Bemutatkoztak a Pécsi Tudományegyetem rektorjelöltjei

A bemutatkozást követően a jelöltek válaszoltak a moderátor, valamint a résztvevők kérdéseire. A vita központi témái az oktatás és kutatás fejlesztése, a nemzetköziesítés, a mesterséges intelligencia alkalmazása, valamint a hallgatói és dolgozói közösség bevonása voltak. 

Dr. Betlehem József: Közösségi jövőkép és szinergia 

A PTE jelenlegi általános, stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese négy kulcsérték mentén határozta meg programját: identitás, szinergia, közösség és regionális szerepvállalás. Kiemelte a hallgatói létszám növelése mellett a minőségi képzés fejlesztését, a digitális oktatási stratégia bővítését és a nemzetközi rangsorokban való további előrelépést. 

A Klinikai Központ stratégiai szerepét hangsúlyozva a térség ellátórendszerének megerősítését, valamint a telemonitoring és mobil egészségügyi megoldások fejlesztését sürgetné. A harmadik misszió terén a nemrégiben elindított Kék Zóna Programot és a fenntarthatósági, egészségmegőrző kezdeményezések bővítését nevezte meg prioritásként. Vezetői alapelvei között a bizalomra épülő kommunikációt, a transzparenciát és az adatalapú döntéshozatalt emelte ki, célként egy nemzetközileg versenyképes, regionálisan meghatározó egyetem vezetését jelölve meg. 

A fórum kiemelt közönségkérdései 

A vita során a jelöltek számos stratégiai jelentőségű kérdésre válaszoltak a digitalizációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásán át az alapítványi működésig. A válaszokból jól kirajzolódtak a programok közötti különbségek, de a közös szándék is: mindhárom jelölt a hatékonyabb, átláthatóbb és közösségibb Pécsi Tudományegyetem irányába kívánná elmozdítani az intézményt.

Ügyviteli folyamatok digitalizálása 

Mindhárom rektorjelölt egyetértett abban, hogy a PTE ügyviteli rendszereinek korszerűsítése elkerülhetetlen, de eltérően közelítették meg a megvalósítás módját. 
Dr. Betlehem József szerint a megoldás kulcsa az együttműködés: a kancellária szakembereivel közösen, fokozatosan lehet fejleszteni a folyamatokat, még a jogi korlátok között is. A kérdés kapcsán dr. Fábián Adrián hangsúlyozta, hogy a digitalizáció nemcsak technológiai, hanem humánerőforrás-kérdés is: komoly befektetést igényel, a teljes digitalizáció nem vihető végbe egyik pillanatról a másikra. Aláhúzta, ma az egyik legnagyobb probléma, hogy az egyes egységek külön utakon járnak, pedig összehangolás nélkül nem várható valódi előrelépés. 
Dr. Kellermayer Miklós ezzel szemben azt emelte ki, hogy a digitalizáció nem öncél, hanem eszköz: „a l’art pour l’art digitalizációnak nincs értelme” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a fejlesztéseknek mindig magasabb, nemesebb célokat kell szolgálniuk, melyben számít a Műszaki és Informatikai Kar innovatív hozzájárulására.

Mi lenne az első nagy lépés hivatalba lépés után? 

A vita egyik leggyakorlatiasabb kérdése az volt, milyen intézkedéssel kezdenék meg munkájukat, ha megválasztanák őket rektornak. Dr. Fábián Adrián elsőként egy nagyszabású állománygyűlést és dékáni tanácskozást hívna össze, hogy a teljes vezetői kar közösen határozza meg az irányokat. Ezzel szemben dr. Betlehem József szerint a legfontosabb a kommunikáció: párbeszédet kezdene arról, hogyan lehetne a különböző karok és szervezeti egységek szinergiáját megteremteni. Dr. Kellermayer Miklós a kérdés kapcsán konkrét lépést nem nevezett meg, de egyetértett abban, hogy a nyílt, közvetlen kommunikáció az új vezetés első számú feladata kell legyen. 

A PTE Fogorvostudományi Karának létrehozása 

A kérdés kapcsán a jelöltek markánsan eltérően fogalmaztak. Dr. Fábián Adrián határozottan ellenezte az új kar létrehozását, mert szerinte a PTE már így is túlságosan orvos-egészségtudományi profilú, és a kiegyensúlyozottság megőrzése fontosabb, mint a további bővítés, márpedig az új kar létrehozása megbontaná ezt az egyensúlyt. 
Dr. Kellermayer Miklós ezzel szemben esszenciálisnak tartja a Fogorvostudományi Kar megalapítását, amely szerinte nemcsak szakmai szempontból indokolt, hanem komoly gazdasági potenciált is rejt az egészségturizmus és a nemzetközi hallgatói piac felé. 
Dr. Betlehem József köztes álláspontot képviselt: támogatja a kar létrehozására irányuló, már megkezdett folyamat folytatását, és bízik abban, hogy a közeljövőben a fenntartó kuratórium is időszerűnek látja majd a kar megalapításával kapcsolatos végleges döntést.

