Jelentős energiamegtakarítás a Pécsi Tudományegyetemen

A Pécsi Tudományegyetemen megvalósított REHEATEAST pilot projekt újabb bizonyíték arra, hogy a fenntarthatósági célok eléréséhez nem minden esetben szükséges nagyléptékű beruházás. A pilot a Pannon Európai Területi Társulás vezetésével megvalósuló REHEATEAST projekt keretében valósult meg, amelyben a Pécsi Tudományegyetem stratégiai partnerként, a PÉTÁV pedig szakmai együttműködőként vett részt a fejlesztésben. A projekt során a Pannon EGTC koordinációjával három intézmény szoros együttműködésben dolgozott a műszaki megoldások kidolgozásán és megvalósításán. Külön öröm, hogy ez a kisléptékű, mégis nagy hatású fejlesztés éppen a Pécsi Tudományegyetemen valósulhatott meg. A projekt keretében egy viszonylag kis költségvetésű, célzott műszaki beavatkozás révén kiemelkedő mértékű energia- és költségmegtakarítást sikerült elérni az egyetem egyik hőközpontjában.

Jelentős energiamegtakarítás a Pécsi Tudományegyetemen – kis beavatkozás, nagy hatás

A fejlesztés középpontjában a fűtési rendszerekben működő, elavult keringető szivattyúk cseréje állt. Bár Pécs távhőrendszere már alapvetően megújuló energiaforrásokra – elsősorban biomasszára – épül, a rendszer hatékonyságát jelentősen befolyásolja az energia épületen belüli elosztása is. Az elöregedett berendezések magas villamosenergia-felhasználása csökkentette a rendszer teljesítményét, így indokolttá vált a modernizáció.

A projekt során a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának hőközpontjában négy szivattyú került lecserélésre, amely számos épület valamint a botanikus kert melegházának hő- és melegvízellátását biztosítja. A fejlesztés során külön figyelmet fordítottak arra, hogy a rendszer üzembiztonsága is növekedjen: az új eszközök „hot standby” konfigurációban működnek, vagyis minden aktív egységhez tartozik egy azonnal bevethető tartalék.

Az eredmények minden várakozást felülmúltak. Míg az előzetes számítások körülbelül 15%-os energiamegtakarítással számoltak, a tényleges mérések alapján átlagosan 42,41%-os csökkenést sikerült elérni a villamosenergia-felhasználásban. Egyes helyszíneken a megtakarítás meghaladta a 60%-ot is. 

Ez az eredmény különösen jelentős annak fényében, hogy a projekt teljes költségvetése mindössze mintegy 3,7 millió forint volt. A beruházás így nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is rendkívül hatékonynak bizonyult, rövid megtérülési idővel és hosszú távú működési előnyökkel.

A pilot egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem szükséges teljes rendszercsere a jelentős energiahatékonysági javuláshoz. Már egy-egy kulcselem – jelen esetben a keringető szivattyúk – célzott korszerűsítése is képes érdemben javítani a teljes rendszer működését. Ez különösen releváns az egyetemek és más közintézmények számára, ahol a költségvetési korlátok gyakran akadályozzák a nagyszabású beruházásokat.

A projekt emellett jól példázza a több szereplős együttműködés jelentőségét is. Az egyetem, a távhőszolgáltató és a nemzetközi projektpartnerség közötti koordináció lehetővé tette, hogy a műszaki, üzemeltetési és stratégiai szempontok egyszerre érvényesüljenek.

A tapasztalatok alapján a megoldás könnyen adaptálható más intézményekben is – például kórházakban, iskolákban vagy önkormányzati épületekben. A pilot így nemcsak helyi siker, hanem egy skálázható, regionális szinten is alkalmazható jó gyakorlat, amely hozzájárulhat a távhőrendszerek hatékonyságának javításához és a dekarbonizációs célok eléréséhez.

A jövőben további fejlesztési irányt jelenthet az intelligens, digitális megoldások – például távfelügyeleti és mesterséges intelligencia alapú rendszerek – integrálása, amelyek még tovább növelhetik az energiahatékonyságot és az üzemeltetés optimalizálását.

HASONLÓ TARTALMAK