Pinczehelyi Sándor 80.

Idén ünnepli 80. születésnapját Pinczehelyi Sándor, Munkácsy-díjas képzőművész, a PTE Művészeti Kar egyetemi docense. A művész nemcsak alkotóként és oktatóként hagyott markáns nyomot a városban, de a PTE vizuális arculatának alakítójaként is. 

Szigetváron született, gyermekkorának meghatározó élményei azonban Somogytúrhoz kötődnek. Visszaemlékezéseiben fontos helyet kap nagyapja, aki tanítóként meghatározó alakja volt a falunak, valamint Kunffy Lajos festő közelsége is, akinek köszönhetően már fiatalon megtapasztalhatta az alkotás élményét. Saját bevallása szerint az olajfesték illata, a műtermi légkör és a festés természetessége már ekkor maradandó hatást gyakorolt rá. A művészeti iskola felé rajztanára, Zágon Gyula is terelgette. Élete egyik legfontosabb időszakaként tekint a pécsi Művészeti Gimnáziumban eltöltött évekre:

Amit én szakmáról, művészetről, művészethez való viszonyról tudok, vagy tanultam, azt mind ott szedtem föl.

Az iskola mellett Lantos Ferenc szakkörére járt. Itt született meg a Pécsi Műhely, ahol Ficzek Ferenc, Halász Károly, Kismányoky Károly, Szíjártó Kálmán. A kezdeti időszakban a csoport tagja Aknai Tamás is, akivel később az egyetem művészeti karán is kollégák voltak. Az együttgondolkodásra és a közös kísérletezésre épülő alkotói közeg új szemléletet hozott a magyar képzőművészetbe. Pinczehelyi számára ebben az időszakban a csoport ereje, a közös munka és az új formák keresése volt a legértékesebb:

Elsősorban a csoport volt fontos. Tehát az együttlétek és az együtt munkálkodások. 

Nagy esemény volt a Csontváry, valamint a Vasarely Múzeumok 1973-as ill. 1976-os nyitása két olyan esemény, aminél ott bábáskodtam. Arra azért nagyon emlékszik az ember, ahogy Victor Vasarely, kiszáll az autóból, ahogy a sajtótájékoztatón viselkedik. 

A Pécsi Galériába kerülésekor, már a város művészeti életének megkerülhetetlen szereplője; nevéhez nemzetközi értelemben is jelentős tárlatok kötődtek.

Elindítottam egy sorozatot, a Plakátok/Posters-t amelynek révén, a világ krémjét ide tudtam hozni.

A kiállítások sikere és szakmai visszhangja ellenére a feltételek a galériában nem javultak. Ekkortájt kereste meg Rétfalvi Sándor, akinek hívására először egyetemi oktatóként, majd a Vizuális Művészeti Intézet intézetigazgatójaként dolgozott egészen 2006-os nyugdíjba vonulásáig.

Pinczehelyi Sándor

Mindig szoktam mondani a diákjaimnak annak idején, hogy nem kell megfogadni teljesen azt, amit én mondok, az nem biztos, hogy száz százalékig úgy van. Meg lehet kérdőjelezni, de ha valamit el tudok indítani, valamit tudok adni valami pluszt, vagy mást, mint amit egyébként ők tudnak, mert nagyon sok mindent tudnak, akkor az már jó 

– vallotta a tanításról. 

A Pécsi Tudományegyetem új arculatáról ma is elismerően beszél: úgy látja, a jelenlegi logó egyszerre összegzi a korábbi értékeket és nyit teret a további építkezésre. Ez a mondat jól jellemzi őt magát is. Nyolcvanévesen sem lezárt életműként tekint önmagára: új könyveken dolgozik, kiállításra készül, és továbbra is aktív, gondolkodó alakja a magyar művészeti életnek. 

HASONLÓ TARTALMAK