A kutatásértékelés újragondolása a Pécsi Tudományegyetemen

Két perspektíva a reformra

A magyar hozzájárulás meghatározó erőssége a kutatástámogató szakemberek és az akadémiai vezetés közötti szoros együttműködés volt.

Az alábbiakban két közreműködő osztja meg gondolatait arról, hogy miért fontos a kutatásértékelési reform a saját szakmai pozíciójukból.

„A mutatók önmagukban nem tudják teljes mértékben megragadni a kutatás értékét” 

Kókay Péter, Kiadói és Kutatás-támogatási Osztály, Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont munkatársa, az adatok, az értékelés és az akadémiai gyakorlat metszéspontjában dolgozik, és naponta foglalkozik bibliometriai rendszerekkel és publikációs mutatókkal. Tapasztalatai alapos rálátást nyújtanak a kvantitatív értékelés korlátaira.

„Kutatási támogató könyvtárosként naponta dolgozom bibliometriai mutatókkal és hivatkozási adatbázisokkal, amelyek a kutatási értékelés technikai gerincét képezik. Ez a munka révén mélyreható ismereteket szereztem a kvantitatív teljesítménymutatók erősségeiről és korlátairól egyaránt.”

A RAEG-ben való részvétel, magyarázza, a könyvtáros szerepét a technikai szolgáltatásnyújtáson túlra helyezi.

„Különösen motiváló, hogy nemcsak adatokkal járulhatok hozzá az értékelési folyamatokhoz, hanem azokhoz az elvekhez is, amelyek meghatározzák a kutatási teljesítmény értelmezését.”

A bibliometriai mutatók továbbra is hasznos eszközök, de nem tudják teljes mértékben tükrözni a kreativitást, az együttműködést, a mentorálást vagy a társadalmi hatást.

„A mutatók önmagukban nem tudják megragadni a tudományos munka sokszínűségét és intellektuális hozzájárulását. A RAEG-en belül olyan rendszert támogatunk, amelyben a publikációs teljesítmény mellett a kvalitatív szempontokat és a nyílt tudomány gyakorlatát is elismerik.”

A kutatási támogató szakemberek számára a reform egyben intézményi átalakulást is jelent.

„Ez a folyamat a könyvtárost a politikaalkotás stratégiai partnerévé teszi. A felelősségteljesebb értékelési kultúra kialakításához való hozzájárulás szakmailag gazdagító és intézményileg is jelentős.”

„Az értékelés reformja a tudomány értékének újragondolását jelenti” 

Dr. Zsidó András Norbert, PhD, tudományos főmunkatárs, a Kognitív és Evolúciós Pszichológiai Tanszék vezetője a Pécsi Tudományegyetemen

Az akadémiai vezetés szemszögéből a kutatási értékelés reformja a tudományos élet magját érinti.

„A kutatási értékelés reformja nem csupán adminisztratív kiigazítás. Ez egy alapvető koncepcionális kérdés, amely közvetlenül befolyásolja az akadémiai karrierek alakulását és a kiválóság elismerését.”

Tanszékvezetőként és aktív kutatóként Dr. Zsidó kiemeli az értékelési rendszerek strukturális következményeit.

„A régóta fennálló hagyományok nagymértékben támaszkodnak a numerikus mutatókra. Ezek ugyan mérhető referenciaértékeket nyújtanak, de nem feltétlenül tükrözik a kutatás teljes intellektuális és társadalmi hatását.”

A RAEG-ben való részvétel lehetőséget kínál a kutatóknak arra, hogy befolyásolják a szakmai környezetüket meghatározó kereteket.

„A Kutatási Értékelési Szakértői Csoportban való részvétel platformot teremt az interdiszciplináris párbeszédhez és az intézményi reflexióhoz. Lehetővé teszi a kutatók számára, hogy hozzájáruljanak az értékelési elvek újrafogalmazásához, hogy azok méltányosak, átláthatók és összhangban álljanak a kortárs európai fejleményekkel.”

A reformfolyamat lényege a jelentés.

„A kutatási értékelés reformja végső soron azt érinti, hogy hogyan határozzuk meg a tudomány értékét.”