Június 23-án kerül sor a Pécsi Tudományegyetem izgalmas rendezvényére, a SMART BARx konferenciára, amely a mesterséges intelligencia, a robotika és az adatvezérelt technológiák oktatásra, gazdaságra és mindennapi életünkre gyakorolt hatásait állítja a középpontba.
Az MI ma már nem a jövő ígérete, hanem jelenünk meghatározó valósága. Ezt felismerve a PTE egy éve indította el Smart University Programját, amelynek célja, hogy az oktatás és kutatás mellett teret adjon az interdiszciplináris inspirációnak, valamint támogassa az új szakmai együttműködések létrejöttét.
A SMART BARxcélja, hogy átfogó, inspiráló és gyakorlatközpontú szakmai párbeszédet teremtsen a mesterséges intelligencia legfrissebb eredményeiről és alkalmazási lehetőségeiről.
A szakmai nap kiemelt témái:
- Generatív és agentic AI hatása a döntéshozatalra
- Oktatás – intelligens technológiák szerepe a tanulás átalakulásában
- Robotika – élő bemutatók és interaktív technológiák
- Ember–AI együttműködés
- Egészségügy és MedTech
Időpont: 2026.06.23. 9:30-17:45
Helyszín: Littke Pezsgőház /Pécs, Szent István tér 12./
A konferencián való részvétel díjmentes, ám előzetes regisztrációhoz kötött
REGISZTRÁCIÓ
Tervezett program
Előadók és előadások
- 10:30 - 10:50 Dr. Szabados Levente: Agentic AI és generatív MI a vállalatirányításban: folyamatok, döntések, felelősség
-
Előadó
Dr. Szabados Levente
Frankfurt School of Finance and Management / Neuron SolutionsDr. Szabados Levente AI-stratégiai tanácsadó, oktató és sorozatvállalkozó, aki másfél évtizede dolgozik a mesterséges intelligencia üzleti és technológiai alkalmazásán. A Frankfurt School of Finance and Management Executive MBA programjában deep tech és üzleti tárgyakat oktat, emellett a Neuron Solutions társalapítója és vezető tanácsadója. PhD-fokozatát közgazdaságtanból szerezte, disszertációjában az AI munkaerőpiaci hatásait vizsgálta.
Előadás
Agentic AI és generatív MI a vállalatirányításban: folyamatok, döntések, felelősség
Az iparág az LLM-alapú asszisztensektől gyorsan eljutott a workflow-automatizációig, az agentikus rendszerek megjelenésével azonban egy minőségileg új szakasz kezdődött. Az autonóm ágensek nem utasításokat hajtanak végre, hanem célokat kapnak – és önállóan döntik el, hogyan érik el azokat. Ez alapjaiban változtatja meg a munkavállalóktól elvárt kompetenciákat: a végrehajtói készségek helyett a cél-megfogalmazás, a minőségellenőrzés és a döntési határok kijelölése kerül előtérbe. A vezetők számára pedig új kérdés merül fel: mit jelent felelősséget vállalni egy olyan folyamatért, amelynek lépéseit nem ember tervezte? Az előadás ezeket a transzformációkat járja körül konkrét példákon és szervezeti tanulságokon keresztül.
- 10:50 - 11:10 Dr. Levendovszky János
-
Előadó
Prof. Dr. Levendovszky János
egyetemi tanár
a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatási és innovációs rektorhelyetteseKutatói munkássága a mesterséges intelligencia, az adaptív algoritmusok és a kommunikációs hálózatok területére koncentrál. Kiemelt szakterülete az idősorok és adatsorok modellezése, neurális hálózatok alkalmazása, valamint az IoT és hálózati protokollok optimalizálása, valamint algebrai kódelmélet. Számos amerikai, dél-koreai és európia egyetemen kutatott és oktatott huzamosabb ideig vendégprofesszor gyanánt. Egyúttal nemzetközi és ipari kutatás-fejlesztési projektek vezetőjeként a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásait is aktívan formálja, többek között a pénzügyi rendszerek és kommunikációs technológiák területén. Tudományos tevékenysége az elméleti modellek és a valós ipari alkalmazások összekapcsolására irányul, jelentős nemzetközi együttműködésekben és innovációs programokban való részvétellel.
