Az epizódban a resztoratív város gondolatát járjuk körül: mit jelenthet az, ha egy település tudatosan, tervezett módon a resztoratív szemlélet mentén működteti intézményeit és közösségi kapcsolatait? A resztoratív város olyan települési környezetként értelmezhető, amely a párbeszédet, a felelősségvállalást, a jóvátételt, a részvételt és a kapcsolatok helyreállítását nem csupán eseti módszerként, hanem vezérelvként alkalmazza.
A beszélgetés középpontjában az áll, hogyan alakítható ki egy olyan közös intézményi és közösségi nyelv, amely az iskolai, családi, gyermekvédelmi, városrészi vagy akár igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó konfliktusokat emberközpontúan közelíti meg. A lakosság számára mindez abban válhat érzékelhetővé, hogy a város különböző szereplői nem egymástól elszigetelten, hanem közös értékek mentén keresnek választ a konfliktusokra.
Szó lesz arról is, milyen szerepet játszhat ebben az önkormányzat, a civil szféra, a gyermekvédelem, az áldozatsegítés, az igazságszolgáltatás, valamint a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara. Az adás célja egy közös gondolkodás elindítása arról, hogyan válhat Pécs olyan várossá, amely a konfliktusokra nem pusztán problémaként, hanem a bizalom, a részvétel és a közösségi fejlődés lehetőségeként tekint.
Vendégek:
Dr. Herke-Fábos Barbara Katalin PhD (egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék Családjogi és Szociális Jogi Csoport)
A téma általános elméleti megalapozásán túl külön is foglalkozik a resztoratív városi modell pécsi bevezethetőségének vizsgálatával. Szakmai tapasztalataira építve hangsúlyosan elemzi a családjogi és gyermekvédelmi kapcsolódási pontokat, vagyis azt, hogy a resztoratív szemlélet miként segítheti a családokat érintő konfliktusok, a gyermekvédelmi problémák és az intézményi együttműködések emberközpontúbb kezelését. Kutatásai arra irányulnak, hogy Pécs történelmi, kulturális, egyetemi és intézményi adottságai miként kapcsolhatók össze egy olyan városi együttműködési modellel, amely közös nyelvet kínál a konfliktusok emberközpontú kezeléséhez, és hozzájárulhat a bizalomra, részvételre és közösségi felelősségvállalásra épülő városi működés kialakításához.
Patai Péter (szakmai vezető, Pécsi Áldozatsegítő Központ)
Szakmai területe az áldozatsegítés, a resztoratív szemlélet, valamint a bűnelkövetőkkel végzett kockázatértékelési és társadalmi integrációs munka kapcsolata. Munkája középpontjában az áldozatsegítő szolgáltatások gyakorlati működése, a sértetti szükségletek feltárása, az online térhez is kapcsolódó bűncselekmények és a kapcsolati erőszak áldozatsegítési kihívásai állnak. Szociális munkás és jogi szakokleveles áldozatsegítő szakember, akinek kormányzati tanulmányok területén szerzett végzettsége közpolitikai és rendszerszintű szemlélettel egészíti ki szakmai munkáját. Családi csoport konferencia-koordinátori, mediátori és jóvátételi facilitátori képzettsége alapján a konfliktusokat a sérült kapcsolatok, a közösségi következmények és a helyreállítható bizalmi viszonyok felől is megközelíti.
Host:
Prof. Dr. Herke Csongor DSc (tanszékvezető egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék, továbbá a PTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola vezetője)
Oktatási és kutatási tevékenysége elsősorban a büntetőeljárási joghoz, a kriminalisztikához, valamint a mesterséges intelligencia büntetőeljárásban betöltött szerepéhez kapcsolódik. Kutatásaiban emellett a resztoratív városok működésével is foglalkozik: elméleti és gyakorlati szempontból vizsgálja, hogy a resztoratív szemlélet miként építhető be a települési intézményrendszer működésébe, és hogyan segítheti a konfliktusok emberközpontú, közösségi alapú kezelését.
