elmélete;
a roma és beás nemzetiségi népismeret (a hazai roma/cigány közösségek története, kultúrája, érdekartikulációja, szociális helyzete, a kutatás és a fejlesztés lehetőségei, beás kontextusban a társadalomtörténet; művelődés- és mentalitástörténet; politikai eszmék története; történelemértelmezések, történeti helyzetmagyarázatok Európában; a közép-európai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai);
b) romani nyelv és kultúra specializáció
a roma művelődés és kulturális örökség; romani nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet; közép-európai kulturális kapcsolatok (az Európában élő roma, szinto, manush, kalo közösségek összehasonlító néprajza, nyelvi, etnikai önazonosság Európában); roma közgyűjtemények;
nyelvészet és irodalomtudományi kutatásmódszertan, tudománytörténet; a romani nyelv morfológiája; kommunikáció és retorika; szövegtan és stilisztika; kulturális nyelvészet; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika; íráskultúra; történeti dialektológia és szociolingvisztika; történeti névtan; kontrasztív nyelvészet; a romani nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban;
roma irodalom és kultúra; az irodalom- és kultúraközvetítés rendszerei, romani műfordítás elmélete;
roma és beás nemzetiségi népismeret (a hazai roma, cigány közösségek története, kultúrája, érdekartikulációja, szociális helyzete, a kutatás és a fejlesztés lehetőségei, beás kontextusban a társadalomtörténet; művelődés- és mentalitástörténet; politikai eszmék története; történelemértelmezések, történeti helyzetmagyarázatok Európában; a közép-európai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai);
c) cigány nemzetiségi népismeret specializáció
az európai és hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos ismeretek, a hazai cigányság története, kultúrája, érdekartikulációja, szociális helyzete, a kutatás és a fejlesztés lehetőségei,
a cigány nemzetiségi népismeret legfontosabb területei, a roma és a beás nemzetiségi népismeret tananyag korpusza, a roma és a beás nemzetiségi népismeret tankönyvei és tanítási, tanulási segédanyagai, tanítás-tanulási modelljei, a roma és a beás nemzetiségi népismeret törvényi környezete és szabályozása, a cigány nemzetiségi népismeret teoretikus háttere, kritikai olvasata, lehetséges narratívái;
felsőfokú nyelvvizsga szintű nyelvi ismeretek a választott cigány nyelvből.
Romani nyelv és kultúra
Beás nyelv és kultúra
Cigány nemzetiségi népismeret
A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a romológia alapképzési szak, valamint ennek minor változata (50 kredites blokk).
A nem teljes kredit értékkel bíró diplomák esetén kreditelismertetési kérelmet kell benyújtani a Karra 2026. május 31-ig.
Egyéb diplomák esetén a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a jelentkezőnek a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a romológia alapképzési szak nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben minimum 20 kredittel rendelkezzen a hallgató, a hiányzó legfeljebb 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül kell megszerezni. A hiányzó kreditek pótlásának díja a kapcsolódó alapképzés féléves önköltségének harmincad része/kredit. Az 50 kredit tartalma itt található.
A mesterképzésbe való belépés feltétele továbbá beás vagy romani nyelvből tett államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
A felvétel feltételéül meghatározott kreditek elismertetését a Kari Kreditátviteli Bizottságtól (továbbiakban: KKB) kell kérelmezni. A kérelmet űrlapon kell benyújtani. A KKB eljárását a TVSZ 9. §-ában foglalt rendelkezések szerint folytatja le, azzal az eltéréssel, hogy határozatát a kérelem benyújtását követő 30 napon belül köteles meghozni. A képzési és kimeneti követelményekben meghatározott esetben a KKB határozatában rendelkezik a hiányzó kreditek párhuzamos tanulmányokkal történő megszerzésének feltételeiről.
A KKB határozatát a jelentkező a jelentkezési lapjához köteles mellékelni, vagy legkésőbb az adott évi meghatározott határidőig beküldeni.
Amennyiben a jelentkező olyan szakon szerzett oklevelet, amely a képzési és kimeneti követelmények szerint a mesterképzésbe történő belépésnél teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe, a jelentkezőnek elegendő az adott szakon szerzett oklevél másolatát csatolni a jelentkezéséhez, és nem szükséges kreditelismertetési eljárást kezdeményeznie.
A szóbeli felvételi vizsga
A szóbeli vizsgán a jelölt egy kihúzott témakör alapján ad ismereteiről számot.
A szóbeli vizsga tárgyköreit ITT találhatók.
A felvételivel egybekötött modulválasztási eljárás során speciális modult választani a kari honlapon megtalálható űrlappal tudnak, melynek beküldési határideje a Karra március 31.
A pontszámítás módja
A jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben fejezik ki, melyet a tanulmányi pontok (előző diploma minősítése, max. 45 pont), a felvételi vizsgapontok (max. 45 pont) és a többletpontok (max. 10) összege ad.
A közigazgatás és a kulturális élet számos területén társadalmi – kulturális - nyelvi közvetítőként a társadalmi – kulturális – adminisztratív – jogi – civil szervezetek és a helyi cigány, roma közösségek közt.
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
Felvételi és Oktatásszervezési Iroda
Tel.: (72) 501-513
E-mail: btkfelvi@pte.hu

Hazai Beiskolázási Marketing Iroda
H-7622 Pécs, Vasvári Pál utca. 4.
iranyapte@pte.hu
Telefonos ügyfélfogadási idő:
Hétfő-csütörtök: 9.00-15:30
Péntek: 9.00-13.00
Tel.: +36-72/501-500/28085
Tel.: +36-72/501-500/12457
Tanulmányi kérdések
(pl. felvételi pontszámítás)
infokti@pte.hu
Kari felvételi elérhetőségek
PTE Hallgatói Szolgáltatási Központ (HSZK)
PTE Hallgatói Önkormányzat (EHÖK)
Kollégiumi ügyek/ösztondíjak
kollegiumok.ehok@pte.hu
+36 72/501-500/18562
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai Igazgatóság | Portál csoport - 2021.