ENDE

Afrika az utak mentén: Konnektivitás és mindennapok

Március 6-án, pénteken különleges szellemi utazáson vehettek részt az érdeklődők: dr. Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a PTE Nemzetközi Igazgatóság igazgatója és a Magyarországon egyedülálló Afrika Kutatóközpont vezetője tartott lenyűgöző beszámolót a kontinens belső dinamikáiról. A professzor, aki immár 26 éve kutatja a térséget, személyes élményein és saját fotóin keresztül mutatta be, hogyan alakul át Afrika a szemünk előtt.

Az előadás központi fogalma a konnektivitás volt. Dr. Tarrósy István hangsúlyozta, hogy Afrika jövője az utak, vasutak, kikötők és a digitális hálózatok mentén dől el. A 2024-es adatok szerint a tenger alatti internetkábelek már szinte az egész kontinenst körbeölelik, elképesztő sebességű digitális fejlődést generálva még a legszegényebb régiókban is.

Tarrósy István előadás Nappali

A professzor rámutatott: szinte minden jelentős infrastrukturális beruházás mögött – legyen az a Nairobi és Mombasa közötti vasút vagy az addisz-abebai villamosvonal – Kína áll. Ez a jelenlét nemcsak gazdasági, hanem politikai súlyt is ad a kontinensnek. Külön kiemelte Dzsibuti szerepét, ahol a világ nagyhatalmai (USA, Franciaország, Kína, Japán) egymás szomszédságában tartanak fenn katonai bázisokat a kritikus tengeri útvonalak ellenőrzésére.

Pannónia ösztöndíj fekvő 20250910

Az utazás Marokkó színes bazárjaitól a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) folyami nyomornegyedeiig vezetett. Dr. Tarrósy István nem hallgatta el a fájdalmas kontrasztokat sem: láthattunk képeket Fokváros luxus golfpályáiról, majd rögtön utána olyan telepekről, ahol az emberek szó szerint kukákban laknak. A professzor saját, az RTL Klubbal közös humanitárius útját is felidézte, ahol magyar önkéntesek segítettek iskolát és árvaházat építeni Kinshasában.

Tarrósy István előadás Nappali

Az előadás egyik legizgalmasabb része a „poszt-konfliktusos” államokról szólt. Ruanda, ahol a 1994-es népirtás után ma a világon a legtöbb nő ül a parlamentben, és ahol betiltották a műanyagot, ma Afrika egyik legtisztább és legrendezettebb országa. De szó esett Botswanáról is, amely gyémántvagyonára építve vált a kontinens egyik legstabilabb demokráciájává.

A közönség ízelítőt kapott az afrikai életérzésből is: a tanzániai viharban hánykolódó kisrepülő kalandjától, a szomáliföldi 5000 éves barlangrajzokig. Tarrósy szerint az „Afrika-vírus” (vagy ahogy az angolok mondják: a bogár) végérvényesen beléköltözött, és ezt a szenvedélyt az előadás végén egy közös gasztronómiai kóstolóval – kenyai és nigériai ízekkel – tette teljessé.

Tarrósy István előadás Nappali

 

egészség együttműködések  fejlesztések innováció nemzetközi nemzetköziesítés pályázatok tudomány
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
HASONLÓ TARTALMAK