- 11:10 - 11:50 Kerekasztal-beszélgetés: Döntési autonómia az AI mellett: fennmaradás vagy átrendeződés
-
Résztvevők
Dr. Szabados Levente
Frankfurt School of Finance and Management / Neuron SolutionsDr. Szabados Levente AI-stratégiai tanácsadó, oktató és sorozatvállalkozó, aki másfél évtizede dolgozik a mesterséges intelligencia üzleti és technológiai alkalmazásán. A Frankfurt School of Finance and Management Executive MBA programjában deep tech és üzleti tárgyakat oktat, emellett a Neuron Solutions társalapítója és vezető tanácsadója. PhD-fokozatát közgazdaságtanból szerezte, disszertációjában az AI munkaerőpiaci hatásait vizsgálta.
Prof. Dr. Levendovszky János
egyetemi tanár
a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatási és innovációs rektorhelyetteseKutatói munkássága a mesterséges intelligencia, az adaptív algoritmusok és a kommunikációs hálózatok területére koncentrál. Kiemelt szakterülete az idősorok és adatsorok modellezése, neurális hálózatok alkalmazása, valamint az IoT és hálózati protokollok optimalizálása, valamint algebrai kódelmélet. Számos amerikai, dél-koreai és európia egyetemen kutatott és oktatott huzamosabb ideig vendégprofesszor gyanánt. Egyúttal nemzetközi és ipari kutatás-fejlesztési projektek vezetőjeként a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásait is aktívan formálja, többek között a pénzügyi rendszerek és kommunikációs technológiák területén. Tudományos tevékenysége az elméleti modellek és a valós ipari alkalmazások összekapcsolására irányul, jelentős nemzetközi együttműködésekben és innovációs programokban való részvétellel.
Résztvevő robot
Reachy Mini
Reachy Mini vagyok, a Pollen Robotics és a Hugging Face közös fejlesztésű, nyílt forráskódú asztali humanoid robotja. Célom, hogy a mesterséges intelligenciát és a robotikát közelebb hozzam a fejlesztőkhöz, oktatókhoz, kutatókhoz és az érdeklődő felhasználókhoz. Kompakt méretem és kifejező mozgásom lehetővé teszi, hogy közvetlenül egy íróasztalon is alkalmas legyek ember–robot interakciós kísérletekre, kreatív alkalmazások fejlesztésére és oktatási bemutatókra.
Működésem nyílt forráskódú hardver- és szoftverkörnyezetre épül, így a felhasználók nemcsak használhatnak, hanem módosíthatnak, bővíthetnek és saját alkalmazásokat is fejleszthetnek rám szabva. Python SDK-n keresztül programozható vagyok, és integrálható vagyok a Hugging Face ökoszisztémájával, amely számos mesterségesintelligencia-modell és adatkészlet elérését teszi lehetővé. Ez különösen alkalmassá tesz nyelvi modellek, látásalapú rendszerek, multimodális alkalmazások és ágentikus robotikai működések kipróbálására.
Reachy Mini egyszerre oktatási eszköz, kutatási platform és kreatív fejlesztői környezet. Segítségével a felhasználók valós, fizikai formában vizsgálhatják, hogyan kapcsolható össze a mesterséges intelligencia, a robotmozgás, a beszédalapú interakció és az érzékelés. Ennek köszönhetően alkalmas lehet egyetemi oktatásra, demonstrációkra, prototípus-fejlesztésre, valamint olyan kutatások támogatására, amelyek az ember és az intelligens robotok együttműködését vizsgálják.
Moderátor
Zámbori Bíró Tamás
az AI Magazin (aimag.hu) alapítója, szerkesztője; kommunikációs és pr-szakértőZámbori Bíró Tamás több mint 25 éve dolgozik a gazdasági újságírás és tartalomgyártás területén. Az AI Magazin alapítójaként és szerkesztőjeként a mesterséges intelligencia üzleti, társadalmi és médiaipari hatásait követi és elemzi, közérthető formában. Szabadúszóként SEO- és AI-alapú szövegírással, üzleti tartalmak készítésével, valamint podcastok gyártásával támogatja ügyfeleit.
Fontosnak tartja, hogy az AI technológiai, etikai kérdéseit a vállalkozások és a hétköznapi felhasználók számára is érthetővé, gyakorlatiassá tegye.
- 11:50 - 12:10 Dr. Vajda Viktor: Jogi megfelelőség: MI a versenyelőny?!
