Gyászhír – elhunyt Prof. Dr. Széll Kálmán

Professzor Úr 1926. május 29-én született Herényben, a mai Szombathely területén. Orvosi tanulmányait 1946-ban kezdte meg a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán, diplomáját 1952-ben summa cum laude minősítéssel szerezte meg. Sebészetből 1956-ban, traumatológiából 1960-ban, aneszteziológiából és intenzív terápiából pedig 1962-ben tett szakvizsgát. Az orvostudományok kandidátusa tudományos fokozatot 1980-ban szerezte meg, amelyet később PhD-fokozatként ismertek el.

Pályafutását 1952-ben a szombathelyi Markusovszky Kórház Sebészeti Osztályán kezdte. 1963-tól függetlenített aneszteziológus adjunktusként, 1968-tól pedig az általa megszervezett Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály osztályvezető főorvosaként dolgozott. Az általa alapított osztály vidéken az elsők között biztosított önálló szervezeti keretet a szakterület műveléséhez. Munkatársaival számos korszerű diagnosztikai és terápiás eljárást honosított meg, 1970-ben pedig országosan elsőként szervezett aneszteziológiai ügyeleti szolgálatot. Szakmai tekintélyét jelzi, hogy 1979 és 2002 között az Országos Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet igazgatóhelyetteseként is szolgálta a szakterület fejlődését.

Az oktatás egész életpályájának egyik legfontosabb területe volt. Részt vett az egészségügyi szakdolgozók, az aneszteziológus és intenzív terápiás szakasszisztensek, az orvostanhallgatók és a szakorvosok képzésében. Több évtizedes gyógyítói tapasztalatát, széles körű szakmai tudását és szilárd etikai értékrendjét mindig nagy elkötelezettséggel adta tovább a fiatalabb nemzedékeknek.

A Pécsi Egyetemhez kapcsolódó szombathelyi egészségtudományi felsőoktatásban az 1989/1990-es tanévtől vállalt oktatói feladatokat. Nyugdíjazását követően, 1993-tól a Pécsi Orvostudományi Egyetem Főiskolai Karának Szombathelyi Tagozatán főiskolai adjunktusként, 1994-től főiskolai tanárként dolgozott. Emellett a szombathelyi tagozat igazgatóhelyettesi feladatait is ellátta, 1994 és 1997 között pedig a főiskolai képzés tanári karának elnöke volt.

2001. december 1-jétől a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának emeritus főiskolai tanáraként tartozott közösségünkhöz. Óraadóként 2013 végéig folyamatosan részt vett a képzésben, felkérés alapján pedig még 2018-ban is tartott előadásokat. Közel három évtizeden át végzett oktatói és vezetői munkájával meghatározó szerepet vállalt a szombathelyi egészségtudományi felsőoktatás fejlődésében, szakmai arculatának kialakításában és az oktatói közösség formálásában.

Professzor Úr számára az oktatás nem csupán az ismeretek átadását jelentette. Hallgatóit szakmai igényességre, következetességre, alázatra, szorgalomra és a beteg ember feltétlen tiszteletére nevelte. Mindazt, amit tanított, saját orvosi és emberi magatartásával is hitelesítette. Nagy műveltsége, kiváló előadói készsége, közvetlensége és embersége miatt hallgatói különösen nagyra becsülték. Ennek egyik szép bizonyítéka, hogy 2004-ben a Kar hallgatói „Az év legjobb előadója” elismerésben részesítették.

A Pécsi Orvostudományi Egyetem Főiskolai Kara számára 1995-ben írta meg Egészségügyi etika című könyvét, amely egyetemi jegyzetként jelent meg. A kötet hosszú időn keresztül segítette az egészségügyi képzésben részt vevő hallgatók felkészülését, és jól tükrözte Professzor Úr meggyőződését: a gyógyítómunka magas szintű szakmai tudás mellett szilárd erkölcsi értékrendet, felelősségtudatot és a beteg ember méltóságának feltétlen tiszteletét is megköveteli.

