„Per aspera ad astra” - aktuális szabályozási kihívások a világhálón és a világűrben
A Pécsi Tudományegyetem rektora A jövő most történik címmel egy, az információcserét, belső kohéziót segítő és erősítő előadássorozatot indított az őszi szemeszterben. November 12-én a sorozatban másodikként az Állam- és Jogtudományi Kar mutatta be kutatási és tudományos arculatát.
A tanév során a főcímhez kapcsolódva minden egyetemi kar bemutatja saját tudományterületét az előadássorozat részeként. A résztvevők elsőként a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon zajló tudományos munkába kaptak betekintést A változó világ kihívásai a mesterséges intelligencia (MI) korában alcímmel. A mostani alkalommal az Állam- és Jogtudományi Kar mutatkozott be.
„Örülök, hogy ezúttal is szép számmal gyűltünk össze, bízom benne, hogy az első után, ez a második rendezvény is sikeres lesz. A mesterséges intelligencia egyelőre főként olyan tudományos elemeket tartalmaz, melyeket mi viszünk be számára, vagyis elmondható, hogy a többségi elemeket kapjuk vissza. Azonban sose felejtsük el, hogy a tudomány nem többségi véleményen alapszik” – mondta köszöntőjében dr. Miseta Attila, a PTE rektora.
Dr. Fábián Adrián, a PTE ÁJK dékánja nyitóbeszédében hangsúlyozta: fontos, hogy az egyetemi polgárok időről-időre egymásra találjanak és összefüggéseiben szemléljék az egyetemen zajló tudományos munkát, kiemelte „A jobb megismerés hozzásegíthet minket egymás jobb megértéséhez.”
Az érdeklődők ezúttal is egy hosszabb és két rövidebb előadást hallgathattak meg, melyek között beszélgetésre, vitára és problémafelvetésre is volt lehetőség. Elsőként dr. Gál István László A mesterséges intelligencia kihívásai a büntetőjog számára címmel tartott érdekfeszítő előadást, melyben kitért a felsőoktatást érintő problémás kérdésekre, például arra, hogy egy MI által készített dolgozat nem esik a plágium fogalma alá.
„Plágiumnak nem tekinthető, hiszen senkitől nem loptak semmit, ezért az ilyen dolgozatot úgy kell tekinteni, mintha el sem készült volna. De mi a helyzet akkor, ha csak egy kis részt írt belőle, vagy annak 75%-át? Vagy a hallgató írta a dolgozatot, de idegen nyelvre – melyen a hallgató nem ért és nem beszél – a program fordította le?” – tette fel a kérdéseket az előadó, aki utóbbi esetebén megjegyezte, hogy az elmúlt évtizedekben számos, oktatók által írt publikációt fordítottak le hivatásos fordítók, olyan nyelvekre, melyeken a szerző ugyancsak nem ért és nem beszél.
Dr. Kis Kelemen Bence A „pay or consent” üzleti modell jogi alkalmazhatósága az online platformok számára című előadásában visszacsatolt a néhány hónappal ezelőtt a közösségi média felületeken megjelenő üzenetre, mely azt kérte a felhasználóktól, válasszanak, szeretnék-e az adott platformot a továbbiakban is ingyenesen használni, vagy fizetnének a használatáért. „Aki nagyon odafigyel a személyes adatai védelmére, illetve biztonságára az biztosan a második lehetőséget választotta. Ebben az esetben a felhasználó egy 9,99 eurós díjat fizet azért, hogy a platform ne használja fel személyes adatait különböző marketing szolgáltatások nyújtására” – mondta dr. Kis Kelemen Bence. Az ingyenes felhasználást választók személyes adatait ezzel szemben a platform eladja azoknak a személyeknek és cégeknek, akik aztán személyre szabott hirdetésekkel bombázzák a felhasználókat a begyűjtött adatok alapján.
Jogi szempontból felmerül azonban a kérdés, hogy „Önkéntesen megadott-e a hozzájárulás akkor, ha a fenti kontextusban kerül erre sor? Önkéntes-e a beleegyezés, amely a megtagadást fizetési kötelezettséggel kapcsolja össze?”
Az utolsó, Energiatermelés a világűrben – Joghézagok a második űrverseny hajnalán címet viselő előadásban dr. Biró Zsófia arról beszélt arról, hogy egyre sürgetőbbé válik a világűr forrásainak kiaknázásához kapcsolódó jogi szabályozások elkészítése. Kína például nemrégiben felfedezte, hogy évmilliárdok során a napszél, becslések szerint 1 millitó tonna Hélium 3 izotópot pakolt le a Holdon, ami a fúziós energia alapját képezheti.
25 tonnányi ilyen izotóppal az USA egész villamosenergia-termelését ki lehetne váltani. A jelenlegi szabályozások értelmében „a világűr egy mindenki számára szabadon használható terület, a Hold-megállapodás szerint, az emberiség közös öröksége, vagyis elméletileg tulajdon nem keletkezik a kibányászott mintákon, ugyanakkor egyes nemzetek próbálják ezeket a megállapodásokat másként értelmezni” – emelte ki az előadó, aki azt is hangsúlyozta, hogy az űrverseny gőzerővel zajlik, sőt, egyre inkább fokozódni fog, vagyis a jogalkotókra komoly munka vár ezen a területen.
A jövő most történik előadássorozat következő alkalmával a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara fog bemutatkozni.
