A Pécsi Tudományegyetem 202. március 13-án tartotta díszdoktoravató ünnepi szenátusi ülését, amelyen Doctor et Professor Honoris Causa címet adományozott Torma András részére.

A középiskolai tanulmányok befejezését követően - 1974-ben - felvételt nyert Szegedre, a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. 

1980. január 31-én fejezte be egyetemi tanulmányaimat, „Summa cum laude” minősítéssel. Az egyetemi évek alatt két ízben is elnyerte az Oktatási Miniszter által adományozott Népköztársasági Ösztöndíjat. 1980-ban, és 1981 elején a Borsodi Erdőgazdaságnál (Miskolc) dolgozott, mint jogi előadó, majd 1981-ben és 1982-ben a Borsodi Vendéglátó Vállalatnál (Miskolc), mint jogi osztályvezető. 1984. augusztus 16-tól dolgozik jelenlegi munkahelyén, a Miskolci Egyetemen, illetve annak Állam- és Jogtudományi Karán. Itt, az Államtudományi, illetve mai nevén a Közigazgatási Jogi Tanszéken 1984 és 1988 között tanársegéd, 1988 és 1994 között adjunktus, 1994. július 1-től docens volt, 2003. július 1-től pedig egyetemi tanár. 1994. július 1-től az Államtudományi Intézet intézetigazgató-helyetteseként, 1995. július 1-től pedig a Közigazgatási Jogi Tanszék vezetőjeként dolgozott. 2004. július 1-től az Állam és Jogtudományi Kar dékán-helyettesi beosztásába, 2007. július 1-től pedig az Államtudományi Intézet intézetigazgatói beosztásába nyert kinevezést. Az Intézet igazgatójaként három tanszéket és mintegy húsz dolgozó munkáját szervezte és irányította: a Közigazgatási Jogi, a Pénzügyi Jogi és az Alkotmányjogi Tanszék munkáját. 2012. július 1-től kezdve látta el az Állam- és Jogtudományi Kar dékáni tisztségét.

Egyetemi oktatói - kutatói - nevelői munkája elismeréseként több alkalommal részesült elismerésben, és kitüntetésben. 1986-ban Rektori Dicséretet, 1988-ban pedig Miniszteri Dicséretet kaptott. 2003-ban elnyerte a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar „Pro Facultate Iurisprudentiae” kitüntetését, 2006-ban pedig az Állam- és Jogtudományi Kar Emlékérmét. 2010-ben elnyerte az Oktatási Miniszter által adományozott Nagy Tibor Gyula-díjat. Legbüszkébb a Köztársasági Elnök Úr által, 2012. március 15. alkalmából részére adott a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetés miatt. Magyarország egyik legmagasabb állami kitüntetését „a közjog, az európai közigazgatás, és a közigazgatási informatika terén végzett kutatói és oktatói munkássága, a nemzetközi tudományos kapcsolatok fejlesztésében játszott meghatározó szerepe elismeréseként” kapta.

Fő kutatási területe: a közigazgatás korszerűsítése. Ez a kérdéskör ugyanis jól illeszkedett a Közigazgatási Jogi Tanszék egyik kiemelt, és országosan elismert kutatási témájához, a közigazgatási informatikához, amelynek vezetője Prof. Dr. Kalas Tibor volt. 
Némileg egyszerűsítve, a közigazgatás végeredményben nem más, mint adott szervezeti struktúra, személyzet és működés. Sőt: a működés sem homogén tevékenység, hiszen jelentheti az ügyintézés menetét, mint munkafolyamatot, de jelentheti a közigazgatási feladatok ellátását biztosító dologi eszközöket és információs folyamatokat is. A közigazgatás korszerűsítése tehát mindezen összetevők kutatását feltételezi, amire egy pályakezdő egyetemi oktató nyilvánvalóan nem vállalkozhatott. Erre tekintettel - tudományos vezetőm, Kalas Professzor tanácsára és iránymutatásai alapján - kutatási területemet leszűkítettem a közigazgatásban alkalmazható technikai eszközök vizsgálatára. Az 1980-as évek második felében, és az 1990-es évek elején született publikációi döntően ebben a témakörben születtek, és e témakörben nyújtotta be kandidátusi értekezését is 1992. szeptemberében „A közigazgatási (hivatali) munka gépesítésének lehetőségei” címmel. 

Az állam- és jogtudományok kandidátusa (CSc) tudományos fokozatot 1993-ban ítélte oda számára a Tudományos Minősítő Bizottság.