-
Előadó
Dr. Vajda Viktor
Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács
főtitkárDr. Vajda Viktor LL.M., MI-szabályozási specialista, uniós és nemzetközi üzleti mesterjogász, a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács főtitkára
- 13:00 - 13:20 Dr. Lőrincz András: Ember–AI együttműködés felé
-
Előadó
Dr. habil. Lőrincz András
Dr. habil. Lőrincz András, eredetileg fizikus, egyetemi magántanár Szegeden, az ELTE Informatikai Kar tudományos főmunkatársaként a Neurális Információfeldolgozási Csoport alapítója és vezetője volt. A European Association for Artificial Intelligence egyetlen magyarországi tagja. Több mint 400 publikációja jelent meg nemzetközi folyóiratokban és konferenciakiadványokban. 4 hallgatója nyert Pro Scientia díjat Informatikában, 23 hallgatója nyert PhD fokozatot.
Előadás
Ember–AI együttműködés felé
Az ember–AI együttműködés egyik alapvető akadálya, hogy a gép többnyire előre meghatározott algoritmusok szerint működik: autonóm módon hajtja végre feladatait, miközben a partner gondolataival, mentális állapotával, szándékaival és képességeivel csak korlátozottan számol. Ahhoz, hogy ezen túlléphessünk, széles körű és érzékeny detekciós képességekre van szükség. Fel kell ismerni például a beszéd hangsúlyait, a kézmozdulatokat, amelyek utalhatnak az aktuális tevékenységre, de kommunikációs jelek is lehetnek; továbbá a tekintetirányt és a pislogást, amelyek a szándékokról és a belső állapotról hordozhatnak információt.
A puszta detekció azonban még nem jelent valódi együttműködést. Ehhez az AI-nak össze is kell hangolódnia az emberrel. Felmerül tehát a kérdés: mi történik diadikus vagy kisebb csoportos feladatmegoldó helyzetekben, amikor emberek működnek együtt? Mit kell tennie a gépnek ahhoz, hogy hasonlóan hatékony partnerré válhasson? Szüksége van-e arra, hogy modellt alkosson az emberi elmében zajló folyamatokról, és e modell alapján, a közös cselekvés és az interakció hatékonysága érdekében optimalizálja döntéseit? Másként fogalmazva: szükség van-e elmeelméleten alapuló döntésoptimalizációra? E kérdések végül elvezetnek ahhoz a tágabb problémához is, hogy lehet-e az AI-nak tudata, illetve akár öntudata.
Az előadásban először bemutatok egy mélyhálós architektúrát, amely autista gyermekek egyes viselkedésmintázatainak detektálására képes. Ezt követően ismertetem azokat az eredményeket, amelyek kisebb csoportok közös feladatmegoldása során mért személyiség- és viselkedésváltozásokkal kapcsolatosak, és amelyek tanulságosak lehetnek az emberrel együttműködő AI-rendszerek tervezése szempontjából. Az előadás végén a tudat és az öntudat kérdését is felvetem az AI-rendszerek lehetséges jövőbeli fejlődése kapcsán.
- 13:20 - 13:40 Dr. Korcsok Beáta: Robotok az idősgondozásban
-
Előadó
Dr. Korcsok Beáta
ELTE Etológia TanszékKorcsok Beáta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének tudományos munkatársa, aki az ember-robot interakciók kutatásával foglalkozik. Érdeklődési köre kiterjed a szervíz és szociális segítő robotikára, a multimodális kommunikációra az ember-robot interakcióban, az állat-robot interakcióra, valamint az etorobotikára.
Előadás
Robotok az idősgondozásban
A várható élettartam növekedése Európa-szerte elöregedő társadalomhoz vezet, mely jelentős terhet ró az idősellátásban dolgozó szakemberekre. Ennek enyhítésére világszerte növekszik az érdeklődés a szociális segítő robotok alkalmazása iránt. Bár ezek a technológiák ígéretesek, elterjedésük még lassú, és a fizikai segítségnyújtás terén továbbra is korlátozottak. A fizikai segítségnyújtó funkciók bevezetésének célja, hogy a robotok tehermentesítsék az idősotthonok dolgozóit azáltal, hogy átvesznek egyszerűbb, de gyakran ismétlődő feladatokat, így szabadítva fel több időt az embert igénylő ápolói munkákra.
A HUN-REN-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport az etorobotika (mely az etológia, vagyis az állati és emberi viselkedést kutató tudományterület módszereit hasznosítja a robotikában) szempontjai mentén fejleszt robotokat és végez kutatásokat a szociális segítő robotok lehetséges alkalmazásáról. A kutatócsoport egy hazai idősgondozó intézményben vizsgálta, hogy a Biscee nevű szociális robot milyen interaktív viselkedéseket vált ki a lakókból és az intézmény dolgozóiból. A robot különböző helyzetekben vett részt, például interakciót kezdeményezett a folyosókon, ételt szolgált fel, illetve közösségi eseményeken segített. Az időskorú lakók nagyobb érdeklődést mutattak a robot iránt, mint a személyzet, és mindkét csoport változatlan mértékű interakciót folytatott a robottal a megfigyelés ideje alatt. Az előadásban bemutatott vizsgálat egy hosszabb kutatássorozat első lépése.