A rektor és a kuratórium kapcsolata 

Az alapítványi fenntartás kérdése a vita egyik legérzékenyebb pontja volt. 
Dr. Betlehem József szerint a rektor és a kuratórium viszonyát a bizalom és az iteráció kell hogy jellemezze, a jelenlegi folyamatokat finomhangolással lehet a megfelelő irányba terelni. 
Dr. Fábián Adrián röviden annyit reagált a kérdésre, hogy a fenntartó és a rektori vezetés közötti viszony a jövőben csak jobb lehet. Dr. Kellermayer Miklós szerint az akadémiai oldalnak kell kijelölnie a stratégiai irányokat, míg a kancelláriától megrendelik a szolgáltatásokat, a kuratóriumnak pedig őriznie, védenie és gyarapítania kell a vagyont, amely biztosítéka és záloga az egyetem működésének. 

Mesterséges intelligencia és a humánerőforrás jövője 

A mesterséges intelligencia beépítése az oktatásba és az egyetemi működésbe mindhárom jelölt programjában megjelent. Dr. Kellermayer Miklós szerint a PTE-nek saját, koherens MI-stratégiát kell kidolgoznia, nem csupán alkalmazásokat bevezetnie, hiszen az MI folyamatos fejlődésben van, emellett gyökeresen átalakítja a munkaerőpiacot és a képzési igényeket. Mint mondta, ha minderre nincs megfelelően felkészülve egy egyetem, akkor csak a mainstream után kullog. Márpedig egy ilyen technológiában egy tudományegyetemnek az a feladata, hogy az élen járjon. Dr. Fábián Adrián úgy látja, a mesterséges intelligencia jelenleg kari szinten, széttartó módon jelenik meg, ezért szükséges egy összegyetemi koordináció. Kiemelte, cél kell hogy legyen, hogy a hallgatók a tanulmányaik során legalább felhasználói szinten megismerkedhessenek az oktatás részeként az MI-vel. A humánerőforrás területén szerinte gyökeres változásokra van szükség, a transzparens bérezést és a házon belüli versengés megszüntetését tartja kulcsfontosságúnak ezen a területen. Dr. Betlehem József a kérdés kapcsán aláhúzta, hogy a PTE már több országos, illetve európai kezdeményezéshez is csatlakozott az MI-hez köthetően, melyek célja az MI ismeretek beépítése minden releváns képzési területre.

A PTE szerkezeti és kari struktúrájának átalakítása 

A karok jövőjéről és az egyetemi szerkezeti reform lehetőségéről szóló kérdés is megosztotta a jelölteket. Dr. Betlehem József szerint átfogó, „globális” átalakításokra csak akkor van szükség, ha azok bizonyíthatóan hozzáadott értéket hoznak az egyetem működéséhez. Úgy vélte, a jelenlegi kari struktúra stabil keretet biztosít, de időszerű a kompetenciák és súlypontok felülvizsgálata, különösen a Stratégia 2030 célkitűzései mentén. Dr. Kellermayer Miklós szintén nem látja indokoltnak a teljes szerkezeti átalakítást, viszont támogatja az új Fogorvostudományi Kar létrehozását, amely szerinte illeszkedik az egyetem stratégiai irányaihoz, és erősítheti a PTE klinikai és kutatási pozícióját. Dr. Fábián Adrián konkrét választ nem adott a kérdésre, ám korábbi hozzászólásaiból kiderült, hogy elsősorban a funkcionális és finanszírozási problémák rendezését tartja fontosnak, nem pedig a szervezeti átalakításokat. 

Egyetemi közösség, átláthatóság és méltányosság 

A vita egyik legfontosabb kérdésköre az volt, 

hogyan teremthető meg egy olyan egyetemi kultúra, ahol a karok nem egymás versenytársai, hanem egymást erősítve járulnak hozzá az intézmény fejlődéséhez.

