A jó döntéshez vezető út kérdésekkel van kirakva

Ezt a cikket kezdhetnénk egy Mórickás viccel a balul sikerült választásokról vagy a szerencsétlen döntésekről. De a pályaválasztás komoly dolog, ezért csak egy múlékony másodpercre idézzük fel az anekdotát, amikor a humoros figurának szegezik a kérdést, ugyan mi lesz, ha felnő, mire ő meglehetősen természetesen azt feleli: télen medve, nyáron tanár. Mint, hogy minden viccnek a fele igaz, van ráció Móricka elméletében, viszont be kell látnunk, medve szakot még egyik felsőoktatási intézmény sem hirdetett meg, ezért praktikusabb, ha inkább az elérhető szakmák közül választunk.

Mihelyt ez a felismerés megtörtént, azonnal szemben találjuk magunkat az első kérdéssel: hogyan válasszunk szakot?

Mi több, hogy válasszunk jól szakot? Olyat, amit szeretni fogunk, amit nem akarunk majd otthagyni egy-két év után és ahol nem jókora gombócokkal a gyomorban vagy a torokban – embertípustól függ – szükséges végigmasírozni a záróvizsgáig?

A válasz egyszerű és némiképp összefügg a párkeresés egyik kissé esetlen, ám valahol hasznos szabályával: ne görcsöljünk!

Ilyenkor ugyanis minden vélt negatív érzés egy kicsit ringbe száll a valós pozitív benyomásokkal, nem beszélve arról, hogy ez a magatartás egyenes út a stressz szót lobogtató célzászló irányába. A görcsölést akkor lehet elengedni, ha a pályaválasztás küszöbén álló diák belátja, bár a döntésnek súlya van, ezen fajtája nem von maga után visszavonhatatlan következményeket. Láttunk már arra példát, hogy valaki a választott szakot az első szemeszter után olyan léptékben hagyta maga mögött, mint Gombóc Artúr a fogyókúrát egy tábla csokoládéra tekintve.
 

És mi történt? Megszületett egy felismerés, a hallgató pedig ment tovább és megkereste azt a helyet, ahol megtalálta számításait. Ez ugyanis a jobbik rossz. Fél év még nem sok, nem a világ vége. Tehát, amikor valaki alig néhány hónap után úgy dönt, hogy újra tervez, még mindig jobb, mintha két és fél év után hozná meg ezt a döntést, ne adja Isten úgy teljesítene egy szakot, hogy ezt a végzettségét soha az életben nem akarná használni, magyarázza a PTE Karrier Iroda munkatársa.

A cikk megírásában szakértői segítséget nyújtott Héra-Tóth Andrea

Hogy diákként elkerüljük ez előbbi lehetőségek mindegyikét, és már első alkalommal jól válasszunk, szakértőnk, Héra-Tóth Andrea elmondása alapján a következő pontokat érdemes feltenni.

1. Ismered magad?

Mielőtt bárminek nekiállnál, jobb tisztázni, mit szeretsz csinálni, milyen értékek fontosak számodra. Gondold át magadban, szánj időt a válaszokra, figyeld a cselekedeteidet, az érzéseidet. Amikor ezzel megvagy, végy egy jó ismerőst (szülő, rokon, barát, pedagógus) és kérdezd meg tőle, ő hogy ismer téged – könnyen lehet, hogy új információval gyarapodsz magaddal kapcsolatban.

2. Hol leszel öt év múlva?

Na, hol? Hogy látod magad 2026-ban, egy csendes irodában, egy nyüzsgő helyen, a természetben? Nagyon fontos, hogy legyen egy vizuális képed, benyomásod arról, milyennek tervezed a jövőd, hogy tudd, valójában mit szeretnél.

3. Mi leszel, ha nagy leszel?

Az első két kérdés után elérkeztünk oda, hogy szembenézzünk a szakmákkal és megtaláljuk azt, ami a legközelebb áll az elképzelésekhez, illetve ami a leginkább önazonos. Így könnyen kiderülhet, hogy a reál vagy humán beállítottságú diákoknak melyik területen érdemes körbeszimatolniuk.

4. Jó, de mivel is foglalkozik?

Ha megvan a szakterület is, akkor irány a terep! Amikor megtaláltad a hozzád illő munkát, nemes egyszerűséggel beszélj egy olyan emberrel, aki ebből keresi kenyerét. Így olyan új tudás birtokába kerülhetsz, ami tovább fogja erősíteni a döntést – bármelyik irányba.

5. Irány a PTE!

Komolyan! A PTE Karrier Irodában ugyanis pályaorientációs szakemberekkel konzultálhatsz a terveidről. Ők azok, akikhez mindenképp kopogj be, miután kipipáltad a fenti pontokat és mielőtt meghoznád a végleges döntést. Hidd el, itt mindenre is megkapod a választ, ami csak felmerül a kiszemelt szakkal kapcsolatban! 

iranyapte.hu