A kandidátusi fokozat megszerzését követően tudományos érdeklődési köre kiszélesedett, bár az alaptéma nem változott: továbbra is a közigazgatás korszerűsítésének lehetőségeit kutatta, fokozatosan kiterjesztve vizsgálódása horizontját a közigazgatás valamennyi összetevőjére: a szervezeti struktúrára, a személyzetre, valamint a működésre. 

A tudományos érdeklődése középpontjába az Európai Unió és a tagállamok közigazgatásának vizsgálata került az 1990-es évek közepétől. E témakörben végzett kutatásai eredményeként - és akkori publikációi mintegy összegzéseként - monográfiája jelent meg 2001-ben „Európai közigazgatás, régiók önkormányzatok” címmel, a Budapest székhelyű Virtuóz Kiadó gondozásában. 

Tudományos érdeklődése jelentős kiszélesítése mellett utalni kell arra is, hogy pályája során mindvégig foglalkoztatta az információ és az informatika közigazgatási jelentősége.

Egyetemi oktatóként, a tudományos kutatómunka mellett, természetesen nagy jelentőséget tulajdonított a tananyagfejlesztő és tananyagíró tevékenységnek. Azt vallotta és vallja, hogy a tantárgyfelelősnek kötelessége írott tananyagot adni a hallgatók kezébe, és folyamatosan korszerűsítenie (hatályosítania) azt, mert ezzel lényegesen megkönnyíti a tananyag elsajátítását. Ennek eredményeként igen nagy számban dolgozta ki az Állam- és Jogtudományi Kar által oktatott – különböző szakokhoz rendelt - tantárgyak oktatási programjait, és írt tananyagot. Az elmúlt több mint három évtizedben a következő szakokhoz tartozó tantárgyak oktatási programját és követelményrendszerét dolgozta ki: 

 

1. Az egységes (osztatlan) Jogász Mesterképzési szak körében:
   •    Szabálysértési Jog
   •    Közigazgatás-technika
   •    Jogi informatika
   •    Infokommunikációs jog
   •    Az Európai Unió közigazgatási (önkormányzati) rendszere
   •    Közigazgatási Jog 3. Különös Rész
   •    Közigazgatási Jog 4. Európai közigazgatás 
2. Az egyetemi Doktorképzés körében:
   •    A mai magyar közigazgatás-tudomány főbb irányvonalai
   •    Az Európai Unió és a tagállami közigazgatás kapcsolata
3. Az Igazságügyi igazgatási Alapképzési szak, valamint a Munkaügyi és társadalombiztosítási Alapképzési szak (BA - szakok) körében:
   •    A közigazgatási jog alapjai
   •    Szervezési és vezetési ismeretek
   •     Jogi informatika
4. Az Igazgatásszervező Alapképzési szak (BA - szak) körében:
   •    Közigazgatási büntetőjog
   •    Közigazgatás-technológia
   •    Közigazgatás-szervezés és vezetés 
5. A Közigazgatási Mesterképzési szak (MA - szak) körében:
   •    Közigazgatás-elmélet
   •    Gazdaság és a közigazgatás
   •    Közigazgatási szakmenedzsment
   •    Közigazgatási informatikai ismeretek
   •    Elektronikus közigazgatás
6. A Miskolci Egyetem Továbbképző Központja szervezésében megvalósult posztgraduális képzés körében:
   •    Az Európa-tanulmányok szakon: Európai közigazgatási jog
   •    A jogi szakokleveles orvos szakon: Közigazgatási alapismeretek
   •    A jogi szakokleveles közgazdász szakon: Közigazgatási alapismeretek
   •    A terület- és településfejlesztési menedzser szakon: Közigazgatási jog
7. A Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan Tanszéke által megvalósított EU-Tempus Projekt (IB-JEP 13328-98) keretében, melynek címe: „Regionalitás és közigazgatás az Európai Unióban” volt: 
   •    Az EU-intézmény és jogrendszere 
8. Hat Európai Uniós tagállam jogi karai között megvalósult együttműködés körében (EuPA Project. Száma: 69682-IC-1-2005-1-RO-ERASMUS-MODUC-1)
   •    Az Európai Unió regionális politikája
9. Négy Európai Uniós tagállam jogi karai között megvalósult együttműködés körében (MPEAP Project. Száma: 510222-LLP-1-RO-ERASMUS-ECDSP)
   •    Az EU intézmények és a tagállami közigazgatások kapcsolata
   •    Az Európai unió regionális politikája

