Az építészeti alkotás és a legmagasabb szintű építészoktatás nemzetközileg is elismert, a legnagyobbak között számon tartott professzorát, számos magas színvonalú alkotómunka, tudományos kutatás, szakkönyvírás, publikáció mellől szólította el hosszantartó türelemmel viselt betegsége, és a 2020. augusztus 22-én bekövetkezett halála.
Szombathelyen 1944. december 7-én született. 
A Budapesti Műszaki Egyetemen okleveles építészmérnöki és műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett, évfolyamának egyik legkiválóbb hallgatójaként. 
1968-tól kezdő építésztervezőként a Pécsi Baranyatervnél kezdte a pályáját, majd a PÉCSITERV Tervezőirodánál folytatta, ahol műteremvezető és a pécsi belvárosi műemléki rehabilitáció főépítésze, építész szakfőmérnöke lett. 
A mintegy húszévnyi tervezőirodai aktív építészeti tevékenységét 1988-tól a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Építészeti Intézetében folytatta tanszékvezető főiskolai tanárként. 
Kiváló szervezői és empatikus emberi tulajdonságainak köszönhetően 1993-tól 1995-ig főigazgatója lett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolának, mely időszakban megszervezte az intézmény Janus Pannonius Tudományegyetemhez történő integrációját. Ez nagy lépés volt a későbbi Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának felsőoktatási rangjának növelésében és tudományos fejlődésében. 
Főigazgatói tevékenységét követően az Építészeti Intézet tanszékvezetőjeként folytatta igen magas színvonalú tudományos igényességű oktatói munkáját. 1995-ben habilitált egyetemi tanári címet és 2001-ben DLA tudományos fokozatot szerzett.
Munkásságából közel 30 évet a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon töltött el. Kiemelkedő szerepe volt a pécsi építész egyetemi szak beindításában és meghonosításában. 
Alapító tagja és a mestertestület elnöke volt az építészképzésben egyedülálló építőművészeti és mérnöki tudományos iskola, a DLA és PhD tudományos fokozatok megszerzését is biztosító Breuer Marcell Doktori Iskolának. 
Oktatói pályája során végig az építészmérnök képzésben, az építészeti és épületszerkezeti tárgykörben a legfontosabb témaköröket oktatta magyar és németnyelvű képzésben. Hallgatói körében igen népszerű előadó, tanáregyéniség volt. Több jelentős nemzetközi oktatási és tudományos projektben is tevékenykedett. 
Tudományos és művészeti pályafutását az építőművészet és az építészmérnöki alkotó munka jellemezte. Kutatási területei a népi építészet és hagyományok kortárs alkalmazási lehetőségei voltak. Ezen belül kiemelt figyelmet fordított a műemlékvédelem, a történelmi városrészek rehabilitációja, az új épületek történelmi környezetbe való illeszkedése, a környezetkultúra fejlesztésére. Ezen kutatásai eredményeit integrálta az építészmérnök és építőművészeti oktatásba és a doktori képzésbe egyaránt.
Kiterjedt nemzetközi tudományos munkássága során német nyelven vendégprofesszori, előadói és szeminárium vezetői meghívásnak tett eleget  több alkalommal a weimari, a würzburgi a dortmundi, az aacheni és a grazi egyetemeken. 
Több jelentős hazai és nemzetközi  konferencia szervezője és előadójaként szolgálta a tudományos életet. Ebből néhány példa: - Budapest „FÉSZEK Művészklub” „Csak tiszta forrásból” előadások és kiállítás a Pécsi Ifjúsági Irodával – Csehszlovákia, Prága „nemzetközi történeti városrészek rehabilitációja” – Lengyelország, Wroczlaw konferencia előadás a „ Pécsi történeti belváros rehabilitációja” – Würzburg DAAD ösztöndíj három hónapos előadás sorozat a Würzburgi Egyetemen – Nemzetközi Építész Világkongresszus UNESCO-UIA filmbemutató előadás Barcelonában.
A tudományos munkássága és építészeti alkotótevékenysége egymásra hatását jól példázzák építészeti tervei, alkotásai: - Paks Atomerőmű lakótelep, üzletház, iskola, óvoda – Szekszárd Paneles teraszház – Pécs belváros 16 tantermes iskola – Pécs történeti belváros rehabilitációs tömbök történeti műemléki kutatási tervei, dokumentációi (Elefántos-tömb, Kossuth L. utcai Sallai utcai tömbök) – Pécs Rákóczi út „Kereskedők Háza” római  kori emlékanyag kutatása, rekonstrukciós tervei – Pécs Iparosház engedélyezési és kiviteli tervei - PTE Rákóczi út 80. Jogi Kar előadóterem és aula tanulmányterve – Pécs Koller u. 4. „Garzonház-Fecskeház” tanulmányterve – PTE Boszorkány úti Kollégium rekonstrukciós terve – Szolnok Szigligeti Színház tanulmányterve – Pécs Papnövelde út 5. Modern Magyar Képtár engedélyezési terve, valamint a szamoskéri református templom, a FEMA, hazánk első pláza bevásárló központja és a jelenlegi PTE Rektori Kabinet épületének átalakítása és felújítása, ill. a Zsolnay múzeum rekonstrukció.
Igen aktív közéleti tevékenysége legfontosabb állomásai: Magyar Építőművész Szövetség - Fészek Művészklub Budapest – 1970-1980 a „Pécsi Ifjúsági Iroda” alapító tag, a magyar organikus művészet alapító műhelye – a „Pécsi Csoport” tagja – Építőipari Tudományos Egyesület tag – Országos Épületszerkezettani Konferencia tag – 1991-1994 Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége területi elnök – Felsőoktatási és Tudományos Tanács Műszaki Bizottsága tag – 1993-1996 az „Építés Fejlődéséért” Alapítvány  kuratóriumi tag  –  Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottság tag.
Tudományos, oktatói és alkotói munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el:  - Miniszteri kitüntetés  (Komlói Színház- és Hangversenyterem épületéért) - "Janus Pannonius" művészeti díj (a pécsi belváros rehabilitációs tervezéséért) - "A Magyar Műemlékvédelemért" miniszteri plakett (Pécs, Belvárosi rehabilitációs tevékenységért) - "Ybl Miklós" díj (Pécs, belvárosi rehabilitáció és a Művészetek Háza tervezéséért) - "Pro Architektura" díj (A "FEMA" Bevásárló Központ épületéért - "Pollack Mihály" Nívódíj (oktatási tevékenységért) -  "A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett" - "Pro Universitate" emlékérem - Széchenyi professzori ösztöndíj - Honorarprofesszor (Fachhochschule Würzburg) -
Pécs Város Közgyűlése a pécsi történelmi belváros településrendezési-rehabilitációs tevékenysége során elért páratlan sikerei, építészmérnöki tudományos-szellemi sokszínűsége, továbbá eredményes oktatói pályafutásának elismeréseként a Breuer Marcell-díj kitüntetést adományozta számára.
Kistelegdi István professzor úr távozásával örök hiányérzet marad mindenkiben, aki ismerte és szerette. Fájdalmunkat enyhíti, az a tudat, hogy nem vitte magával tudását, szellemiségét, mert építészeti alkotásai és építészek, a volt hallgatói viszik azt tovább, akik hálás szívvel gondolnak felejthetetlen professzorukra.

Temetés időpontja: 2020. szeptember 15. 14.00 
Helyszín: Pécsi Köztemető Díszterem
 

Emlékét szeretettel megőrizzük. 

Nyugodjék békében!