Karsa Róbert: JogASZ: MI áll a döntéseid mögött! Egy jogi asszisztens magyar nyelven!
Erre keres és ad korszerűen izgalmas megoldást a Smart University program két „kiemelt projektje” is, jelesül a jog és adminisztráció alkalmazási területéről.
A mesterséges intelligencia a jogi munkában is teret hódít, már ma is hatékonyan alkalmazható nagy mennyiségű jogi dokumentum feldolgozására, legyen szó jogszabályokról, bírósági határozatokról vagy közigazgatási döntésekről. Sőt, a mesterséges intelligencia előnyei például a magyar jogi adatbázisok közül a zászlóshajójának számító Jogtárba is beépültek. Ilyen MI-alapú funkció a döntvénykeresőben található pertárgykereső, az anonimizált bírósági határozatok esetében az automatizált kivonatok, valamint a szerkezeti egységek megjelenítése.
Izgalmas kérdés, ezek után milyen nóvumot hoz a „JogASZ: MI áll a döntéseid mögött!” talányos címen jegyzett egyetemi fejlesztés.
Abból a tényből és felismerésből indul ki, hogy a magyar nyelvű jogi szövegek feldolgozására nincs megfelelően finomhangolt nyelvi modell, a jogi asszisztensek hiányoznak a hazai gyakorlatból. A projekt célja egy magyar nyelvű jogi asszisztens rendszer kifejlesztése modern nagy nyelvi modellek (LLM) és Retriaeval-Augmented Generation (RAG) architektúra alkalmazásával, így az képes jogi szövegek feldolgozására és értelmezésére.
Ahogy a mesterséges intelligencia egyre inkább beépül életünk különböző területeire, a naprakész, pontos információk iránti igény egyre fontosabbá válik. A RAG ezt az igényt a nyelvi modellek hatalmas tudása és a valós idejű, tényszerű információk közötti szakadék áthidalásával elégíti ki. Azáltal, hogy a mesterséges intelligencia válaszait külső adatforrásokra alapozza, a RAG kiküszöböli a hagyományos nyelvi modellek legfontosabb korlátait, például az elavult információkat és a hallucinációkat. Amikor kérdést tesznek fel neki, nem csak a memóriájára hagyatkozik (mint a hagyományos mesterséges intelligencia modellek), hanem aktívan keres egy hatalmas, naprakész információkból álló könyvtárban, hogy a lehető legpontosabb és legrelevánsabb választ adja. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek naprakészek maradjanak a gyorsan változó információkkal, és kontextusnak megfelelőbb válaszokat adjanak.
A JogASZ projekt vezetője Karsa Róbert, a TTK oktatója, így nyilatkozik a fejlesztésről.
„Fő tevékenységeink: nyílt súlyú (Llama/Gemma) modellek és beágyazó modellek (ModernBert) finomhangolása magyar jogi szövegeken. A finomhangoláshoz szintetikus adatkat tervezünk létrehozni, ezek egyrészt érvelési minták kinyerését jelentik bírósági/hatósági döntésekből a modell további tanításához; másrészt joganyagokból és döntésekből nyert kérdés válasz párokat jelentenek. Létrehozunk egy RAG alapú rendszert (frontend, backend, hibrid vektoradatbázis) Google Cloud környezetben.
Amit eredményként várunk, az egy funkcionális jogi asszisztens prototípus, a magyar jogi nyelvhez illesztett mesterséges intelligencia alkalmazás, amely a jogi oktatásban, kutatásban, igazgatásban, közigazgatásban és üzleti jogban egyaránt hasznos. Versenyképes, új tudásvagyon jön létre, egyedi modell és architektúra révén.
A projekt hazai viszonylatban elsőként célozza meg a magyar jogi nyelv feldolgozására specializált, nyílt súlyú LLM és RAG-alapú rendszer kifejlesztését és nemzetközi szinten is újszerű megközelítést képvisel az érvelési minták gépi tanításba illesztése.”
Bobánovics Péter László: PTE-chatbot
Aktuális kérdésünk második részében a Smart University program adminisztrációt támogató „kiemelt projektje” kínál perspektivikus megoldást, nevezetesen az egyetemi ügyvitel alkalmazási területéről. Ez a PTE-chatbot.
Az MI alkalmazási területe szédületes tempóban bővül. És amikor a mesterséges intelligencia hétköznapi ill. széleskörű alkalmazására gondolunk, vagy rá hivatkozunk, jellemzően a chatbotok ugranak be elsőként. Ezeknek szöveges utasításokat adhatunk, illetőleg kérdéseket tehetünk fel, a kérdésekre pedig valamilyen formátumú generált választ érkezik. Azonban az MI nem csupán egy weboldalon elérhető chatbot, alkalmazási területe, használhatóságra rapid mód terjed. A szellemi munkák területén is számos olyan munkafolyamat akad, amely sok-sok ismétlődő lépésből áll. A technológiai megoldások/az MI asszisztencia, ha megfelelő számú apró részfeladatra bontjuk szét a feladatot, egyre komplexebb folyamatokat képesek hibátlanul elvégezni. Az úgynevezett MI-ügynökök jelenlétéhez hozzá kell szoknunk, ugyanakkor fontos, hogy elsősorban lehetőségként tekintsünk rá.
Milyen MI-modelleket érdemes a felsőoktatásban használni? Miben tud ma segítséget nyújtani az egyetemi adminisztrációban, és mit hozhat az automatizáció fejlődése? Mi várható a területen a következő hónapokban, években?
Frappáns és okos tervvel állt elő egy különleges team, TTK-s hallgatók és a PTE Kancellária szervezeti egységeinek unikális együttműködésében.
A „PTE-chatbot” fantázianévre hallgató kiemelt projekt vezetője Bobánovics Péter, a Kancellária folyamatfejlesztésért felelős szakértője, avatott be az előzményekbe. A fejlesztés origója az a tapasztalás, hogy az egyetemi ügyintézés digitális támogatása jelenleg hiányos, nincs MI-alapú asszisztens a hallgatók és munkatársak támogatására.
„Célunk, hogy a PTE központi IT infrastruktúrájára építve egy olyan digitális keretrendszert és ökoszisztémát hozzunk létre, amely képes LLM-alapú chatbotok integrálására az adminisztratív működés támogatására. A keretrendszer első demonstrációjaként a team kooperációjával egy pilot chatbot kerül bevezetésre, amely kiválasztott területekhez kapcsolódó use-case-eken (pl. TTK beiratkozás, HR, iratkezelés) keresztül mutatja be a technológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségét. A megoldás on-premise vagy felhőalapú környezetben is működtethető, hosszú távon pedig bővíthetővé ill. skálázhatóvá válik további belső ill. külső (PTE-dolgozói, hallgatói, külsős érdeklődő) felhasználási területek irányába is. Nem titkolt szándékunk egy fenntartható, hatékony digitális támogatási rendszer kialakítása.”
Mindezek tükrében perspektivikus eredményre számíthatunk: a projekt végére létrejön egy működőképes, LLM-alapú chatbot prototípus, amely az adott folyamatokat támogatja. A megoldás skálázható és adaptálható további felhasználási területekre, és illeszkedik a PTE nyelvi modell-alapú digitális fejlesztési környezetébe és hosszú távon kiterjeszthető más egyetemi vagy közintézményi területekre.
Rezümé: megjelenik és érzékelhetővé válik az MI alapú asszisztencia a PTE felületein, miáltal növekszik a hallgatói és szervezeti ügyintézés hatékonysága, modernebb lesz az egyetemi szolgáltatások hálózata, színvonala.
