VNL
Vírusvadászat Kubában
A Bangladesben szerzett tapasztalatok után most Kubába is eljutottak a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) virológusai: dr. Lanszki Zsófia, a VNL munkatársa a szopornyicával kapcsolatos kubai expedícióról és a helyi kutatókkal való együttműködésről mesélt.
Nemrégiben Bangladesben jártatok egy tudományos expedíción, az utána készült interjúban arról beszéltél, tervben van egy kubai expedíció is, ami azóta meg is valósult. Hogyan vált lehetségessé az utazás?
A kezdeti lépéseket 2025 elején tettük meg, amikor felvettük a kapcsolatot kubai kutatókkal, és arról érdeklődtünk, lenne-e lehetőség és nyitottság egy közös kutatási projekt megvalósítására. Az előkészületek és szervezés után végül a csoportunk két tapasztalt „mobil laborosaként”, dr. Kemenesi Gáborral utaztunk ki Kubába, egy kompakt és modern laboratóriumi felszereléssel együtt. Az ilyen utazások mindig rengeteg izgalmat rejtenek, ebben az esetben klasszikus vírusvadászat volt a célunk.
Jártál már korábban Kubában? Milyen élményekkel jöttél haza?
Korábban még sosem jártam Kubában, sőt az amerikai kontinensen sem. Nagyon vegyes élményeket szereztünk. Az ország gazdasági és politikai helyzete jelentősen eltér az itthon megszokottól, sok tekintetben zártabb rendszerben élnek az emberek és érezhető, hogy sokan elhagyták az országot a romló gazdasági helyzet miatt. Ugyanakkor Kuba rendkívül gazdag természeti értékekben és a helyi kutatók nagyon barátságosan fogadtak minket. A kutatóintézetben főként fiatal szakemberek dolgoztak, akik végig aktívan részt vettek a munkafolyamatokban, ami szakmailag és emberileg is nagyon inspiráló volt.
A cél az eredeti elgondolás szerinti szopornyica-kutatás volt?
Igen, szerencsére egy nagyon sikeres utat is tudhatunk magunk mögött. A szopornyica egy világszerte elterjedt fertőző betegség, amely gyakran súlyos megbetegedést okoz állatokban, de embereket nem fertőz. Ez a vírus nemcsak kutyákat, hanem számos vadon élő állatfajt is veszélyeztet. Kubában a kutatás célja a vírus genetikai jellemzése volt a Karib-térségben, különös tekintettel arra, hogy az országban eddig nem ismertek a cirkuláló törzsek.
Ez a térség különösen izgalmas, hiszen jelen ismereteink szerint a vírus itt alakulhatott ki közel 500 éve.
A mintákat a helyi kutatók már érkezésünk előtt összegyűjtötték tüneteket mutató kutyáktól, így a megérkezésünkkor, egyből eltudtuk kezdeni a vizsgálatot.
Milyen vizsgálatokat végeztetek, és milyen megállapításokra jutottatok?
A kubai National Center for Animal and Plant Health (CENSA) intézetével közösen egy igazi „vírusvadászatba” kezdtünk. A célunk az volt, hogy megtaláljuk és jobban megismerjük azt a szopornyicát okozó vírust, amely a térségben jelen van, de amelyről eddig szinte semmit sem tudtunk. A mobil laboratóriumunknak köszönhetően a mintákat helyben tudtuk feldolgozni, így valós időben vizsgálhattuk azokat. Ez különösen izgalmas volt, hiszen Kubából korábban egyáltalán nem álltak rendelkezésre ilyen részletes genetikai adatok a vírusról. A munkánk remélhetőleg segít jobban megérteni a vírus eredetét és terjedését a Karib-térségben.
A korábbi expedíciók során szorosan együttműködtetek a helyi kutatókkal. Hogyan alakult ez a mostani út során?
A korábbi expedíciókon is mindig igyekeztünk bevonni a helyi kutatókat és hallgatókat, ez most sem volt másképpen. A vírusgenomok szekvenálását ott helyben, mobil laboratórium segítségével végeztük el szoros együttműködésben a helyi kutatókkal és fiatal szakemberekkel, akik nemcsak részt vettek a mintakezelésben és a szekvenálási munkában, hanem gyakorlati képzést is tartottunk számukra, bemutatva a teljes munkafolyamatot.
Ezek a közös munkák és gyakorlatok hozzájárulhatnak a fiatalok szakmai fejlődéséhez, továbbá a térség állategészségügyi protokolljainak fejlesztéséhez, valamint a jövőbeli megelőzési stratégiák kidolgozásához is.
Külön öröm, hogy az egyetem hírnevét is vihettük magunkkal és PTE-s oktatóként taníthattunk kubai szakembereket. A fertőző betegségek elleni küzdelem globális ügy, ez egy újabb szép példája ennek.
Mi a következő terv a kutatásod kapcsán?
Most kezdődik az a szakasz, amikor „leülünk” és alaposan elemezzük az összegyűjtött adatokat. Ezekből szeretnénk nemzetközi tudományos publikációkat készíteni, hogy az eredmények a szakmai közösség számára is elérhetők legyenek. Emellett fontos célunk, hogy a kubai expedíció során kialakult szakmai kapcsolatokat tovább erősítsük és ezekre alapozva hosszabb távú, közös kutatási programok lehetőségét teremtsük meg.
A kutatás a PTE Rektori Tudományos Pályázat, „Természettudományok célterületen” támogatásával valósult meg (Pályázat azonosítószám: 003_2025_PTE_RK/44)
HASONLÓ TARTALMAK
Karok
Felvételi
Partnerek & Sajtó
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai Igazgatóság | Portál csoport - 2021.