Dr. Fábián Adrián szerint a rivalizálás leginkább a humánerőforrás és a finanszírozás területén érezhető, ami szerinte „szerencsétlen helyzet, amit egyszerűen abba kell hagyni”. Úgy látja, a közösség akkor tud valóban együttműködni, ha az azonos munkakörben dolgozó munkatársak hasonló elismerésre és fizetésre számíthatnak, függetlenül attól, melyik karhoz tartoznak, ellenkező esetben a különbségek rontják az összegyetemi kohéziót. Dr. Kellermayer Miklós ezzel szemben a szellemi és emberi összhangot helyezte előtérbe: egy „katalitikus közösség” kialakítását sürgette, ahol az egyéni küldetés és tehetség összhangban van az egyetem egészének céljaival. Ehhez véleménye szerint empátia, szeretet és szolgáltató szemlélet szükséges. Dr. Betlehem József pragmatikus megközelítést képviselt: szerinte a kooperáció már megindult, amit tovább kell erősíteni. A közösség egységét az adatalapú, teljesítményorientált és motivációra építő bérezési rendszer erősítheti, amely biztosítja az azonos munkakörök méltányos kezelését.

Átlátható döntéshozatal és felelős erőforrás-gazdálkodás 

Dr. Betlehem József szerint a vezetői döntéseket a PTE-n már kiépített adatbázisokra kell alapozni, míg dr. Fábián Adrián a kérdés kapcsán hangsúlyozta a stratégiai ügyek – különösen a bérpolitika – csak akkor maradnak tiszták, ha folyamatosan napirenden vannak. Dr. Kellermayer Miklós a nyílt kommunikáció fontosságát emelte ki, úgy vélte, a döntéseket teljes transzparenciával kell az egyetemi polgárok elé tárni. 

Esélyegyenlőség és közösségi érzékenység 

Az esélyegyenlőség kérdésében a jelöltek egyöntetűen a közösségi érzékenység erősítését sürgették, de eltérő hangsúlyokkal. Dr. Kellermayer Miklós az esélyegyenlőségi képviselő, ombudsman szerepét kulcsfontosságúnak nevezte, szerinte a legfontosabb, hogy „tudjunk egymásról” és erősödjön a segítőkész, empatikus kultúra. Dr. Fábián Adrián a folyamat akadálymentesítését és az esélyegyenlőségi képviselő rendszeres bevonását tartja a legfontosabbnak, hozzátéve: az empátia és a szolgáltató szemlélet megerősítése nélkül nem lehet valódi előrelépést elérni. Mint mondta, ha nem tudunk róla, akkor nem tudunk segíteni, az ombudsman ebben valóban kulcsszereplő. Dr. Betlehem József arra emlékeztetett, hogy a PTE-nek ezen a téren már vannak hagyományai, a támogató szolgálatok eddig is jól működtek, de a közösség ereje további figyelmet érdemel. 

Családbarát Egyetem: a munka–magánélet egyensúlya 

A családbarát egyetemi működésről szólva a jelöltek mindegyike kiemelte: 

a családbarát szemlélet nem mellékes, hanem az egyetemi életminőség szerves része.

Dr. Betlehem József a már futó programokra – például a szabadidős és sportlehetőségekre, kirándulásokra és rászorultsági támogatásokra – építene, a Kék Zóna Program kiterjesztésével a PTE minden polgára számára további elérhető szolgáltatásokat ígér. Dr. Fábián Adrián szerint a családbarát munkahely alapja a versenyképes jövedelem; ahol ez nem megoldható, ott a rugalmasság, például a home office bevezetése lehet a megoldás. Elismerte ugyanakkor, hogy a családokat bevonó programok mozgósítása továbbra is kihívást jelent. Dr. Kellermayer Miklós, maga is nagycsaládosként, több gyakorlati javaslatot is megfogalmazott: rugalmas munkaidőt, óvoda- és bölcsődefejlesztést, valamint egy úgynevezett „in-house” gyermekfelügyeleti program elindítását, amelyben hallgatók kreditpontért vagy ösztöndíjért segíthetnék a dolgozó szülőket.

A jelöltek a közönségkérdések előtt két konkrét, eldöntendő kérdést is kaptak a moderátortól. 

Vállalja-e, hogy az egyetem bérpolitikáját átlátható, igazságos alapokra helyezi (például az indokolatlan bérkülönbségek eltörlésével)? 
Dr. Fábián Adrián igennel válaszolt, míg dr. Kellermayer Miklós ismételten hangsúlyozta, hogy a teljesítményorientált bérezésben hisz, dr. Betlehem József pedig az adatalapúság, a teljesítmény és a motiváció hármasát ismételte meg. 

Vállalja-e, hogy az érdekképviseletekkel érdemi dialógust folytat, folyamatos egyeztetéseket tart, és megkeresésükre egy hónapon belül írásban, érdemi módon reflektál? Erre a kérdésre mindhárom jelölt egyértelmű igennel válaszolt. 