- 13:40 - 14:20 Kerekasztal beszélgetés: Társ vagy eszköz? – az AI helye az ember mellett
-
Résztvevők
Dr. habil. Teleki Szidalisz
Pécsi TudományegyetemTeleki Szidalisz Ágnes pszichológus, alkalmazott egészségszakpszichológus, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének habilitált adjunktusa. Oktatói, kutatói és klinikai tevékenységének fókuszában a testi egészség és betegség pszichológiai összefüggései állnak. Munkája során kiemelten foglalkozik a krónikus betegségekkel való együttélés támogatásával, a veszteségek és gyászfeldolgozás kísérésével és az életmódváltás elősegítésével.
Dr. habil. Lőrincz András
eredetileg fizikus, egyetemi magántanár Szegeden, az ELTE Informatikai Kar tudományos főmunkatársaként a Neurális Információfeldolgozási Csoport alapítója és vezetője volt. A European Association for Artificial Intelligence egyetlen magyarországi tagja. Több mint 400 publikációja jelent meg nemzetközi folyóiratokban és konferenciakiadványokban. 4 hallgatója nyert Pro Scientia díjat Informatikában, 23 hallgatója nyert PhD fokozatot.
Moderátor
Dr. Betlehem József
a Pécsi Tudományegyetem általános, stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese, az Egészségtudományi Kar Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézetének intézetigazgató egyetemi tanáraKutatási és szakmai tevékenységének középpontjában az egészségügyi innováció, a digitális egészségügy és az egészségtudományi képzések fejlesztése áll. Aktív szerepet vállal a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásainak előmozdításában, többek között a KTNL Robotika és Bionika, valamint az AI4GOV projekt szakmai együttműködésein keresztül, amelyek az intelligens technológiák és az emberközpontú innováció összekapcsolását célozzák.
Kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi célú okostextil-fejlesztésekre, valamint az olyan innovatív megoldásokra, amelyek hozzájárulhatnak a megelőzés, a betegmonitorozás és az ellátási folyamatok hatékonyságának növeléséhez. Munkájában kiemelt hangsúlyt kap az innováció, a tudástranszfer és az egészségügyi rendszerek jövőjét formáló megoldások támogatása.
Több évtizedes oktatói, kutatói és vezetői tapasztalattal rendelkezik hazai és nemzetközi együttműködések területén. Munkásságával jelentős mértékben hozzájárul a Pécsi Tudományegyetem innovációs ökoszisztémájának fejlődéséhez, valamint az egészségtudomány, a mesterséges intelligencia és a jövő technológiáinak összekapcsolásához.
Oktatási szekció
- 15:45 - 16:05 Miholics Zoltán: Hatékony nyelvtanulás AI támogatással
-
Előadó
Miholics Zoltán
a Xeropan módszertani és tananyagfejlesztési vezetője, valamint a KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul (IFM) szakmai vezetőjeA Xeropan nyelvtanuló alkalmazás több mint ötmillió felhasználóval rendelkezik, és a magyar állam hivatalos nyelvoktatási partnereként működik. Eredetileg magyar–angol szakos tanár, évtizedes tapasztalattal rendelkezik a köznevelés, a felsőoktatás, a nyelvvizsgáztatás és a műfordítás területén is. Fő szakmai célja a digitális nyelvtanulás és a pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztése; munkájában a módszertani innováció, a minőségbiztosítás, valamint a jó gyakorlatok és képzések kialakítása áll a középpontban.
A Xeropan Magyarország hivatalosan elismert nyelvtanulási és oktatási mobil- és webalapú platformja, amelyet a TIME magazin a világ kiemelkedő oktatástechnológiai innovációi között ismert el.
A platform mesterséges intelligencia által támogatott, személyre szabott és interaktív tanulási környezetet biztosít, amely a különböző nyelvi szinteken és oktatási célok mentén tanulók eltérő igényeihez alkalmazkodik. A Xeropan az Európai Referenciakeret (CEFR) szerinti A1 szinttől egészen a C1 szintű haladó szaknyelvi kompetenciák fejlesztéséig kínál strukturált képzési programokat öt nyelven: angol, német, spanyol, francia és magyar nyelven..
