Gyászhír – elhunyt dr. Bruhács János, az ÁJK professor emeritusa, korábbi dékánja

2023.

szeptember

19.

Gyászhír – elhunyt dr. Bruhács János, az ÁJK professor emeritusa, korábbi dékánja

Mély megrendüléssel adunk hírt arról, hogy dr. Bruhács János, az Állam- és Jogtudományi Kar professor emeritusa, korábbi dékánja 2023. szeptember 15-én, életének 83. évében elhunyt. Temetésére 2023. október 4-én kerül sor 12:00-kor a Pécsi Köztemetőben. Búcsúztatóját a temető főbejárata melletti Nagy díszteremben tartják. A szertartás további része szűk családi körben zajlik. Az elhunytat a Pécsi Tudományegyetem saját halottjának tekinti.

Bruhács János 1939. szeptember 23-án született Pécsett, közép- és felsőfokú tanulmányait is itt végezte. 1963 óta folyamatosan oktatott a Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd a jogutód Pécsi Tudományegyetemen. Tevékenységét tanársegédként kezdte, 1969-től adjunktusként, 1979-től docensként, 1994-től egyetemi tanárként folytatta, 2009 óta pedig professor emeritusként vett részt továbbra is aktívan a tudományos és oktatói munkában.

Bruhács János a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1988-2004-ig tanszékvezetői feladatot látott el, 1989-ben a Kar dékánhelyettese, illetve 1990-1993 között annak dékánja volt. Professzor úr 2009 óta a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán is tanított. Közel hatvan tanévet felölelő oktatási tevékenységéhez kapcsolódik több kiadást megért nemzetközi jogi tankönyve, amelyből négy felsőoktatási intézményben hallgatók ezrei sajátíthatták el a nemzetközi jog fundamentumait.

Bruhács János tudományos kutatómunkájának középpontjában a nemzetközi vízjog és a nemzetközi környezetvédelmi jog állt. Egyik meghatározó műve a The Law of Non-Navigational Uses of International Watercourses c. monográfia (Brill-Nijhoff, 1993). A nemzetközi folyók jogával, a nemzetközi környezetvédelemmel, a nemzetközi felelősséggel összefüggő szakmai elismertsége nemcsak Magyarországon, de külföldön is kiterjedt szakértői tevékenységet eredményezett.

Ennek következtében felkért szakértőként vett részt többek között: a Duna Bizottság munkájában (1979), a Bős-Nagymaros jogvitában (1989-1997), a Nemzetközi Bíróság 1997. évi Bős-Nagymaros-ügyben hozott ítélete végrehajtására irányuló tárgyalásokon (1998-2000), a környezetre veszélyes tevékenységekkel okozott károk miatti polgári jogi felelősségről szóló Európa Tanács-i egyezmény kidolgozásában (1990-1992), a Duna ökológiai egyezménnyel kapcsolatos szakértői megbeszéléseken (1991-2001). Az ENSZ Nemzetközi Bírósága előtt zajló Bős-Nagymaros per magyar jogászcsoportjának tagja volt 1993-1997 között. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által tervezett környezeti felelősségi jegyzőkönyv kidolgozása (2000-2003) során a magyar delegáció vezetőjeként irányította a szakmai munkát. Bruhács János 1998 óta folyamatosan tagja volt a hágai Állandó Választott Bíróság magyar nemzeti csoportjának.

Professzor úr számos hazai tudományos testületnek is tagja, illetve tisztségviselője volt, ilyen többek között a Nemzetközi Jogi Egyesület magyar tagozata, a Pécsi Akadémiai Bizottság, a Magyar ENSZ Társaság.

Bruhács János szakmai életútját és munkásságát a magyar állam a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével (2011) és a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjével (2023) ismerte el.