Kiemelendő e körben az a három éves munka, amelyet 2006 és 2009 között, a román köztisztviselők Európai Uniós felkészítését célzó ERASMUS – MODUC Program keretében fejtett ki, együttműködve öt külföldi egyetem - Universite de Versailles (Franciaország) , Universita del Salento (Olaszország), Universitatea Stefan cel Mare, Universitatea Petru Mayor, Universitatea Alba Iulia (Románia) - oktatóival. (EuPA Project. Száma: 69682-IC-1-2005-1-RO-ERASMUS-MODUC-1). Ugyancsak kiemelendő az a tény, hogy a Miskolci Egyetem – együttműködve három Európai Uniós tagállam egyetemeivel, illetve jogi karaival – 2010-ben elnyerte az Európai Bizottság két éves támogatását egy Európai Közigazgatási Mesterképzési Szak tananyagának ERASMUS – ECDSP Program keretében történő kidolgozására és a képzés beindítására. (MPEAP – Project. Száma: 510222-LLP-1-RO-ERASMUS-ECDSP). A négy szemeszteren átívelő mesterképzés tizenhat (angol-nyelvű) tananyagának kidolgozása megtörtént, és a képzés 2012 szeptemberében beindult a négy jogi karon, Marosvásárhelyen (Románia), Leccében (Olaszország), Versaillesben (Franciaország) és Miskolcon.  

A négy jogi kar egyébként négy-négy tantárgy kidolgozását vállalta angol nyelven, ebből kettőnek a kidolgozását és a tananyag megírását vállalta. 

A Miskolci Egyetemen eltöltött több mint harminc év alatt oktatási tevékenysége egyre szélesebb lett. Kezdetben „csupán” a „Közigazgatási Jog” című kötelező tárgy, mint főkollégium körében tartotta előadásokat és vezetett gyakorlatokat, több mint húsz éve pedig immár a „Jogi informatika” című kötelező tárgy, mint főkollégium körében is. 

A bolognai folyamatnak megfelelő több-ciklusú képzés 2002-től valósul meg az Állam- és Jogtudományi Karon, egyre szélesedő palettával, kiaknázva a Felsőoktatási Törvény adta valamennyi oktatási szint lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ma már egy felsőoktatási szakképzési szakon (Jogi asszisztens) három alapképzési szakon (Igazságügyi igazgatási, Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, valamint Igazgatás-szervező szakon), és egy mesterképzési szakon (Közigazgatási Mesterképzési szakon) folyik oktatás a Karon, az egységes (osztatlan) jogászképzés mellett. Természetesen részt vett és részt vesz minden egyes szak ún. oktatási programjának kidolgozásában, sőt alapítója és szakfelelőse  az Igazgatásszervező Alapképzési szaknak, valamint a Közigazgatási Mester szaknak. 

A három alapszakon és a mesterképzési-szakon a következő főkollégiumok oktatási programját és (nagy-részben) tananyagát dolgozta ki, továbbá tartotta éveken át az előadásokat, illetve vezette a gyakorlatokat: Szervezési és vezetési ismeretek, Közigazgatás-technológia, Közigazgatás-elmélet, Közigazgatási szakmenedzsment, Közigazgatás-szervezés és vezetés. 

A Miskolci Egyetemen kifejtett oktatói munkája mellett, a Közép-Európai Rendőr Akadémia igazgatójának felkérésére, két tanévben (az 1992/1993-as és az 1993/1994-es tanévben) vendégprofesszorként rendszeresen tartott német nyelvű előadásokat a magyar államszervezetről és jogrendszerről, különös tekintettel a közigazgatásra. Kérdező tanárként részt vett továbbá a hét közép-európai állam (Németország, Ausztria, Szlovénia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) kiválasztott rendőrtiszt-hallgatóinak német nyelven történő államvizsgáztatásában is. 

Oktatói tevékenységéhez szorosan kapcsolódik az is, hogy az 1990-es évek közepétől közreműködött a Miskolci Egyetem Továbbképző Központja (ma Felnőttképzési Központ) szervezésében megvalósuló posztgraduális képzésekben. Így például oktatott a Jogi szakokleveles orvos szakon, a Jogi szakokleveles közgazdász szakon, a Terület és településfejlesztési menedzser szakon, valamint az Európa-tanulmányok szakon. Az oktatott tantárgyak a közigazgatási jog és az európai jog tárgyköröket érintették elsősorban. 