A platform tíz specializált angol szaknyelvi területet fed le, többek között az üzleti, informatikai, mérnöki, műszaki, orvosi, jogi, akadémiai, turisztikai és vendéglátóipari, catering, állatorvosi, valamint közigazgatási szaknyelvi képzéseket.
A Xeropan pedagógiai és technológiai megközelítése lehetővé teszi, hogy a tanulók olyan komplex nyelvi kompetenciákat és mérhető fejlődést érjenek el, amelyek hagyományosan elsősorban tanári támogatással működő, intézményesített oktatási környezetben voltak hozzáférhetők.
A platform fejlesztésének elsődleges fókusza a strukturált és hosszú távú nyelvi kompetenciafejlesztés támogatása a köznevelési és felsőoktatási szektorban. A Xeropan nem alkalmi nyelvhasználati helyzetekre vagy rövid távú felkészülésre épül, hanem elkötelezett tanulók, oktatók és szakmai felhasználók számára kínál átfogó, adaptív és élményalapú tanulási környezetet, amely valamennyi nyelvi készség integrált fejlesztését támogatja.
Előadás
Hatékony nyelvtanulás AI támogatással
Az előadás bemutatja, hogyan segíti a Xeropan alkalmazás a hatékony nyelvtanulást mesterséges intelligencia támogatásával. Az interaktív, adaptív leckék a tanulók aktuális szintjéhez és fejlődési üteméhez igazodva fejlesztik a szókincset, a nyelvtant, a kiejtést és a kommunikációs készségeket. A rendszer folyamatos visszajelzést biztosít, és személyre szabott tanulási útvonalat kínál, amely támogatja az önálló és irányított tanulást egyaránt. Az előadás célja az alkalmazás működésének, pedagógiai hátterének és gyakorlati használati lehetőségeinek bemutatása, különös tekintettel arra, hogyan integrálható hatékonyan a felsőoktatási környezetben a hallgatók és oktatók mindennapi munkájába.
- 16:05 - 16:25 Dr. Egervári Dóra, Dr. Vörös Zoltán: MI az oktatási és tanulási gyakorlatban
-
Előadók
Dr. habil Vörös Zoltán
a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense, a Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék oktatója, a PTE Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Központ igazgatójaA Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Központ igazgatójaként meghatározó szerepet tölt be az egyetemi oktatás digitalizációjának és a mesterséges intelligencia alkalmazásának fejlesztésében, több belső projekt köthető a nevéhez e témában, A Smart University program keretében a „MI a közoktatásban és szakmódszertani kurzusok” című kiemelt projekt vezetője. Kutatói munkájában a nemzetközi politika, a geopolitika és a biztonságpolitika kérdéseire koncentrál.
Dr. Egervári Dóra
a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa, a Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet igazgatója és tanszékvezetőjeOktatásfejlesztési szakértőként a Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Központ munkájában is aktívan részt vesz, különös tekintettel az oktatás digitális átalakulására és a mesterséges intelligencia alkalmazására. A Smart University program keretében a „MI a közoktatásban és szakmódszertani kurzusok” című kiemelt projekt megvalósítója.
- 16:25 - 17:00 Kerekasztal beszélgetés: Új szerepek és kihívások megjelenése az oktatásban
-
Résztvevők
Miholics Zoltán
a Xeropan módszertani és tananyagfejlesztési vezetője, valamint a KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul (IFM) szakmai vezetőjeA Xeropan nyelvtanuló alkalmazás több mint ötmillió felhasználóval rendelkezik, és a magyar állam hivatalos nyelvoktatási partnereként működik. Eredetileg magyar–angol szakos tanár, évtizedes tapasztalattal rendelkezik a köznevelés, a felsőoktatás, a nyelvvizsgáztatás és a műfordítás területén is. Fő szakmai célja a digitális nyelvtanulás és a pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztése; munkájában a módszertani innováció, a minőségbiztosítás, valamint a jó gyakorlatok és képzések kialakítása áll a középpontban.
Dr. habil Vörös Zoltán
a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense, a Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék oktatója, a PTE Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Központ igazgatójaA Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Központ igazgatójaként meghatározó szerepet tölt be az egyetemi oktatás digitalizációjának és a mesterséges intelligencia alkalmazásának fejlesztésében, több belső projekt köthető a nevéhez e témában, A Smart University program keretében a „MI a közoktatásban és szakmódszertani kurzusok” című kiemelt projekt vezetője. Kutatói munkájában a nemzetközi politika, a geopolitika és a biztonságpolitika kérdéseire koncentrál.
