Változó terek és kortárs művészetkutatás – Új területek és fogalmak a kortárs médiakultúra kutatásban

Március 27-28-án tartották meg az „Új területek és fogalmak a kortárs médiakultúra kutatásban” ötödik műhelykonferenciáját a pécsi Művészetek és Irodalom Házában, „A kortárs művészet és a megváltozott kommunikációs-mediális tér – dilemmák és lehetőségek” címmel.

A konferencia a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció, Média és Kultúra Program (PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola), a PTE Művészeti Kar Intermédia Tanszék, a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. Vizuális Művészeti Centrum, valamint a PAB Kommunikáció- és Médiatudományi Munkabizottság közös együttműködésével valósult meg. Ahogy a címből is kiderülhetett, a rendezvény legfőbb célja a kortárs művészet intézményi és kommunikációs környezetének átalakulásával kapcsolatos fejlemények, kutatások és intézményi tapasztalatok bemutatása és megvitatása. 

A fórumot dr. Szijártó Zsolt, a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék oktatója indította el köszöntőbeszédével, melyben kifejtette gondolatait a műhelykonferencia jelenlegi témáját illetőleg: Azt gondolom, hogy a legjobb időben vagyunk ahhoz, hogy a kulturális intézményrendszer működéséről, átalakulásáról, a lehetséges, megvalósítható kulturális politikákról beszéljünk. Ezt követően dr. Lábadi Beatrix, a PTE BTK tudományos és pályázati dékánhelyettesétől, illetve Fekete Vali, a ZsöK Vizuális Művészeti Centrum vezetőjétől hallhattunk beszédeket, akik kiemelték a konferencia korábban is említett céljait, többek közt a művészet és az ember közti viszonyok változásának értelmezését és a szakmai eszmecsere lehetőségének biztosítását.

A szervezők a kétnapos esemény prezentációit tematikájuk szerint szekciókba rendezték, mivel a konferencia fő témájának interdiszciplináris természete miatt több tudományterületről – köztük művészettudomány, muzeológia, kommunikáció- és médiatudomány, kulturális antropológia, szociológia, irodalom- és kultúratudomány – érkeztek vendégelőadók. Az előadók és a közönség tagjai minden szekció után lehetőséget kaptak arra, hogy megvitassák, átbeszéljék vagy kiegészítsék az előadásban elhangzottakat.

Az interdiszciplinaritást figyelembe véve is elmondható, hogy rendkívül sokféleképpen közelítették meg az előadók az idei témát: volt szó a transzparencia és a manipuláció technológiai fejlődéséről (Sugár János „Semmi sincs úgy, mint azelőtt”), a hazai krimik helyzetéről (Kálai Sándor, „A magyar krimi intézményi környezetének átalakulása”), a videójátékok művészeti jellegzetességeiről (Pólya Tamás, „Művészet és változás a videójáték médiumában”) és a „low tech” média művészeti felhasználásáról (Doboviczki Attila, „Technikai nincstelenség és low tech média: Kismányoky Károly média-hagyatéka”), hogy csak néhány témakört említsünk a több mint harminc előadásból.

A konferenciát egy kerekasztal-beszélgetés zárta Fekete Vali, Derdák András, a dél-franciaországi Mentőcsónak és Kastélyprojekt alapítója, Bindics Gábor, a pozsonyi Dunaj Kultúrközpont alapítója és Ongjerth Dániel, a budapesti 11_11 társalapítója, melyben a kortárs művészet alternatív színtereiről, és a „harmadik helyek” megteremtéséről tárgyaltak a résztvevők.

Bár az előadásokat nem tudják meghallgatni azok, akik esetleg lemaradtak volna az eseményről, viszont az eseményen is bemutatott, „Beke 80+2. Tükör/képmás” című, Beke László magyar művészettörténész munkásságáról megemlékező kiállítást az érdeklődők ingyenesen megtekinthetik április 10-ig a Művészetek és Irodalom Házában.

HASONLÓ TARTALMAK