A szentmise időpontja: augusztus 5. csütörtök 18.00. Pécsett a Székesegyházban.

„A belépés pillanatában tudom, hogy történt valami, kíváncsivá tesz, hogy hová invitál az aranyozott nyílás, de megálljt parancsol a szemnek az információáradat, mely az Istenház létét igazolandó, elmélkedést megindító, lelket átrendezendő csend varázsol magáévá. Működik az átformáló csoda mindaddig míg be nem lépek abba a térbe, amely egy más világról szól.”

(2000 Kapu RS)

Rétfalvi mester minden bizonnyal átlépett ebbe a térbe. Átlépett és csöndesen becsukta maga mögött a kaput, az átlépés totális személyességében. Néznénk utána, de már csupán a saját belső valóságunkban látjuk. Új emlékek nem képződnek, a régiek felértékelődnek. A hiány tudata rögzül.

Rétfalvi mester több mint negyven éven át generációkat tanított kisgyerekektől a felnőtt művészekig, szakkörökön át egészen a doktori iskoláig. A művészet iránt vég nélkül elkötelezett, szenvedélyes habitusú alkotó- és tanárszemélyiség volt. Emberi tartása és munkabírása hallgatóiban és kollégáiban is tiszteletet ébresztett. Képes volt megteremteni azt a mester - tanuló viszonyt, amely beavatás-szerű találkozást tudott nyújtani a művészet, szobrászat területén. Sok tanítványa megtapasztalhatta a vele való együtt dolgozás nehéz, ám mégis roppant felemelő érzését.

Szarkasztikus, ironikus humorba csomagolt mélyreható, kemény kritikái mindig szakmai meggyőződéseken, tapasztalatokon alapultak. Meggyőződései azonban nem nyomták el figyelmét, éberségét. Állandóan kész volt a sajátjától akár teljesen eltérő gondolatokba, szobrászi megnyilvánulásokba is belehelyezkedni. Az így született mély és őszinte beszélgetésekben vált kézzelfoghatóvá az az emberi minőség, amely sokunkban a felejthetetlen nyomot hagyott.

Mester, hiányozni fog! Nyugodjon békében!

Pécs, 2021. június 29

Mészáros Gergely