Ezt követően a közönség soraiban ülő egyetemi polgárok is megkapták a lehetőséget, hogy kérdezzenek a rektorjelöltektől. Elsőként dr. Bódis József, az egyetem egykori rektora, a PTE-t fenntartó kuratórium elnöki főtanácsadója arra volt kíváncsi, a jelöltek hogyan kívánják tovább növelni a külföldi hallgatók létszámát, illetve az intézmény presztízsét.

Dr. Fábián Adrián szerint az orvos- és egészségtudományi területen az oktatói és főként a hallgatói infrastruktúra a kapacitásai határán van; a nagy ugráshoz ma a kollégiumi és városi lakhatás a szűk keresztmetszet. Reális bővülést a „társult tudományterületeken” (angol nyelvű mesterszakok, doktori képzések) lát, de nagyságrendi emelést jelen körülmények között nem tart kivitelezhetőnek. 
Dr. Kellermayer Miklós a minőség–mennyiség dilemmára mutatott rá: a bevételtermelő létszámnövelés könnyen járhat minőségi hígulással. Példaként említette a világ élvonalához mért felvételi volumenek aránytalanságait. Szerinte a növekedés kapacitásbővítés nélkül nem működőképes, ugyanakkor a minőségi követelményből nem lehet engedni. Dr. Betlehem József összegzése szerint több területen már történt előrelépés, de a lakhatási nyomás miatt a bővítés óvatos és célzott fejlesztésekhez kötött. A portfólió-szélesítés (társadalom- és jogtudományi kínálat) és a doktori programok jelenthetnek fenntartható növekedési irányt. 

A presztízsről szóló kérdésre dr. Kellermayer Miklós konkrét eszközöket sorolt: alapítványi professzúrák (endowed professorship) világszínvonalú, műhelyteremtő oktatók bevonzására; kiválósági centrumokhoz való csatlakozás (például nemzetközi szelekciós mechanizmusok átvétele), valamint a pécsi krioelektronmikroszkópos kapacitások stratégiai kiaknázása és nemzetközi hálózatokba fűzése. Dr. Fábián Adrián úgy látja, az orvostudományi képzés nemzetközi pozíciója erős, a társadalomtudományok láthatóságában viszont komoly tartalékok vannak. Szerinte egy interdiszciplináris kiválósági központ (jog, szociológia, geopolitika stb.) mérsékelt ráfordítással is felépíthető, és gyors presztízsnövelő hatása lehet. Dr. Betlehem József a már zajló nemzetközi konzorciumi részvételeket emelte ki, valamint hangsúlyozta az alumni hálózat kiépítésének fontosságát, az egykori hallgatók támogató jelenlétét és munkáját. Úgy véli, célzott hálózatépítéssel, közös projektek indításával lehet a pécsi kötődéseket hatékonyan és hasznosíthatóan erősíteni.

Infrastruktúra 

Az infrastruktúráról szóló kérdésre dr. Betlehem József szerint az „1. számú” prioritás a kollégiumi férőhelyek bővítése és a hallgatói lakhatás további támogatása. Elmondta, jelenleg több megoldást mérlegelnek a férőhelyek bővítésére, a kollégiumi színvonalak egy szintre emeléséről. A klinikai épületegyüttes fokozatos megújítása szerinte regionális centrumfejlesztésben képzelhető el, ugyanakkor hangsúlyozta, az elmúlt időszakban számos transzformációnak lehettünk tanúi. Dr. Kellermayer Miklós a mikrokollégiumok azonnal indítható modelljét, egy nemzetközileg akkreditált biobank és klinikai kutatóközpont létrehozását, valamint a klinikai kampuszok ütemes felújítását jelölte meg. Szerinte ezek együtt növelik a versenyképességet és a kutatási bevonhatóságot. Dr. Fábián Adrián realistán jelezte: nagy volumenű kollégiumfejlesztés külső forrás nélkül nem megy. Rövid távon saját forrásból az oktatási infrastruktúra kiegyenlítése a legcélszerűbb, mert ma jelentős minőségi különbségek vannak az egyetemi helyszínek között. Szerinte jelenleg az oktatási terek színvonalának kiegyenlítése (48-as tér, Ifjúság út, Szigeti út tengely) indokolt, hogy a hallgatók azonos minőségű infrastruktúrát kapjanak. 

A Pécsi Tudományegyetem rektorjelölt-választó szenátusi ülésére október 20-án 14:00 órakor kerül sor. A beérkezett pályázatok a PTE hivatalos weboldalán szabadon elérhetők. A fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány a Szenátus döntését követően, november 15-ig hozza meg a végső döntést a következő rektorjelölt személyéről, míg a leendő rektor kinevezése a köztársasági elnök jogkörébe tartozik.

A vitafórum megtekinthető a PTE hivatalos Youtube csatornáján