Az egyetemi szintű oktatómunka mellett, 2000-től folyamatosan részt vett, és részt vesz jelenleg is, a magyar köztisztviselői kar képzésében, továbbképzésében. A Miniszterelnöki Hivatal, a Magyar Közigazgatási Intézet, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, a Nemzeti Közigazgatási Intézet, valamint a különböző megyei közigazgatási hivatalok (kormányhivatalok) felkérésére rendszeresen tartott előadásokat az Európai Unió intézmény- és jogrendszere témakörben. A megyei közigazgatási hivatalok felkérésére pedig az Európai Unió Strukturális Alapjaihoz való önkormányzati hozzáférés lehetőségei, valamint a közigazgatási hatósági eljárás szabályai kérdéskörben adott elő. 2009-ben részt vett a közigazgatás versenyvizsga tananyagának kidolgozásában, és vizsgabizottsági elnökként, a versenyvizsga tényleges lebonyolításában. 

1994-tól az Államtudományi Intézet igazgató-helyettese, 1995-től a Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője volt 2007-ig, ezt követően pedig az Államtudományi Intézet igazgatója lett. E vezetői beosztásokra tekintettel különös figyelmet fordított az Intézet, illetve a Tanszék tudományos utánpótlásának biztosítására. Az általa, mint oktató-tanár által vezetett Közigazgatási Jogi Diákkör kiváló alkalmat biztosított, és biztosít ma is a tanszéki utánpótlás kinevelésére, és ma már elmondható, hogy munkatársaim többsége egykoron a Diákkörben ízlelte meg a tudományos kutatómunka szépségeit, az én aktív közreműködésével. 

Egykori kiváló diákköri hallgatói közül ma már hárman is tudományos fokozatot szerzett vezető oktatók a Miskolci Egyetemen, illetve a Károli Gáspár Református Egyetemen: dr. Paulovics Anita egyetemi tanár, dr. Nyitrai Péter és dr. Csáki Gyula Balázs egyetemi docens.  Különös büszkeséggel tölti el az a tény, hogy a Diákkör tagja, majd az általa vezetett tanszék doktorjelöltje volt a mongol állampolgárságú Dr. Zsalbaszüren Batzandan, aki 2005-ben szintén tudományos fokozatott szerzett, és jelenleg hazája fővárosának állami egyetemén vezető oktató, valamint a Mongol Parlamentben frakció-vezető.

Tudományos vezetője volt, illetve jelenleg is az mindösszesen húsz doktorjelöltnek, akik közül öten szereztek tudományos fokozatot, a következők szerint:

• Dr. Marton Emőke, aki 2000-ben szerzett tudományos fokozatot a Miskolci Egyetemen,
• Dr. Kádár Pál, aki a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskolájában folytatott tanulmányokat, és aki 2009-ben szerzett tudományos fokozatot,
• Dr. Csáki Gyula Balázs, aki a Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolájában folytatott tanulmányokat, és 2010-ben szerezte meg tudományos fokozatát,
• Dr. Veszprémi Bernadett, aki 2011-ben szerezte meg tudományos fokozatát a Miskolci Egyetemen,
• Dr. Turkovics István, aki 2012-ben szerzett tudományos fokozatot a Miskolci Egyetemen.
• Dr. Czékmann Zsolt, aki 2016-ban szerzett tudományos fokozatot a Miskolci Egyetemen.
• Dr. Szabó Balázs, aki 2020-ban szerzett tudományos fokozatot a Miskolci Egyetemen.
• Dr. Szabó Szandra, akik 2022-ben szerzett tudományos fokozatot a Miskolci Egyetemen.

Ők valamennyien a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában tanultak.

A Diákkör vezetéséhez, illetve a legtehetségesebb hallgatók doktorképzéséhez természetesen szorosan kapcsolódik a diákköri dolgozatok konzulensi feladatainak ellátása. Az elmúlt harminckét év alatt több mint hetven tudományos diákköri dolgozatnak volt konzulense, melyek között több ért el egyetemi (illetve kari) helyezéseket, sőt országos sikereket is, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. 

