HU  
HU ENG DE   
☰
 

„A konfliktusok konstruktív kezelése”: Resztoratív Városok Európában Konferencia

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara szeptember 25-én rendezte meg a Resztoratív Városok Európában című nemzetközi konferenciát, amelyen a bűnmegelőzés, a konfliktuskezelés és a városi közösségi párbeszéd szakértői tanácskoztak.

A Resztoratív Városok Európában nemzetközi konferencia a bűnmegelőzés, a konfliktuskezelés területén nemzetközileg elismert szakértőket hozott össze. A resztoratív jog, vagyis a helyreállító igazságszolgáltatás a károk helyrehozására, a kapcsolatok rendezésére és a konfliktusok együttműködésen alapuló megoldására összpontosít. A resztoratív városok ezeket az elveket az önkormányzati működés egészében alkalmazzák, hogy erősítsék a polgárok közötti bizalmat, a befogadó kommunikációt és a közösség jóllétét.

A személyes részvétel és online részvétel lehetőségét egyaránt biztosító csúcstalálkozó interdiszciplináris platformot kínált annak értékelésére, hogy a helyreállító keretek hogyan tudják újjáépíteni a társadalmi bizalmat, megoldani a rendszerszintű feszültségeket, és hogyan tudják elősegíteni a rugalmas közösségi kötelékek kialakulását az európai önkormányzatokban.

A rendezvényt megnyitó dr. Mohay Ágoston, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja kiemelte a resztoratív koncepciók önkormányzati irányításban való alkalmazásának tágabb jelentőségét. „Mindig örömmel fogadjuk azokat a konferenciákat, amelyek innovatív megközelítést alkalmaznak, és arra ösztönöznek minket, hogy új szemszögből gondolkodjunk az igazságosságról, mint egészről” – jegyezte meg Mohay professzor köszöntő beszédében.

A konferencián neves, nemzetközileg elismert előadók és a terület vezető szakértői vettek részt. A neves nemzetközi szakember és szerző, Dr. Marian Liebmann OBE a „Restorative Bristol” és a „Resolve West” kezdeményezések keretében kidolgozott, gyakorlatban alkalmazható stratégiákat mutatott be. Ivo Aertsen emeritus professzor, a KU Leuven Kriminológiai Intézetének munkatársa a mérföldkőnek számító „Leuven Restorative City” kezdeményezés alapvető kutatási eredményeit mutatta be, kiemelve az áldozatok részvételét és a mediációs kereteket.

Vidia Negrea klinikai pszichológus, az International Institute for Restorative Practices korábbi regionális képviselője betekintést nyújtott a családi csoportkonferenciák és az iskolai helyszínen zajló helyreállító gyakorlatok közép- és kelet-európai megvalósításába. Cristina Vasilescu, az Európai Restoratív Igazságszolgáltatási Fórum igazgatósági tagja azt vizsgálta, hogy a Como Restorative City-hez hasonló helyi kezdeményezések hogyan alakulnak át kiterjeszthető közpolitikává, míg Herke Csongor, a házigazda egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora felvázolta a pécsi a resztoratív modellek létrehozásához szükséges jogi és intézményi lépéseket.

A szakemberek hozzászólásaival kiegészülve a találkozó összekapcsolta a magas szintű akadémiai elméletet a gyakorlati tapasztalatokkal. A résztvevők a fiatalkorúak igazságszolgáltatásától és a családtámogatástól a polgári mentális egészségig terjedő gyakorlati alkalmazási lehetőségeket vizsgálták, ami fontos mérföldkövet jelent az emberközpontú városi kormányzás felé vezető európai mozgalomban.

HASONLÓ TARTALMAK