Az innováció új horizontjai a Klinikai Központban

A Parkinson-kóros megbetegedések száma az elmúlt 30 évben világszerte megduplázódott, elterjedése gyorsan nő, ezért kiemelten fontos a betegség jobb megismerése, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az elmúlt évtizedekben a kezelésére irányuló módszerek rengeteget fejlődtek. Míg kezdetben csak gyógyszeres kezeléssel, a gyógyszeradagok növelésévél, a gyógyszerek kombinációjának kiterjesztésével, változtatásával tudták kezelni, addig ma már sikeresen alkalmazzák az agyi stimulációt is a betegség kordában tartására. 

Az első mély agyi stimulációt lehetővé tevő műtétet a Klinikai Központban 2001-ben végezték, azóta pedig több mint 700 beteg életminőségének javulásához járult hozzá. A tünetek változásával azonban a betegeknek már nem feltétlenül szükséges személyesen megjelenniük a kezelőorvosnál, hiszen a beültetett készülék működési értékeit ma már lehetséges a távolból, egy többszörösen biztosított távkapcsolat révén, akár egy okostelefonról is módosítani.

A Klinikai Központ munkatársai természetesen nem csak a kezelés innovatív megoldásain dolgoznak, de a megelőzésen is. Egy detektációs eszköz segítségével próbálják kimutatni, hogy egy betegnél található-e kóros fehérje, mely a jelenlegi tudásunk szerint a bélrendszerből kiindulva éri el sokszor hosszú évek alatt az agyat. Amennyiben ez a folyamat detektálható, úgy meg is előzhető. Dr. Kovács Norbert felhívta arra is a figyelmet, hogy az egészséges életmód, a  mediterrán diéta, a rendszeres testmozgás csökkentik a Parkinson-kór kialakulásának esélyét, melyet napi 4 kávé akár 30%-kal tud visszaszorítani.

Az esemény következő etapjában dr. Tóth Miklós: Határok nélkül: precizitás és innováció az oldalsó koponyaalapi sebészetben. Egy új út kezdete Pécsett előadása a területet érintő műtéti beavatkozások összetettségét, az eljárások fejlődését mutatta be. A koponyalapi sebészet az idegsebészet egyik legösszetettebb és legnagyobb kihívást jelentő területe. Az esetek nagy részében azokat a betegeket érinti, akiknél a daganatos elváltozások, jó- vagy rosszindulatú tumorok a koponya legmélyebb, legnehezebben elérhető részeit érintik. Az orvos feladata ilyenkor nem csupán a pontos diagnózis közlése, hanem a terápiás lehetőségek bemutatása is.

A koponyaalap a fej azon területe, ahol a koponya és az arckoponya találkozik. Ez egy bonyolult, csontszerkezetből álló „szita”, amelyen idegek, nagy erek és vénák futnak át. Éppen ezért itt minden műtéti mozdulat rendkívüli kockázattal jár. A beavatkozásokat nagyban meghatározza az elváltozás típusa is, hiszen beszélhetünk jó- és rosszindulatú, valamint érdagantokról is. Utóbbiak, bár jellemzően nagyon aprók, műtéti eltávolításuk extrém vérzési kockázattal jár, ráadásul a műtétet végző sebésznek nem csak a nem kívánt rész eltávolítása a feladata, de a rekonstrukció is. Mindezeket pedig úgy kell véghezvinnie, hogy a páciens a lehető legjobb életminőségben tudjon távozni a kórházból.

A modern képalkotó eszközök, a mesterséges intelligencia bevonása és a különböző szakterületek – idegsebészet, fül-orr-gégészet, szájsebészet, sugárterápia – együttműködése lehetővé teszi, hogy ma már olyan elváltozásokat is kezelni tudjanak, amelyeket korábban operálhatatlannak tartottak. Bár a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az orvoslásban, a koponyalapi sebészet továbbra is egy igen precíz, emberi tudás és tapasztalat nélkül nem űzhető hivatás.

Évente 13-14 ezer beteg veszti életét stroke következtében, ezzel Magyarországon továbbra is a vezető halálokok között szerepel – mondta dr. Szapáry László Mesterséges intelligencia a stroke ellátásban című előadásában. Stroke során az agy egy területének vérellátása hirtelen megszűnik. Ez legtöbbször egy elzáródott ér miatt történik, ritkábban pedig agyvérzés áll a háttérben. 

Az oxigénhiányos agyszövet elkezd elhalni, betegtől függ, hogy ez mennyi idő alatt, milyen súlyos mértékben következik be, ezért kulcsfontosságú, hogy a páciens minél hamarabb ellátásban részesüljön.

A kimenetel minősége nagyban függ tehát az ellátás gyorsaságától és minőségétől. A legjobb diagnosztikai és terápiás lehetőségeket nyújtó stroke központokban a betegek 65%-a jó kimenetelre számíthat, míg máshol ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 20% körüli. Éppen ezért a cél az, hogy a strokebetegek eljussanak ezekbe a központokba. Az elmúlt években országos összefogás indult annak érdekében, hogy a stroke kezelése során különböző diagnosztikai módszerrel készült felvételek minden, a kezelésben résztvevő szakember számára elérhetővé váljanak.

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások történtek a stroke kezelésében, az új eljárások alkalmazásában a Klinikai Központ élen jár. Lehetséges vérrögoldó kezelést alkalmazni, ekkor speciális gyógyszerekkel oldják fel a gondot okozó vérrögöt, illetve napjainkban katéteres érmegnyitásra is van lehetőség, amikor katéter segítségével távolítják el a vérrögöt. A kezelés sikerét nem csupán az idő határozza meg, hanem az is, hogy az agyban mennyire képesek az ún. kisegítő erek fenntartani az oxigénellátást. A megfelelő kezelés kiválasztásának érdekében a modern képalkotó vizsgálatok eredményeit nem csak a különböző szakterületek (neurológia, idegsebészet, sürgősségi ellátás, radiológia, mentőszolgálat stb.) munkatársai elemzik, hanem a mesterséges intelligencia is, de fontos hangsúlyozni, hogy a végső döntést mindig az orvosok hozzák meg.
A Klinikai Központ munkatársai nem csak az egyetemi oktatásból veszik ki a részüket, de időnként középiskolákban is látogatást tesznek annak érdekében, hogy megismertessék a gyerekeket a stroke tüneteivel, illetve elmondják, mi a teendő, ha ezeket tapasztalják valakin.

„A jövő most történik” eseménysorozat következő alkalmán, október 21-én a Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium munkatársainka előadásait hallgathatjuk majd meg. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!