Nemzetiségek és kisebbségek a 21. században

A konferenciát dr. Gyurok János, a PTE KPVK Kisebbségkutató Központ vezetője nyitotta meg, melyet követően Drago Horvat, a Horvát Köztársaság pécsi főkonzulja köszöntötte a jelenlévőket.

Dr. Szécsi Gábor, a PTE KPVK dékánja köszöntőjében hangsúlyozta: a nemzetiségi és kisebbségi lét kérdései ma is alapvetően meghatározzák a közép-európai régió társadalmi és kulturális valóságát. A dékán szerint az egyetem és a tudomány feladata, hogy fórumot teremtsen az identitás, az együttélés és a jogi szabályozás kérdéseinek megvitatására.

A konferencia előadásai a nemzetiségi identitás, a jogi szabályozás, a kulturális örökség, valamint a társadalmi integráció témaköreit járták körül. A nyitó előadások a nemzetiség és identitás kapcsolatát, a nemzetiségi jogok hazai és nemzetközi aspektusait, valamint a keleti és nyugati modellek különbségeit mutatták be. Külön figyelmet kapott a kisebbségi közösségek nyelvi jogainak érvényesülése, valamint a jogi népszokások és kulturális hagyományok megőrzésének jelentősége.

A konferencia jó lehetőség arra, hogy egy átvilágítást adjunk arról, hogyan állunk a nemzetiségek, illetőleg a kisebbségek ügyében a 21. Században – mondta dr. Szili Katalin. Kiemelte, a téma különösen fontos a magyarság számára, hiszen egyszerre szól a határon túli közösségek megmaradásáról és a hazai nemzetiségek jogainak érvényesüléséről. Mint mondta, Magyarország és a térség országai azon dolgoznak, hogy példát mutassanak, miként valósítható meg a kulturális autonómia. Ehhez kapcsolódóan aláhúzta, az Európai Uniónak sokkal hangsúlyosabban kellene foglalkoznia a nemzetközi kisebbségek ügyével, ennek érdekében az elmúlt években több alkalommal javaslatokkal fordultak az Európai Unióhoz, illetve Európa Tanácshoz is.

A délelőtti szekciókban az előadók kisebbségi jogok aktuális helyzetét elemezték a térség országaiban. Szili Katalin Kisebbségi jogok az Európai Unióban címmel tartott előadásában értékelte az uniós intézményrendszer szerepét, kiemelve a tagállami felelősségvállalás és a helyi közösségi kezdeményezések fontosságát. Aláhúzta, az Európai Uniónak is felelősséget kell vállalnia a nemzeti közösségek védelméért, hiszen ezek támogatása a béke és a hosszú távú stabilitás záloga Európában.

Kalmár Ferenc a szomszédságpolitika szempontjából vizsgálta a magyar kisebbségek helyzetét Kisebbségi jogok a szomszédságban címet viselő előadásában. Elmondta, a határon túli közösségek támogatása és a kulturális kapcsolatok erősítése a nemzeti önazonosság megőrzésének alapvető eszközei. Ugyanakkor 

bemutatta a kisebbségi vegyes bizottságok munkáját és a szomszédos országok kisebbségpolitikájának helyzetéről is adott áttekintést.

Rámutatott, hogy míg egyes délszláv államok kollektív jogokat is biztosítanak a nemzeti közösségeknek, addig több ország – köztük Szlovákia, Ukrajna és Románia – ezt továbbra sem ismeri el. Különösen aggasztónak nevezte, hogy Szlovákiában a Benes-dekrétumok máig joghatással bírnak, ami etnikai alapú diszkriminációt eredményez. Hangsúlyozta, elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Unió nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, pedig azok a 21. században is súlyosan érintik az őshonos nemzeti közösségeket. 

Az eseményt a PTE KPVK Kisebbségkutató Központja szervezte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. támogatásával, a Magyar Tudomány Ünnepe 2025 programsorozat keretében.