Egyetemi oktató- és kutatómunkáját nagymértékben segítették a hosszabb-rövidebb ideig tartó külföldi tanulmányútjai:

• 1987: Karl-Marx Universität (Leipzig, Német Demokratikus Köztársaság, tíz nap), 
• 1989: Universität Wien (Wien, Ausztria, négy hónap), 
• 1991: Kommunale Gemeinschaftsstelle für Verwaltungsvereinfachung (Köln, Németország, egy hét), 
• 1992: Universität Graz (Graz, Ausztria, egy hét), 
• 1995: Európa Tanács (Strassbourg, Franciaország, egy hét), 
• 1996: Európai Bizottság (Brüsszel, Belgium, egy hét), 
• 1997: Université Toulouse (Toulouse, Franciaország, egy hét), 
• 1998: ENSZ Magyar Misszió (New York, USA, tíz nap), 
• 2000: Universidad de Oviedo (Ovideo, Spanyolország, egy hét), 
• 2008, 2009, 2010, 2011, 2012: Universite de Versailles Saint-Qentin en Yvelines (Versailles, Franciaország, egy-egy hét, illetve 2012-ben két hét), 
• 2008, 2009, 2010, 2011 és 2012: Universitatea „Petru Maior” (Targu-Mures, Románia, egy-egy hét), 
• 2011: Université del Salento (Lecce, Olaszország, egy hét),
• 2013: Pekingi Vegyipari Egyetem (Kína, egy hét),
• 2014: Pekingi Vegyipari Egyetem, Kína, egy hét),
• 2015. Pekingi Vegyipari Egyetem (Kína, egy hét).

Tudományos előmenetele szempontjából különösen jelentősnek ítéli meg a Collegium Hungaricum bécsi ösztöndíjának elnyerését 1989-ben, amelynek keretében négy hónapos kutatómunkát folytathatott a Bécsi Egyetem Jogi Karán, Prof. Dr. Raschauer irányításával. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű volt a 2008 – 2013 közötti időszakban, nemzetközi együttműködés keretében kifejtett munkája, (EuPA Project. Száma: 69682-IC-1-2005-1-RO-ERASMUS-MODUC-1, valamint MPEAP – Project. Száma: 510222-LLP-1-RO-ERASMUS-ECDSP), amely során igen sok francia, román és olasz professzorral ismerkedett meg, illetve dolgozott együtt. A teljesség igénye nélkül néhány kiemelt partner: Franciaországból: Prof. Dr. Jacqueline Morand-Deviller, Prof. Dr. Stéphane Manson, Prof. Dr. Béatrice Boissard, Prof. Dr. Jean-Luc Penot. Romániából: Prof. Dr. Dragos Chilea, Prof. Dr. Zsuzsanna Szabo, Prof. Dr. Lucian Chiriac, Prof. Dr. Ioan Sabou-Pop. Olaszországból: Prof. Dr. Luigi Melica, Prof. Dr. Luigi Marcone. 

Az egyetemi oktató- és kutatómunka mellett aktívan részt vett és jelenleg is aktívan részt vesz a tudományos-szakmai közéletben. Kijelenthető, hogy a hazai és a nemzetközi tudományos, és szakmai közéletben – a jogi képzési területen, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen – széles körben ismert és elismert helyet foglal el. Ezt nem csak a Köztársasági Elnök Úr által 2012-ben adományozott „Magyar Érdemrend Tisztikeresztje” kitüntetés indoklása bizonyítja, hanem az alábbi adatok is alátámasztják: 

• A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő Közigazgatási Jogi Tudományos Diákkör oktató-vezetője (1985-1995)
• Az Igazságügyi Minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Jogi Szakvizsga Bizottságának censora (1991-) 
• A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja. IX. Gazdaság és Jogtudományok Osztálya, Közigazgatás-tudományi Bizottság (1994-)
• A Magyar Közigazgatási Kar tagja (1995 - 2000), az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnöke (1996-2000).
• A Miskolci Egyetem Könyvtári Tanácsának tagja (1995-2000)
• A Belügyminisztérium Közigazgatási Szakvizsga Bizottság censora (1996-2002).
• A Jogi Informatikai Társaság tagja (1997-), vezetőségi tag 1999-től, alelnök 2005-től.
• A Magyar Akkreditációs Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatát Felülvizsgáló Bizottság tagja (1997)
• A Belügyminisztérium Köztisztviselői Etikai Kódex Szerkesztő Bizottságának tagja (1999-2000).
• Az Európai Jogakadémia tagja (2000-)
• Az Országos Közigazgatási Szakvizsga Bizottság censora, és a szakvizsga-felkészítésben, valamint a vizsgáztatásban közreműködő oktatója (2002-).
• A FIDE (la Federation Internationale pour le Droit Europeen) Magyar Tagozat Egyesület alapító tagja (2003-)
• Az ME Állam- és Jogtudományi Kar Tanulmányi Bizottságának, Fegyelmi Tanácsának elnöke (2004-2013), a Vezetői Értekezlet tagja (2008-2012), valamint a Dékáni Tanács tagja (2000-2013)
• A „Curentul Juridic” c. jogi - szakmai folyóirat (Universitatea „Petru Maior”, Facultatea de Stiinte Economice, Juridice si Administrative, Targu-Mures, Romania) Nemzetközi Tudományos Bizottságának tagja (2008-)
• A „Jog – Állam – Politika” című szakmai – tudományos folyóirat szerkesztő bizottságának a tagja (2010-)
• A „Magyar Közigazgatás” című szakmai - tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (2011- 2012)
• A „Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás” című szakmai, tudományos lap szerkesztőbizottságának a tagja (2012-)
• A  Public Governance, Administration and Finances Law Review  c. folyóirat szerkesztő bizottságának tagja (2015-)

