A Pécsi Tudományegyetem 2017. szeptember 1-jén, a Magyar Felsőoktatás Napján díszdoktori címet adományozott Buzsáki György agykutatónak, aki a pécsi egyetemen szerezte orvosi diplomát, és 2011-ben az agykutatók „Nobel-díjával”, ún. Agy-díjjal (The Brain Prize) jutalmazták tevékenységét.
Rövid életrajz
Buzsáki György az ideghálózatok szerveződését és működését kutató idegtudós, aki a memória-konszolidáció kétlépcsős modellezéséről, az internálisan létrehozott, az észlelést, idegi szintaxist, agyi ritmusokat támogató sejtcsoportok felfedezéséről, valamint az idegtudományok területén végzett innovatív kutatásairól ismert.
Buzsáki professzor Magyarországon született, Pécsen nevelkedett, orvosi diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1974-ben, majd Ph.D. fokozatát 1984-ben idegtudományok területén a Magyar Tudományos Akadémián, Budapesten szerezte. A leggyakrabban idézett idegtudósok 1 %-ba tartozik, az Amerikai Tudományos Akadémia, valamint az AAAS (American Association for the Advancement of Science), az Academiae Europaeae és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Számos vezető, idegtudományokkal foglalkozó folyóirat, így a Science és a Neuron folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. A Université Aix-Marseille, a Kaposvári Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem honoris causa doktora. A 2011-es „Agy-díjat” Somogyi Péterrel és Freund Tamással megosztva kapta. Buzsáki György a szerzője a népszerű, idegtudománnyal foglalkozó “Rhythms of the Brain” c. könyvnek (Oxford University Press, 2006).
Kutatási terület
Buzsáki professzor elsődleges kutatási területe az “idegi szintaxis”, a kognitív funkciókat támogató, számos agyi ritmus által szerveződő idegi információ szegmentálása. Ő azonosította a hippocampus theta, gamma oszcillációinak és gyors oszcillációval járó éles hullámainak celluláris és szinaptikus alapmechanizmusát, egymáshoz, valamint a viselkedéshez és alváshoz való kapcsolatát. Elsőként mutatta ki a GABA-erg interneuronok hálózati oszcillációkban játszó szerepét. Buzsáki professzornak a különböző frekvenciájú agyi ritmusok hierarchikus szeveződésének fontosságára valamint azok frekvencia kereszt-kapcsoltságára irányuló felismerése lehetővé teszi a kognitív mechanizmusok feltárását egészséges és beteg állapotokban. Legnagyobb hatást kiváltó munkája, a memória konszolidáció kétlépcsős modellje azt szemlélteti, hogy tanulási folyamatokban a neocortex által közvetített információ miként módosítja átmenetileg a hippocamus hálózatait, valamint kimutatja ezen memórianyomok reaktivációját és konszolidációját az alvás éles hullámú mintázatában. Buzsáki professzor kutatási eredménye, mely szerint változó környezeti jelek hiányában az agykéreg ideghálózata folyamatosan generál önszerveződő sejtcsoport szekvenciákat, áttörés a kognitív funkciók idegi alapmechanizmusának tekintetében. Legutóbbi kutatásai kimutatták, hogy a tüzelési frekvenciák egyenlőtlen elosztása fokozza az idegi hálózatok szenzitivitását, plaszticitását és stabilitását. Ezen célok elérése érdekében számos technikai innovációt vezetett be elsőként, ide értve azokat a nagy mennyiségű adat detektálására képes organikus elektródarendszereket, mint szilikon chip és NeuroGrid, melyek jól alkalmazhatók állatokban és emberben is.
