Fókuszban a pszichotrauma - alapok

A mikrotanúsítvány MKKR és EKKR szintje:6

A képzés során a hallgatók betekintést nyernek a pszichés traumák kialakulásának, hatásmechanizmusainak és kezelésének elméleti és gyakorlati ismereteibe, különös tekintettel a fejlődési trauma, a komplex trauma, a poszttraumás stressz-zavar (PTSD) és a transzgenerációs traumák sajátosságaira. A kurzus célja, hogy a hallgatók megértsék, hogyan hat a trauma az idegrendszerre, a testi folyamatokra, az érzelemszabályozásra és a kapcsolati működésre, valamint hogyan lehet biztonságos és hatékony módon támogatni a klienseket a stabilizációtól a feldolgozásig.

A tantárgy hangsúlyos része, hogy áttekintést nyújt az életút során előforduló traumák teljes spektrumáról: a születési és perinatális traumáktól, a korai kötődési sérüléseken át a gyermekkori bántalmazás, elhanyagolás, bullying, kortárs agresszió, serdülőkori identitáskrízisek, párkapcsolati traumák, szexuális vagy fizikai erőszak, intim partner bántalmazás, valamint a felnőttkori életválságok (veszteség, betegség, válás, hivatásvesztés) traumáig.

A képzés célja ezzel az, hogy a hallgatók képesek legyenek életút-szintű perspektívában látni a traumák összefonódását és kumulatív hatását.

A képzés bemutatja továbbá a kollektív traumák (háború, természeti katasztrófák, járványok, társadalmi összeomlás, gazdasági krízisek, rendszerváltások, kisebbségi létből fakadó traumák) pszichológiai sajátosságait. A kurzus kitér arra is, hogy az egyéni traumák és a kollektív traumák hogyan kapcsolódnak össze, hogyan öröklődhetnek mintázatok több generáción keresztül és hogyan épülnek be a családi narratívákba, közösségi identitásokba és kulturális önképekbe.

A képzés kiemelten foglalkozik a traumaelméletek fejlődésével, a trauma neurobiológiai hátterével, az idegrendszeri túlterhelés és lekapcsolás jelenségeivel, a trauma testi lenyomataival, továbbá a trauma és kötődés, illetve a trauma és rendszerszintű mintázatok kapcsolatával. A kurzus során a hallgatók megismerik a traumafeldolgozás korszerű, bizonyítékalapú módszereit (például EMDR, stabilizációs technikák, partpszichológiai megközelítések, testorientált terápiák), valamint a traumaérzékeny kliensmunkához szükséges alapelveket és kompetenciákat.

A képzés kitér a segítő szakemberek traumaterheltségére, a másodlagos traumatizációra, a kiégés kockázataira és a szakmai önvédelem módszereire, valamint áttekinti a traumamunkához kapcsolódó etikai kérdéseket és határhelyzeteket.

A tantárgy átfogó ismereteket nyújt a pszichés trauma sokdimenziós természetéről: az egyéni, kapcsolati, társadalmi és kollektív, valamint transzgenerációs szintek összefüggéseiről, és arról, hogyan épül fel a gyógyulás folyamata.

Az elsajátítandó ismeretek és készségek: 
- a pszichés traumák alapvető típusainak és működésének megértése;
- a trauma idegrendszeri, pszichológiai és kapcsolati hatásainak ismerete;
- a fejlődési, kötődési, kollektív és transzgenerációs traumák felismerése és differenciálása;
- a traumaérzékeny megközelítés etikai és szakmai alapelveinek alkalmazása;
- valamint a stabilizációs, érzelemszabályozó és testorientált traumakezelési módszerek alapvető gyakorlati alkalmazásának képessége. 

Alkalmazott oktatási módszerek:

• előadás
• projekt munka
• esetalapú feladatok
• problémafókuszú oktatás
• kiscsoportos feladatok

A számonkérés és értékelés módja és kritériuma: részvétel a képzés minden alkalmán és a záró teszt 50,1 %-os teljesítése.

A képzés transzparens módon értékeli, hogy a résztvevők mennyire sajátították el a célzott kompetenciákat. Az értékelésben meghatározó szerepet kapnak az ismeretek és készségek gyakorlati alkalmazását igénylő egyéni és csoportos feladatok, valamint a részvevőknek nyújtott egyéni visszajelzések.

