AI, adat- és kiberbiztonság a régió gazdasági jövőjéért

Kutatás 2026.02.02.

Aknai-Kiss Martina , Gáll Orsolya

Csortos Szabolcs, Erdősi Ádám

A ROVAT LEGFRISSEBB CIKKEI

Tudomány, innováció és elhivatottság: 5 éves a Virológiai Nemzeti Laboratórium

2026.02.10.

Lukács Gergely: „Büszke vagyok az erős PTE-s kötődésemre”

2026.02.05.

3D nyomtatott egyéni védőeszközök készítése és tesztelése a Covid alatt

2026.02.02.

Közös szakmai rendezvényt tartott a Magyarországi Német Üzleti Klub (DWC), a Pécsi Tudományegyetem a Deutsche Telekom IT Solutions (DT-ITS) pécsi székházában január 29-én. A rendezvény olyan egyedülálló platformot teremtett, ahol a kormányzati döntéshozók, a nemzetközi bankvilág (EIB), a tudományos szféra és a régió legmeghatározóbb német hátterű nagyvállalatai közösen kereshették a választ a digitális reziliencia-kihívásaira.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia nem a jövő, hanem a jelen legfontosabb gazdasági kérdése, éppen ezért a program fókuszában – mint a digitális gazdaság stabilitásának és növekedésének kulcsterületei – az MI, az adat- és a kiberbiztonság álltak.

Köszöntőjében Pásztor Andrea, a Deutsche Telekom IT Solutions alelnöke hangsúlyozta, hogy az AI ma már nem sci-fi: átalakítja a gyártást, az egészségügyet, a pénzügyeket és a mindennapi döntéshozatalt. Németország, mint Európa vezető innovációs hatalma, és Magyarország, mint dinamikusan fejlődő digitális hub Közép-Kelet-Európában, szoros gazdasági kapcsolataik révén tökéletes partnerek ebben a párbeszédben. Különösen hangsúlyos a Deutsche Telekom szerepe ebben az AI utazásban: a vállalat élen jár a hálózatbiztonsági AI-megoldások fejlesztésében, például a valós idejű kibertámadás-észlelésben és elhárításban. A mai esemény központi témája az AI biztonság – egy kulcsfontosságú kérdés a digitális korunkban, közös feladatunk és felelősségünk, hogy ne csak beszéljünk a mesterséges intelligencia erejéről, hanem mélyebben elmerüljünk azokban a biztonsági kihívásokban, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy ez a technológia valóban szolgálja az emberiséget – mondta az alelnök.

A rendezvény előadója volt Palkovics László, Magyarország mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosa, aki átfogó képet adott az MI hazai és nemzetközi stratégiai irányairól. Prezentációja elején kiemelte,

a mesterséges intelligencia valós gazdasági és ipari folyamatokra épülő átalakulás, amely az adatközpontoktól a fizikai rendszerekig egyre mélyebben beépül a mindennapokba, az oktatásba és a vállalati szférába.

A generatív megoldások mellett egyre jobban felértékelődnek a „testet öltő” MI-alkalmazások, különösen a humanoid robotok, amelyek a globálisan el nem végzett, vagy hagyományos megoldásokkal el nem végezhető munkamennyiség nagy részét képesek lehetnek pótolni, hozzájárulva a termelékenység és a jólét növeléséhez. Emellett beszélt arról is, hogy az MI-oktatás már megjelent a szakképzésben, és fokozatosan egyre fiatalabb korosztályoknál is bevezetik, mert a tudatos és biztonságos használat lassan, de biztosan alapkompetenciává válik.

A magyar akadémiai világ, beleértve a hazai felsőoktatási intézményeket is, meglehetősen jól állnak a mesterséges intelligenciát illetően, ami igaz a Pécsi Tudományegyetemre is – mondta a kormánybiztos, aki azt is kiemelte az egyetemnek az oktatás és a kutatás mellett fontos feladata, hogy tudásával támogassa a környezetét, illetve együttműködjön a régióban található cégekkel, vállalkozásokkal.

Emellett hangsúlyozta, a hazai Mesterséges Intelligencia Stratégia célja, hogy az állam ne csupán szabályozóként, hanem aktív ökoszisztéma-építő szereplőként legyen jelen a területen. Ennek része a jogi és intézményi környezet folyamatos igazítása, a kutatás-fejlesztési és finanszírozási háttér erősítése, valamint az MI-hez kapcsolódó készségek oktatási rendszerben való megjelenítése.

