A Sargentini jelentéshez

2018.

szeptember

13.

Az Európai Parlament fellépésre szólította fel az Uniót a magyar jogállamiság kérdésében. Az erről szóló úgynevezett Sargentini-jelentést 448 szavazattal, 197 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el szeptember 12-én, Strasbourgban. A szavazást megelőző napon, szeptember 11-én több regionális magyar médium foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a jelentés végén szereplő állami felsőoktatási intézmények milyen szerepet töltöttek be a Magyarország kapcsán készült jelentésben. Ezek közül kettő felsőoktatási intézmény vezetése cáfolta, hogy együttműködött volna a jelentést készítő bizottságokkal. Hogyan kerülhettek ezeknek az egyetemeknek a nevei a felsorolásba?

A szavazás után tartott sajtótájékoztatón Judith Sargentini, a jelentés készítője az UnivPécs kérdésére elmondta:

„Új eljárás az Európai parlamentben hogy egyfajta làbjegyzetet csatolunk a jelentésekhez. Az nem javasolt, hogy konkrét nevek kerüljenek ebbe bele, és én ennek eleget is tettem azzal, hogy kifejezetten intézményeket jelöltem meg. Találkoztam tudósokkal, kutatókkal, specialistákkal, aktivistákkal, vagyis fel tudnám sorolni a neveket, és nyilván ők is el tudnák mondani vagy fel tudnák vállalni ezt a szerepet. Azt, hogy az intézmények szeretnének kikerülni ebből a felsorolásból, annak a jelének veszem, hogy tartanak attól, hogy kiderüljön olyan tudósok is dolgozhatnak nekik, akik lehetséges, hogy nem osztják a jelenlegi kormány nézeteit. Mindez nagyon jól illusztrálja a jelentésemben vázolt problémákat.”

A szavazást és a sajtótájékoztatót megelőzően a Pécsi Tudományegyetem vezetése levélben fordult az Európai Parlament, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának tagjához, Judith Sargentini képviselőhöz az UnivPécs újságírója által is feltett kérdéssel. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

Pécsi Tudományegyetem

Rovat

Egyetemi élet