Doktori értekezések hivatalos bírálata:

• Dr. Horváth Sándor (Pécsi Tudományegyetem ÁJK Doktori Iskola): „A magyar adórendszer, adójogalkotás az Európai Unióhoz csatlakozás küszöbén” (1999)
• Dr. Siska Katalin (Miskolci Egyetem ÁJK Deák Ferenc Doktori Iskola): „Az árvaszékek története és jogi szabályzása Szabolcs megyében 1848-1880 között” (2000)
• Dr. Veress Emőd (Pécsi Tudományegyetem ÁJK Doktori Iskola): „Államfő és kor- mány a hatalommegosztás rendszerében” (2006)
• Dr. Temesi István (Pécsi Tudományegyetem ÁJK Doktori Iskola): „Regionalizmus és regionalizáció” (2007)
• Dr. Komanovics Adrienne (Pécsi Tudományegyetem ÁJK Doktori Iskola): „Információszabadság az Európai Unióban” (2007)
• Dr. Nyikos Györgyi (ELTE ÁJK Doktori Iskola): „A PPP finanszírozási technika és az EU fejlesztési támogatásai a közcélú beruházások megvalósításában” (2009)
• Dr. Fejes Zsuzsanna (Szegedi Tudományegyetem ÁJK Doktori Iskola): „A határon átnyúló együttműködések jogi és közigazgatási feltételei” (2010)
• Dr. Buzás Gábor (Pécsi Tudományegyetem ÁJK Doktori Iskola): „Közigazgatás – rendészet – rendőri intézkedés” (2011)
• Dr. Patyi Gergely (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskola): „Ügyvédség a köz- és a magánjog határán” (2012)
• Dr. Bencsik András (Pécsi Tudományegyetem ÁJK Doktori Iskola): „A fogyasztói jogok tartalmának és érvényesülésének közjogi keretei Magyarországon” (2012)
• Szabó Andrea (Pécsi Tudományegyetem ÁJK Doktori Iskola): „A bolognai folyamat és hatása a rendészeti felsőoktatásra az Európai Unióban” (2014)

Doktori Bíráló Bizottság nem opponens tagja:

• Dr. Fazekas Marianna (ELTE ÁJK): „Köztestületek - társadalombiztosítási önkormányzatok” (1995)
• Dr. Józsa Zoltán (JATE ÁJK): „A helyi területi önkormányzatok szervezete és funkciói nemzetközi összehasonlításban” (1998)
• Dr. Vadál Ildikó (JPTE ÁJK): „Elvek és megoldási módok a központi igazgatás korszerűsítésében” (1998)
• Dr. Erdős Éva (ME ÁJK): „A privatizáció és annak tőzsdei útja” (2001)
• Dr. Murányi Zoltán (ELTE ÁJK): „Az erőszakszervezetek jogállásának és jogi szabályozásának alapelvei” (2002)
• Dr. Donat Ebert (ME ÁJK): „Die Grundlagen der Entscheidungen des ungarischen Verfassungsgerichtes” (2002)
• Dr. Walter Tibor (PTE ÁJK): „A területi közigazgatás továbbfejlesztésének lehetőségei” (2002) 
• Horváth Zoltán (BKÁE): „Az Európai Parlament politika-alakító szerepe…” (2003)
• Dr. Gellérthegyi István (ELTE ÁJK): „A környezetszennyezés integrált megelőzésének és ellenőrzésének rendszere az Európai Unióban és annak a magyarországi szabályozásra gyakorolt hatása” (2005)
• Pupek Emese: „Innováció-értelmezések, módszerek és az Európai Közigazgatási Tér” (2008)
• Dr. Simicskó István (ZMNE): „Az ország-védelem és az ország-mozgósítás szervezeti, hatásköri, irányítási rendszere minősített időszakokban” (2009)
• Dr. Hazafi Zoltán (Pécsi Tudományegyetem ÁJK): „Közszolgálati jogunk a változó nemzetközi és hazai térben (de lege lata, de lege ferenda)” (2009)
• Dr. Fekete Orsolya (Szegedi Tudományegyetem ÁJK): „A felügyeleti szervek

    tevékenysége Magyarországon a fogyasztóvédelem egyes területein” (2011)

