Hoóz István 1928-ban született Szőgyénben, az akkori Csehszlovákiában. A háború viszontagságai után, lakosságcserével került Magyarországra, ahol 1952-ben szerzett jogász diplomát, majd iparstatisztikus oklevelet. Tanársegédként dolgozott az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, emellett a Felsőoktatási Minisztériumban, nagy érdeme van az egyetemek statisztikai adatszolgáltatási és tájékoztatási rendszerének kidolgozásában. 1959-től a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán volt a Statisztika tanszék vezetője, a statisztika és demográfia tárgyak oktatója. Kandidátusi értekezését 1966-ban, akadémiai doktori disszertációját 1981-ben védte meg. Munkásságát több mint 200 publikáció, ezek között 24 monográfia, több mint kéttucat statisztika és/vagy demográfia témájú tananyag mellett olyan országos jelentőségű módszertani újítások fémjelzik, melyek eredményeképpen megszületett a GYED intézménye, vagy teljes mértékben átalakult a nemzetiségek felmérésének népszámlálások során alkalmazott eljárásrendje.

Sikeres és eredményes oktatói és kutatói tevékenysége mellett életpályájának kiemelkedő eseménye, hogy 1970 februárjában megbízták az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozatának megszervezésével és vezetésével. Alapító tagozatvezetőként, kitűnő kollégákat maga köré gyűjtve sikerült elérnie, hogy a tagozat 1975-ben önállóvá vált és immár 50 éve a hazai közgazdászképzés meghatározó intézménye. 1975 és 1982 között a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese, majd 1998-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig a Közgazdaságtudományi Kar gazdaságmódszertanért felelős szervezeti egységének vezetője volt. Kimagasló oktatói, kutatói és egyetemvezetői tevékenységét 1998-tól Professor Emeritus, 2005-től a Pécsi Tudományegyetem Örökös Professzora kitüntető címmel ismerték el. Gazdag életútját számos szakmai elismerés fémjelzi, Keleti Károly és Fényes Elek Emlékéremmel, nívódíjakkal, tudományos kutatói díjakkal, Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettel tüntették ki. Nyugdíjazását követően is hihetetlenül aktív életet élt: az elmúlt 10 évben több monográfiája is megjelent, utolsó könyvét 2020-ban, 92 évesen írta.

Hitte, vallotta és minden rendelkezésére álló fórumon tanította, hogy a statisztika segítségével felfogható, megérthető világ, a világ nélkülözhetetlen, fontos és bizonyára legérdekesebb része. Bölcs tanácsai és szelíd humorba ágyazott iránymutatásai hiányozni fognak, emlékét megőrizzük!

A temetés 2023. március 21-én, 11 órakor lesz a Belvárosi Templomban. 
A helyi rendtartás alapján kérjük, a résztvevők legfeljebb 1-1 szál virággal érkezzenek.

A Pécsi Tudományegyetem saját halottjának tekinti.