NAGYKÉPES PRÓBA „A magyar gazdaság motorja a megújult hazai felsőoktatás”

A Pécsi Tudományegyetemre látogatott és mondott ünnepi beszédet a Közgazdaságtudományi Kar Tanévnyitó Ünnepi Ülésén Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára, aki a megújult magyar felsőoktatás és a Pannónia Ösztöndíjprogram sikereiről is beszélt köszöntőjében.

A Pécsi Tudományegyetem polgárait elsőként Miseta Attila rektor köszöntötte, aki elmondta, igazi megtiszteltetés, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkárát, valamint az egyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány elnökét is köszöntheti az ünnepségen. Az önök jelenléte nem csupán elismerés, hanem annak a jelképe is, hogy az akadémiai szféra és a nemzeti jövő építése elválaszthatatlan egymástól – húzta alá a rektor. Ugyanakkor kiemelte, az egyetem nem létezik hallgatók nélkül, a jövőt pedig a fiatalok határozzák meg, ezért fontos, hogy tanulmányaik során milyen támogatást kapnak: Az előttünk álló tanévben és a következő években arra törekszünk, hogy ne csak tudást adjunk át önöknek, hanem a gondolkodás egy olyan módját is, mely felvértezi önöket a jövő kihívásaival szemben – mondta Miseta Attila a hallgatóknak.

Magyarország legfontosabb kincse, értéke a nemzet tudásszomja – hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika államtitkár a tanévnyitó ünnepségen, ahol arról is beszélt, hogy az állam ezelőtt és ezután is partnere kíván lenni a megújult hazai felsőoktatási intézményeknek, és igyekeznek azoknak minden lehetséges támogatást megadni. Ez az együttműködés, közös munka teszi lehetővé, hogy Magyarország valóban versenyképes lehessen, hogy továbbra is szerepelhessen a világ tudástérképén, sőt, ott meghatározó szerepre törhessen.
Azt látjuk, hogy az egyetemek a rugalmasságot egyre jobban kihasználják, az új modellből adódó lehetőségeikben lubickolnak és folyamatosan fejlődnek – mondta Varga-Bajusz Veronika, majd hozzátette: az egyetemek tudományos teljesítménye 50%-kal, a vállalati kapcsolatokból származó K+F+I bevételek száma 67%-kal nőtt. Mindemellett markánsan növekedett a szabadalmak, illetve a szellemi tulajdonból eredő bevételek száma is.