Tudományos és szakirodalmi munkássága rendkívül gazdag volt. Több száz tanulmánya, szakcikke, esszéje, könyvismertetése és egyéb írása jelent meg, pályafutása során pedig 561 előadást tartott hazai és nemzetközi szakmai fórumokon. Három alkalommal nyerte el az Orvosi Hetilap pályázatának Markusovszky-díját, munkásságát pedig többek között a Pécsi Akadémiai Bizottság, a Veszprémi Akadémiai Bizottság, valamint a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság is pályadíjjal ismerte el. Az Orvosi Hetilap négy alkalommal kérte fel ünnepi tanulmány megírására. Németről magyarra fordította Dalicho Általános orvosi vizsgálatok című könyvét, amely 2003-ban a Medicina Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Prof. dr. Horváth Boldizsárral társszerkesztőként működött közre a Vas megye és Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza története 1929–2004 című monográfia elkészítésében.

Életének későbbi szakaszában is megőrizte alkotókedvét és szellemi frissességét. Könyveiben személyes emlékeit, szakmai tapasztalatait, családja és szülőföldje történetét, valamint a 20. század sorsfordító eseményeinek tanulságait fogalmazta meg. A Magyar Nyugat Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Fehérköpenyes óriások, az Erőméz, a Göncölszekér, a Szarvasgomba, az Időmérleg, majd az Alkonyati gondolatok című kötete.

Professzor Úr nyugdíjas éveiben is szoros kapcsolatot ápolt Karunkkal. 2015 és 2023 között a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara által gondozott Egészség-Akadémia című folyóirat olvasószerkesztőjeként végzett értékes és lelkiismeretes munkát. Szakmai tapasztalatával, széles körű műveltségével és igényes szerkesztői szemléletével jelentősen hozzájárult a folyóirat szakmai színvonalának megőrzéséhez, valamint a tudományos és ismeretterjesztő közlemények gondozásához. E tevékenysége is jól példázta a Kar iránti elkötelezettségét és azt, hogy tudását élete végéig önzetlenül állította egyetemi közösségünk szolgálatába.

A Pécsi Tudományegyetem 1996-ban Pro Universitate aranyéremmel, 2012-ben címzetes egyetemi tanári címmel, 2014-ben Arany Katedra Díjjal ismerte el munkásságát. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara 2020-ban életműdíjjal és emlékplakettel fejezte ki megbecsülését több évtizedes oktatói, vezetői és közösségépítő szolgálatáért.

Munkásságát számos további szakmai, állami, egyházi és közéleti kitüntetéssel ismerték el. Megkapta többek között a Kiváló orvos címet, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, a Batthyány-Strattmann László-díjat és a Pro Ecclesia et Pontifice pápai kitüntetést. 2018-ban elsőként vehette át a Szombathelyi Egyházmegye által alapított „A test és a lélek orvosa” díjat. Szombathely 2008-ban, Vas vármegye pedig 2023-ban választotta díszpolgárává.

Professzor Úr hitvallásának középpontjában az orvosi hivatás etikus gyakorlása, valamint a szűkebb és tágabb közösség önzetlen szolgálata állt. Életét az Isten, a haza, a család és az embertársai iránti szeretet határozta meg. Mély hite nem csupán szavaiban, hanem betegeihez, hallgatóihoz és munkatársaihoz való viszonyában is megmutatkozott. Egykori kollégái olyan mesterként emlékeznek rá, aki szakmai alázatra, odaadásra, szorgalomra, nyitottságra és kollegialitásra tanította őket.

Prof. Dr. Széll Kálmán személyében nemcsak kiváló orvost, iskolateremtő szakembert és nagy tudású oktatót veszítettünk el, hanem olyan egyetemi polgárt is, aki több évtizedes oktatói, vezetői, tudományos és szerkesztői munkájával maradandó részévé vált a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara és a szombathelyi egészségtudományi képzés történetének.

Szellemi öröksége tovább él tanítványaiban, műveiben, az általa formált szakmai közösségekben és mindazokban, akiknek életét tudásával, emberségével és következetes értékrendjével gazdagította.

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara Prof. Dr. Széll Kálmánt saját halottjának tekinti.

Emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrizzük.

Pécs, 2026. szeptember 8.

Prof. Dr. Ács Pongrác
dékán