Alumni: múltból épülő jövő

A Pécsi Tudományegyetem alumni közössége élő hálózat – híd a múlt és a jövő között. Kincses-Schmidt Gabriella, a Rektori Kabinet Kapcsolati Igazgatóság Alumni és Vállalati Kapcsolatok Irodájának vezetője szerint a hallgatók diplomájuk megszerzése után is ennek az aktív, értékteremtő közösségnek a részei maradnak. 

Honnan indult az utad a Pécsi Tudományegyetemig?
Mohácsi középiskolásként, a Kisfaludy Károly Gimnáziumból kerültem Pécsre. Lánycsókról származom, ami a mai napig egy nagyon erős, meghatározó pont az életemben – számomra ez a mag, ahonnan minden elindult. Mindig is a család volt számomra a legfontosabb, és ez az értékrend végigkísérte az egész utamat.
Pécs választása több szempontból is természetes volt: egyrészt közel maradhattam a családomhoz, másrészt már akkor is egy 

különleges hangulatú, élhető és vonzó városként tekintettem rá – és ezt ma is így gondolom.

Nagy váltást jelentett, amikor bekerültem az egyetemre, de nagyon hamar otthon éreztem magam itt. Mindig is érdekelt a társadalom működése, az emberek közötti kapcsolatok, így nem volt kérdés, hogy a szociológia felé indulok.

Kincses-Schmidt Gabriella PTE

Milyen emlékeket őrzöl az egyetemről?
Meghatározó öt év volt. A Rókus utcai tanszék egy külön világ volt – szakmailag és emberileg is. Nagy hatással volt rám például Nagy Endre professzor szociológiaelméleti gondolkodása, Schadt tanárnő családszociológiai órái, vagy Gáspár Gabriella társadalomtörténeti megközelítései. A diplomamunkámban egy klasszikus, de ma is aktuális kérdést vizsgáltam: hogyan hat a családi háttér a gyermekek tanulmányi előrehaladására. Ebben meghatározó szerepe volt Dr. Reisz Terézia mentorálásának, akinek vezetésével egy oktatás- és családszociológiai kutatásban is részt vettem. Az ehhez kapcsolódó kutatómunka a szemléletmódomat is jelentősen formálta, a rendszerszintű, összefüggésekben való gondolkodás a mai napig elkísér. De az egyetem nemcsak tanulás volt. A Szántó kollégium közössége, a barátságok, amelyek a mai napig megmaradtak, és persze a legendás pécsi egyetemi élet: a PEK bulijai DJ Dusánnal, a RÁK, a Szenes – ezek mind hozzátartoznak ahhoz az élményhez, amit ma is „PTE-életérzésként” emlegetünk.

Merre indultál az egyetem után?
Marketing végzettséget is szereztem, ami új irányt nyitott meg: Németországba kerültem, ahol marketingasszisztensként dolgoztam, majd hazatértem és 2007-ben bekapcsolódtam a Pécs2010 EKF programba, ami meghatározó szakmai élmény volt.

Ezt követően Budapesten ügynökségi oldalon dolgoztam, stratégiai projektekben, kutatásokban és nagyléptékű kampányokban vettem részt. Ebben az időszakban ismertem meg a férjemet is, aki turisztikai szakember – azóta is sok közös élményünk és utazásunk kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Gyermekeink, Matyi és Marci is még Budapesten születtek. 2016-ban pedig egy tudatos döntés nyomán költöztünk vissza Pécsre: fontos volt a család közelsége és az a közeg, amelyet Pécs jelent.

Mit adott számodra a marketing és a szociológia kombinációja?
Ez egy nagyon erős kombináció. A szociológia megtanít arra, hogy megértsd az emberek motivációit, viselkedését, társadalmi mintázatait. A marketing pedig arra, hogyan tudsz erre építve hatékonyan kommunikálni, közösséget építeni, értéket közvetíteni. Az alumni terület pontosan ezt igényli: nem elég megszólítani az embereket – meg is kell érteni őket. 

Mi motivált abban, hogy csatlakozz a PTE Alumni Irodájához?
A PTE számomra nemcsak egy intézmény: egy közösség, ami meghatározta az életemet. 

Fontosnak tartom, hogy aki ide tartozik, az büszkén viselje ezt az identitást, és aktívan járuljon hozzá a közösséghez.

Ez a pozíció lehetőséget ad arra, hogy a több mint húsz év szakmai tapasztalatomat egy olyan ügy szolgálatába állítsam, ami számomra valóban fontos.

Hogyan látod ma az alumni közösség szerepét?
Szociológusként azt mondom: az alumni közösség az egyetem egyik legfontosabb társadalmi tőkéje. Egy olyan hálózat, amelyben tudás, tapasztalat, kapcsolatok és érzelmi kötődés találkozik. 

Egy élő, dinamikus erőforrás, amely hozzájárul az egyetem fejlődéséhez, reputációjához és nemzetközi kapcsolataihoz.

Jelenleg ez a potenciál nincs teljesen kihasználva – de pontosan ezen dolgozunk.

Milyen irányvonal mentén dolgoztok?
Négy kulcsterület mentén gondolkodom: közösségépítés, karrier- és tudásmegosztás erősítése, márkaépítés és alumni adatbázisépítés. Sikeres alumni történetek bemutatásával nemcsak inspirálni tudunk, de az egyetem hírnevét is erősítjük. Mindezt egy korszerű, adatvezérelt digitális háttérnek kell támogatnia – ennek a kiépítésén is dolgozunk. A cél nem egy passzív adatbázis létrehozása, hanem egy aktív, élő közösség felvirágoztatása.

Mit jelent számodra személyesen az alumni szó?
Kapcsolatot, folytonosságot és felelősséget. Az alumni nem arról szól, hogy „egyszer ide jártam”. Hanem arról, hogy „ma is ide tartozom”. 

HASONLÓ TARTALMAK