Csortos Szabolcs
Image
A jövő a Nemzeti Laborokban történik
Október 21-én a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán került sor a Jövő most történik című eseménysorozat második idei alkalmára, ahol ezúttal a Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium munkájába pillanthattak be az érdeklődők. A három előadást követően kötetlen beszélgetés is lehetőséget adott a tudományterületek közti párbeszédre.
Az eseményt dr. Miseta Attila, a PTE rektora nyitotta meg és koordinálta, aki humoros anekdotáival és barátságos átkötőszövegeivel könnyed, jó hangulatú légkört teremtett a teremben – remek alapot adva a tudománykommunikációs esthez.
Elsőként dr. Kemenesi Gábor, a Virológiai Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője mutatta be a labor működését és kutatási irányait. Előadásában hangsúlyozta a határzónák szerepét a vírusok terjedésében, valamint azt, hogy az emberi tevékenység – az urbanizáció, az erdőirtás vagy a klímaváltozás – miként járul hozzá új járványok kialakulásához. Mint mondta, a természet rendjének megbolygatása új találkozási pontokat hoz létre ember és állat között, ahol a vírusok könnyebben „gazdát válthatnak”. Kiemelte a pécsi virológiai kutatás iskolateremtő szerepét, valamint a Virológiai Nemzeti Laboratórium szemléletét, melyet a „Felismerés, Megismerés, Kezelés” hármasa ír le legjobban. Az előadó kitért a nemzetközi együttműködések és a tudománykommunikáció fontosságára is.
A második előadásban Bakk Teodóra Diána, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium kutatója, képzeletbeli időutazásra hívta a hallgatóságot. A Tettye Forrásház Zrt. szennyvíztisztító telepét vetítette előre a 2030-as évekre, ahol a biogáz, a napenergia és a hidrogén szinergiájára épülő rendszer egy zöldebb jövőt vázolt fel. A bemutatott modellben az energia a hulladékból és a megújuló forrásokból születik, a hidrogénalapú energiatárolás pedig a megtermelt energia egy részét képes megőrizni – így csökkentve a veszteségeket és biztosítva a fenntarthatóságot még a változó termelési viszonyok között is.
Végül dr. Kiss András, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának kutatója a pásztázó elektrokémiai mikroszkópia világába kalauzolta a közönséget. Ez a különleges mérési módszer mikroszkopikus szinten képes feltérképezni, hogyan viselkednek a fémek korróziós környezetben, milyen ionok oldódnak ki, és hogyan változik a felület kémiai összetétele. A technológia lehetőséget ad arra, hogy a kutatók pontosabban megértsék, milyen folyamatok befolyásolják az anyagok tartósságát – ami a jövő ipari és környezeti kihívásai szempontjából is kiemelten fontos terület.
Az előadásokat követően állófogadás várta a résztvevőket, ahol kötetlen formában folytatódott a beszélgetés a kutatók és érdeklődők között. A Jövő most történik sorozat következő eseményére november 11-én kerül sor, amelyen a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkája kerül a középpontba.
alumni
citizen science
dékán
együttműködések
fejlesztések
innováció
nemzeti laborok
nemzetközi
ptecsalád
rektor
tudomány
új eljárások
HASONLÓ TARTALMAK
Karok
Felvételi
Partnerek & Sajtó
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai és Innovációs Igazgatóság | Portál csoport - 2021.