A teszt értékelése:

jeles: 85% felett,
jó: 75,1-85,0%,
közepes: 65,1-75,0%,
elégséges: 50,1-65,0%
elégtelen: 0-50%

A képzés tartalma, főbb tematikai csomópontok:

1. A traumakutatás történeti áttekintése: a grántásokktól Bessel van der Kolk munkásságáig.
2. A trauma fogalma és típusai: akut, komplex, fejlődési és transzgenerációs traumatizáció; a trauma hatása az idegrendszerre, a memória működésére és a kötődésre.
3. A trauma neurobiológiája: a fejlődő idegrendszer sérülékenysége, stresszrendszer, a trauma hatása az idegrendszerre, polyvagal elmélet, idegrendszeri túlaktiváció és shutdown.
4. A trauma és a kapcsolat: kötődési sérülések, korai élmények, mentalizáció, családi mintázatok és lojalitások szerepe; transzgenerációs traumák pszichológiai és epigenetikai modelljei.
5. Trauma és egészség: kedvezőtlen gyermekkori élmények (ACE), hosszú távú egészségügyi következmények, pszichoszomatikus összefüggések.
6. PTSD, komplex PTSD és krónikus traumatizáció: diagnosztikai sajátosságok, kezelési irányelvek, biztonságos keretezés.
7. Trauma és társadalom: kollektív traumák, háborús és kulturális traumák, társadalmi stresszorok szerepe.
8. Stabilizáció és érzelemszabályozás: idegrendszer-szabályozás alapelvei, tolerancia-ablak, grounding, testorientált technikák, interocepció; biztonságos terápiás kapcsolat kialakítása.
9. A traumafeldolgozás módszerei: trauma-fókuszú kognitív viselkedésterápiák, imaginációs technikák, EMDR, Érzelemfókuszú Terápia.
10. Testorientált traumaterápiák: szenzomotoros pszichoterápia, somatic experiencing, a test és idegrendszer szerepe a gyógyulási folyamatban.
11. Másodlagos traumatizáció és kiégés: segítő szakmák kockázatai, önismereti védőfaktorok, szupervízió.
12. Traumatudatos ellátás alapelvei: a traumatizált személyekkel való bánásmód

Az 1-4. csomópont az első napon, az 5-8. csomópont a második napon, a 9-12. csomópont a harmadik napon kerül feldolgozásra.

 

Kötelező irodalom:

Judith Herman: Trauma és gyógyulás, Budapest, 2019, Háttér Kiadó
Bessel van der Kolk: A test mindent számontart, 2020 Ursus Libris
Kuritárné Szabó Ildikó, Tilsjár Szabó Eszter: Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna, 2015, Oriold és Társai
Varga Katalin: Transzgenerációs hatások az epigenetikai kutatások tükrében, Magyar Pszichológiai Szemle, 2011, 66. 3. 507-532.
Mogyorósy-Révész Zsuzsanna: Érzelmi regulációs változások krízisben és traumában – a helyreállítást segítő, pszichológiai tanácsadás során alkalmazható módszerek és gyakorlatok, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 20 (2019) 3, 267–298

Ajánlott irodalom:

Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors - Családi sebek és a gyógyulás útjai. Budapest, 2018, Kulcslyuk Kiadó.
Lengyelfi Edit, Preisz Éva Eszter: Sorsminták. Budapest, 2025, EGYMÁS KIADÓ KFT.

Pécs

A mikrotanúsítványt nyújtó képzés megnevezése: Fókuszban a pszichotrauma – alapok

Kreditértéke: 4

Óraszáma: 30

Képzési napok: 
2026. november 26. 10.00 – 19.00 (10 óra);
2026. november 27. 9.00 – 18.00 (10 óra);
2026. november 28. 9.00 – 18.00 (10 óra)

A képzés felelőse: Orvos-Tóth Noémi / Prof. Dr. Láng András egyetemi tanár (PTE BTK)

A képzésbe bevont oktatók: Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, Transzgenerációs Trauma Intézet

A képzés létszáma (min.-max.): min. 15 fő, max. 50 fő

A kurzuson való részvétel módja (pl. jelenléti, online oktatás, e-learning, blended learning): jelenléti

A képzésen való részvétel minimum követelményei: 

a) legalább BA szintű oklevél az alábbi szakok és képzési területek valamelyikéről:

• pszichológia szak
• szociális munka szak
• pedagógusképzés képzési terület
• orvos- és egészségtudomány képzési terület

b) motivációs levél (Rövid szakmai bemutatkozás, pl.: végzetteség(ek), hol dolgozik, sikerei – kudarcai, hogyan kamatoztatja új tudásait, szakmai vágyai...stb. Miért jelentkezik a képzésre? Milyen tudás megszerzésére vágyik? Mit vár el a képzéstől?)

motivációs levél és oklevél (diploma) megküldése

Az elért tanulási eredmények a képzést elvégzők alapvégzettsége szerinti területeken alkalmazhatók a traumatudatos ellátás / bánásmód keretein belül. A képzés új jogosultsági kört nem biztosít!

később