Habilitációs Bizottság habitus-vizsgálatra felkért tagja:

• Dr. Bordás Mária (Pécsi Tudományegyetem ÁJK): 2010
• Dr. Patyi András (Széchenyi Egyetem ÁJK): 2011
• Dr. Vadál Ildikó (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar): 2011
• Dr. Polyák Gábor (Pécsi Tudományegyetem ÁJK): 2011
• Dr. Fábián Adrián (Pécsi Tudományegyetem ÁJK): 2011

Doktorképzésben való részvétel a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának

Deák Ferenc Doktori Iskolájában:
a.) tárgyfelelőse „Az államtudományok fejlődési tendenciái” című főkollégiumnak
b.) tudományos vezetője a következő doktorjelölteknek: Dr. Lehóczky Zsuzsanna (1994-1997), Dr. Kalas Tibor (1995-1998), Dr. Sipos Gabriella (1995-1998), Dr. Vajda Krisztina (1995-1998), Dr. Marton Emőke (1997-2000), Dr. Szikszai Ottó (2001-2004), Dr. Csáki Gyula Balázs (2002-2005), Dr. Tisza Tamás 2003-2006) Dr. Bereznay Gábor (2005-2008), Dr. Vattay Éva (2005-2008), Dr. Veszprémi Bernadett (2005-2008), Dr. Zámbó Katalin (2006-2009), Dr. Turkovics István (2007-2010), Dr. Bodnár Norbert (2008-2011), Dr. Kárpáti Orsolya (2009-2012), Dr. Szabó Balázs (2010-2013), Szabó Éva (2010-2013), Szabó Andrea (2012-2015) Dr. Cseh Gergely (2012- 2015), Dr. Czékmann Zsolt (2014-2015)  
c.) kutatószeminárium-vezetője a fenti doktorjelölteken túlmenően, a következő jelölteknek is: Dr. Paulovics Anita (1994-1997), Dr. Varga Jenő (1994-1997), Dr. Nyitrai Péter (1996-1999), Dr. Szikora Veronika (1997-2000), Dr. Kocziszky Orsolya (1999-2002), Dr. Rápolthy Katalin (2000-2003), Dr. Szóráth Judit (2000-2003), Dr. Lux Anita (2001-2004), Dr. Szabó Eszter (2003-2006), Dr. Szabó Rita (2004-2007).

Doktorképzésben való részvétel a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolában, ahol tudományos vezetője volt Dr. Kádár Pál őrnagynak, aki 2009-ben szerzett tudományos fokozatot.

Doktorképzésben való részvétel a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájában, ahol tudományos vezetője volt Dr. Csáki Gyula Balázsnak, aki 2010-ben védte meg PhD értekezését.     

Szakmai lektori közreműködés:

• Dr. Balogh Zsolt György: Jogi informatika (Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 1998)
• Lénárt Levente: Angol Magyar Európai Uniós Szövegek és Gyakorlatok (Bíbor Kiadó, Miskolc, 2000)
• Dr. Ivancsics Imre: A közigazgatási hatósági eljárás (Pécsi Tudományegyetem, 2005)
• Dr. Horváth Imre: Vezetési módszertan (Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs, 2006)

Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon zsűritagként, illetve elnökként rendszeres részvétel (Például: elnök a XXV. OTDK-n 2001-ben, zsűritag a XXVIII. OTDK-n 2007-ben, elnök a XXX. OTDK-n 2011-ben.)