Kiemelt cél a gazdasági hatás: a termelékenység növelése és a hazai vállalkozások – különösen a KKV-k – versenyképességének javítása mesterséges intelligencián alapuló megoldásokkal.

Technológiai oldalról hangsúlyos az adatközponti kapacitások fejlesztése, amely egyszerre üzleti és szuverenitási kérdés, valamint a robotika és az ipari automatizálás erősítése a meglévő high-tech ipari bázisra támaszkodva.

Decsi István, a Pécsi Tudományegyetem kancellára köszöntőjében arról beszélt, az intézmény célja, hogy a tudományos tudást még szorosabban összekapcsolja az üzleti szférával, legyen szó oktatásról, kutatásról vagy duális képzési együttműködésekről.

Ebben kiemelt szerepet játszanak a gazdasági szervezetekkel és nemzetközi vállalatokkal – különösen a német hátterű partnerekkel – kialakított kapcsolatok. A hosszú távú partnerségek, köztük az együttműködések a régióban meghatározó nagyvállalatokkal nemcsak az egyetem, de a város fejlődésének is fontos pillérei.

Dr. Arne Gobert, a Deutscher Wirtschaftsclub Ungarn elnöke ugyancsak a német–magyar gazdasági együttműködések regionális jelentőségét emelte ki rövid köszöntőjében.

A rendezvény egyik szakmai előadója volt Ciraolo Stefania, az Európai Beruházási Bank budapesti irodavezetője, aki a nemzetközi pénzügyi intézményi tapasztalatok alapján beszélt a kiberbiztonság gazdasági kockázatairól és lehetőségeiről. Előadásában ő is hangsúlyozta, hogy

az egyik leggyengébb pontot a kiberbiztonság területén továbbra is az emberi tényező jelenti, ezért kiemelten fontos a kollégák megfelelő képzése, illetve különböző biztonsági hálók felállítása,

melynek kapcsán példaként említette a külső adathordozók használatának szabályozását.

A köszöntőket és a kormánybiztos előadását követően Thomas Orth, a Deutsche Telekom Technical Security Services biztonsági menedzsere gyakorlati példákon keresztül mutatta be a nagyvállalati kiberbiztonság aktuális kihívásait. Kiemelte, a mesterséges intelligencia valójában nem „intelligens”, hanem olyan eszköz, amely alkalmas például gyors valószínűségek kiszámítására, és amely segíthet a sebezhetőségek feltárásában, ugyanakkor új veszélyeket is hordoz.

Felhívta a figyelmet az EU-s szabályozásokra, mint a NIS2, az AI Act és a GDPR, amelyek befolyásolják a vállalatok biztonsági stratégiáit. Hangsúlyozta, a hagyományos védekezési módszerek már nem elegendőek, ezért új stratégiákra, proaktív intézkedésekre és B-tervekre van szükség.

Kiemelte az emberi tényező szerepét, hiszen gyakran maguk a dolgozók jelentik a legnagyobb kockázatot. Példaként említette az automatizált phishing-támadásokat, amelyek gyorsan és hatékonyan célozzák meg a szervezetek gyenge pontjait. Végül bemutatta a Deutsche Telekom IT – SOC (Security Operations Center) – GRC (Governance, Risk, and Compliance) hármasra épülő kiberbiztonsági modelljét, kiemelve a holisztikus és reziliencia-alapú megközelítés fontosságát.

Végezetül dr. Szőke Gergely László, a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék vezetője beszélt az internetbiztonság és a mesterséges intelligencia jogi kérdéseiről.

Az előadásokat egy „A digitális reziliencia új korszaka: AI, adatbiztonság és kiberbiztonság a gazdasági növekedés szolgálatában” című kerekasztal-beszélgetés követte, ahol dr. Arne Gobert (DWC), Rudolf Ferenc (ALDI International IT Services), dr. Várady Géza (PTE MIK), Thomas Orth (Deutsche Telekom Technical Security Services) és Herbály István (Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara) beszélgettek a témáról. A moderátori feladatokat Vukovics Mihály, a Deutsche Telekom IT Solutions Hungary PQIT (Process & Quality IT) vezetője látta el.

A rendezvény kötetlen szakmai beszélgetéssel zárult, megerősítve azt a szándékot, hogy Pécs és térsége a jövőben is aktív találkozási pontja legyen az ipar, az üzleti szféra és az egyetem együttműködésének.