Mozgásban a jövő – az egyetemi sport és a sporttudomány új távlatai

Köszöntőjében dr. Miseta Attila rektor hangsúlyozta, hogy az egyetemi sport és az egészségfejlesztés stratégiai jelentőségű terület az intézmény számára, amely szorosan kapcsolódik a PTE hosszútávú törekvéseihez. Kiemelte azt is, hogy „A jövő most történik” rendezvénysorozat az elmúlt két évad során fontos fórummá vált az egyetem különböző szervezeti egységeinek bemutatkozására, az ismeretek megosztására és a belső együttműködés erősítésére. Emellett abbéli reményét is kifejezte, hogy a kezdeményezés a következő rektori ciklusban is folytatódik majd valamilyen formában, hiszen az értékes lehetőséget teremt az egyetemi közösség és a különböző szakterületek közötti párbeszédre.

A pécsi egyetemi sport jövője: Kék Zóna szemlélettel az Egészséges Egyetem felé című előadásában dr. Betlehem József rektorhelyettes a pécsi egyetemi sport fejlődésének főbb állomásait és jövőbeli irányait mutatta be. Kiemelte, az elmúlt években tudatos szemléletváltás zajlott le: míg korábban elsősorban a versenysport és a kötelező testnevelés állt a középpontban, ma már az a cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás az egyetemi élet természetes részévé váljon valamennyi hallgató és munkatárs számára. Mint hangsúlyozta, a sport nem elsősorban kötelezettségként, hanem az egészséges életmódot támogató, örömteli tevékenységként jelenhet meg, amely hosszú távon hozzájárul a jólléthez és a teljesítőképességhez.

Ugyanakkor kitért arra is, hogy a PTE korábban elfogadott stratégiájában kiemelt helyet kapott az Egészséges Egyetem koncepciója. Ennek részeként az intézmény nemzetközi jó gyakorlatokat is vizsgált, és megkezdte a felkészülést a nemzetközi Healthy Campus minősítés megszerzésére. Ennek részeként az egyetem átfogó felmérést készített az egyetemi polgárok egészségi állapotáról és igényeiről. A kutatás eredményei szerint a munkatársak saját egészségi állapotukat átlagosan 7-esre értékelték egy tízfokú skálán, ugyanakkor egyértelmű igény mutatkozott a mentális egészséget támogató programokra, a stresszkezelésre, valamint a megelőző egészségügyi szolgáltatásokra és szűrővizsgálatokra. Dr. Betlehem József hangsúlyozta, hogy az ilyen adatalapú felmérések teszik lehetővé, hogy az egyetem a rendelkezésre álló forrásokat célzottan használja fel, és olyan egészségfejlesztési programokat alakítson ki, amelyek valóban az egyetemi közösség igényeire reagálnak. Az Egészséges Egyetem program célja, hogy az egészségmegőrzés ne kiegészítő szolgáltatásként, hanem az egyetemi működés szerves részeként jelenjen meg.

Bemutatta a PTE Kék Zóna program koncepcióját is, amely a világ úgynevezett „kék zónáinak” tapasztalataira építve a hosszú távú testi, lelki és mentális jóllétet helyezi középpontba. Kiemelte, hogy a kezdeményezés ernyőprogramként fogja össze az egyetemen már működő egészségfejlesztő gyakorlatokat, és tudományos, adatalapú megközelítéssel kívánja támogatni az egyetemi polgárok életminőségének javítását.