Kiemelt konferencia-elnökségek, szekció-elnökségek és tagságok: Például:

• A „Közigazgatás és etika” című konferencián elnök (Miskolci Egyetem, 1998. március 20.),
• A VI. Országos Jegyző - Közigazgatási Konferencián, az Etikai Szekció elnöke (Siófok, 1998. szeptember 11.),
• „Az általános jogelvek szerepe az Európai Bíróság gyakorlatában” című konferencián elnök (Miskolci Egyetem 2001. április 24.),
• „Az elektronikus közigazgatás alkalmazásának lehetőségei és elkerülendő kockázatai” című konferencián elnök (Miskolci Egyetem, 2009. március 31.),
• „Student’s Spring” International Conference. In Universitatea „Petru Maior” (April, 3-5, 2009 Tirgu-Mures, Romania) Tudományos Bizottságának tagja, és a Zsűri tagja,
• International Conference „Urban planing and Environmental Protection Policies” In: Tirgu Mures, Romania (Marc, 26, 2010) Tudományos Bizottságának tagja,
• International Conference „The need of reform in Law and Public Administration”. In: Tirgu Mures, Romania (November, 16-19, 2011) Tudományos Bizottságának tagja.
• International Conference „Responsibility and legal liability in performing regulated professions”. In: Tirgu Mures, Romania (November, 5-6, 2015) Tudományos Bizottságának tagja.

A Miskolci Egyetemen eltöltött harminckét évben, több cikluson keresztül tagja volt az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanácsának, illetve az Egyetem Szenátusának. 2012 és 2013 között az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, 2013-tól pedig az Egyetem rektoraként a Szenátus elnöke 2021. augusztus 1.-éig. Ezt követően Rector Emeritusként folytatja oktatói pályáját egyetemi tanárként az Állam és Jogtudományi Karon.

A tudományos, szakmai közéletben betöltött funkciói közül kimagaslónak ítéli meg a Prof. Dr. Kilényi Géza által vezetett Közigazgatási Kodifikációs Bizottság munkájában való aktív részvételét 2004-ben és 2005-ban. A Kodifikációs Bizottság készítette elő a Kormány irányítása alá tartozó központi közigazgatási szervekről szóló törvény tervezetét. Ugyancsak kiemelkedő állomásnak tekinti „A Közigazgatási Jog Nagy Kézikönyve” című enciklopédikus jelentőségű munkában való részvételét 2007-ben és 2008-ban. A Kötet öt fejezetét írta, a következők szerint: Szabálysértési jog, Munkaügyi igazgatás, Hírközlési igazgatás, Versenyfelügyelet, Kulturális igazgatás. (Complex Kiadó Budapest, 2008)

A tudományos, szakmai közéletben való részvételi lehetőséget folyamatosan biztosította részére az a tény, hogy 1991-től 2008-ig egyéni ügyvédi tevékenységet is kifejtett a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaként. E minőségben elsősorban közjogi-közigazgatási ügyekben képviselte ügyfelei törvényes érdekeit, de nem csekély volt azon megbízatásainak száma sem, amikor munkajogi, vagy büntetőjogi kérdésekben látott el ügyvédi feladatokat. A gyakorlati munka során szerzett tapasztalatai jelentősen segítették (és segítik ma is) oktató és kutató munkáját.

A tudományos érdeklődése középpontjában hosszú ideje, és jelenleg is elsősorban annak vizsgálata áll, hogy melyek a magyar közigazgatás előtt álló azon feladatok, amelyek időben történő elvégzése nélkülözhetetlen az Európai Unió intézmény- és jogrendszeréhez való harmonikus és eredményes illeszkedésünk megvalósításához. Az Európai Unió tagjaként ugyanis csak akkor lehet sikeres hazánk, ha közigazgatási rendszerünk (is) jól működik, és uniós szinten (is) képes érvényesíteni nemzeti érdekeinket. 
Itt kell kiemelnie, hogy 2003-ban, egy OKTK pályázaton támogatást nyert el, amelynek keretében az Európai Uniónak a tagállamok közigazgatására gyakorolt hatását kutatta. Kutatási rész-eredményeit a munkálatok során, részben a Magyar Közigazgatás című folyóiratban, részben pedig tudományos konferenciák kiadványaiban publikálta. Az OKTK A/0142/2003. számon nyilvántartott kutatás eredményeit összefoglaló záró-tanulmányt 2004. júniusában nyújtotta be. 

A negyvennégy éves jogászi pályája során - kezdetben inkább csak tudat alatt, később már tudatosan - törekedett arra, hogy a gyakorlati munkájába beépítse elméleti ismereteimet, elméleti munkásságában pedig megfelelően hasznosítsa gyakorlati tapasztalatait.

Mindenkor igyekezett tehát szem előtt tartani báró Wlasics Gyula kultuszminiszternek a Közigazgatási Bíróság 1916. évi nyitó ülésén elhangzott következő intelmeit, illetve szavait: „Elméletünknek gyakorlatibbnak, és gyakorlatunknak tudományosabbnak kell lennie.” Vallja ugyanis, hogy e sorok ma is aktuálisak.