Moderátor
Dr. Egervári Dóra
a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa, a Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet igazgatója és tanszékvezetőjeOktatásfejlesztési szakértőként a Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Központ munkájában is aktívan részt vesz, különös tekintettel az oktatás digitális átalakulására és a mesterséges intelligencia alkalmazására. A Smart University program keretében a „MI a közoktatásban és szakmódszertani kurzusok” című kiemelt projekt megvalósítója.
Medtech szekció
- 16:05 - 16:25 Dr. Schiffer Ádám: Mesterséges intelligencia az egyetemen és a mérnöki gyakorlatban: lehetőségek, veszélyek és a valós korlátok
-
Előadó
Dr. Schiffer Ádám
a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának egyetemi docense, az Informatikai és Villamos Intézet vezetője
Kutatási területei közé tartozik a jelfeldolgozás, a képfeldolgozás, a méréstechnika és az orvosbiológiai mérnöki megoldások fejlesztése.
Oktatói és kutatói munkája során aktívan részt vesz innovatív, gyakorlatorientált technológiák fejlesztésében, különös tekintettel az egészségügyi alkalmazásokra.
Több évtizedes tapasztalattal rendelkezik nemzetközi kutatási projektek és ipari együttműködések területén.
Munkásságát számos egyetemi és szakmai elismerés díjazza, és meghatározó szerepet tölt be a PTE műszaki és informatikai képzéseinek fejlesztésében.
Előadás
Mesterséges intelligencia az egyetemen és a mérnöki gyakorlatban: lehetőségek, veszélyek és a valós korlátok
„Az elmúlt években a mesterséges intelligencia nemcsak az ipari és kutatási környezetet, hanem az egyetemi oktatást és a mérnökképzést is alapvetően átalakította. Az AI-eszközök ma már természetes részét képezik a hallgatók és oktatók mindennapi munkájának: jelen vannak a programozásban, az információfeldolgozásban, a kutatásban és az oktatási folyamatokban egyaránt. Az előadás azt vizsgálja, hogy ez a változás miként alakítja át az egyetemi kultúrát, a mérnöki gondolkodást és a jövő szakembereivel szembeni elvárásokat.
Az előadás központi kérdése, hogy milyen kompetenciák maradnak valódi értéket képviselő emberi tudások egy olyan korszakban, ahol az AI egyre több feladatot képes támogatni vagy részben automatizálni. Kiemelt szerepet kap a projektalapú oktatás felértékelődése, a rendszerszintű gondolkodás jelentősége, valamint a kritikus szemlélet és validáció szerepe a mérnökképzésben. Az előadás kitér arra is, hogy az AI-alapú fejlesztői és oktatási eszközök milyen veszélyeket hordozhatnak, különösen a hamis kompetenciaérzet kialakulása szempontjából, amikor a működőnek tűnő megoldások mögött hiányzik a valódi mérnöki megértés.
Az előadás röviden érinti az AI szerepét az orvosi adatfeldolgozásban, valamint az AI-avatarok és virtuális asszisztensek oktatásban történő megjelenésének pszichológiai és társadalmi kérdéseit is. A prezentáció célja nem technológiai hype bemutatása, hanem annak vizsgálata, hogy miként lehet az AI-t felelősen integrálni az oktatásba és a mérnöki gyakorlatba úgy, hogy közben a valódi tudás, az emberi felelősség és a mérnöki gondolkodás továbbra is központi szerepben maradjon.
- 16:25 - 17:00 Kerekasztal-beszélgetés: Technológia és gyógyítás határán: merre tart a MedTech?
-
Résztvevő
Dr. Schiffer Ádám
a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának egyetemi docense, az Informatikai és Villamos Intézet vezetője
Kutatási területei közé tartozik a jelfeldolgozás, a képfeldolgozás, a méréstechnika és az orvosbiológiai mérnöki megoldások fejlesztése.
Oktatói és kutatói munkája során aktívan részt vesz innovatív, gyakorlatorientált technológiák fejlesztésében, különös tekintettel az egészségügyi alkalmazásokra.
Több évtizedes tapasztalattal rendelkezik nemzetközi kutatási projektek és ipari együttműködések területén.
Munkásságát számos egyetemi és szakmai elismerés díjazza, és meghatározó szerepet tölt be a PTE műszaki és informatikai képzéseinek fejlesztésében.Moderátor
Schmidt Péter
