Csortos Szabolcs
A holnap orvostudománya: robotok, AI és innováció a PTE-n
A jövő most történik rendezvénysorozat ezúttal a klinikai innovációkat, az új beavatkozási technológiákat tette láthatóvá, miközben a résztvevők megismerhették a friss orvosi megközelítéseket is. A PTE Klinikai Központ munkatársai január 20-án második alkalommal vettek részt az eseményen és mutatták be az orvostudományi innovációkat, fejlesztéseket.
A PTE ismeretterjesztő programsorozata az idei tanévben új területek bevonásával folytatódott. A második évad ötödik alkalmával a Klinikai Központ kiváló szakemberei olyan már működő megoldásokat mutattak be, melyek ugyan futurisztikusnak hangzanak, de már ma is formálják az orvostudományt, ami napjainkban talán minden eddiginél gyorsabban fejlődik.
A klinikai innovációk gyakran láthatatlanul működnek. Akkor vesszük őket észre, amikor egy beavatkozás gyorsabb, kíméletesebb, vagy éppen kevesebb kockázattal jár, mint korábban.
A Klinikai Központ jövőjét az innováció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia határozza meg, amelyeket munkatársaink kitartása, képességei és elkötelezettsége tesznek valódi eredményekké – mondta dr. Sebestyén Andor, a Klinikai Központ elnöke.
Dr. Bódis József, a PTE kutatóprofesszora, rector emeritus PEECS Quantum Incubator: új éra az embriók fejlődésének megfigyelésében címmel tartott előadásában annak az új inkubátor-technológiát mutatta be, melynek köszönhetően könnyebben kiválaszthatóak a megtapadásra legalkalmasabb embriók.
A Photon Emission Embryo Control System, azaz PEECS projekt célja, hogy
növelje a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságát a legéletképesebb embriók kiválasztását támogató innovatív kutatási eredmények révén.
Amikor már a "születés" előtt segítünk című prezentációjában dr. Kovács Kálmán olyan rendkívüli eljárásokat mutatott be, melyek segítségével a méhen belül kezelnek a terhesség során fellépő egészségügyi problémákat.Ezek a típusú beavatkozások már évek óta, jó eredményekkel zajlanak a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, azonban országosan még nem elterjedtek.
Ez egyik ilyen eljárás a magzatvíz feltöltése (amnioinfúzió), melyet minden esetben alapos kivizsgálás és a fertőzések kizárása előz meg. A beavatkozás ultrahang-vezérléssel, fiziológiás sóoldat alkalmazásával történik, ügyelve arra, hogy a méh ne feszüljön túl. Nemrégiben egy ilyen beavatkozással 13 hetet nyertek egy magzatnak, akinek így jelentősen több ideje volt a fejlődésre.
Egy másik ilyen különleges eljárás a fetoszkópos lézerkoaguláció, ami egy olyan minimálisan invazív eljárás, amit az egypetéjű ikerterhességek transzfúziós szindróma (TTTS) kezelésére alkalmaznak. Ennek során a méhbe juttatott lézerrel lezárják a magzatok közti kóros méhlepényi ereket, kiegyensúlyozva a vérellátást. Kezelés nélkül a mortalitás magas, 80-100%-os, a túlélők esetében pedig gyakori az idegrendszeri károsodás. Magyarországon jelenleg csak Pécsett végeznek ilyen beavatkozást.
Ugyanakkor dr. Kovács Kálmán beszélt a méhtranszplantációról is, melynek kapcsán elmondta, világszerte eddig 100-120 ilyen műtétet végeztek. 2024-ben a Humán Reprodukciós Nemzeti Labor meghívására a méhátültetés elméleti hátteréről, illetve gyakorlati megvalósításáról tartott előadást Mats Brännström professzor, a Göteborgi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetője, aki a világ első sikeres méhátültetését végezte 2012-ben. Bódis József professzor szakmai vezetésével működő Női és Férfi Meddőségi Kutatások munkacsoportjának ekkor
lehetősége volt Brännström professzorral együtt egy élő állatműtét elvégzésére is, ahol egy juhon végzett méhátültetés során gyakorlati tudásra is szert tehettek.
A klinika jelenleg az etikai engedélyre vár, hogy a beavatkozást emberen is elvégezhessék. A méhátültetés utáni terhesség magas kockázatúnak számít, 70%-os a koraszülés aránya és a szülést követően a méhet eltávolítják.
Dr. Papp András a robotsebészet világába kalauzolta el a közönséget. Robotsebészet: a XXI. század sebészete című előadásában arról beszélt, hogyan változtatta meg a műtéti gyakorlatot a technológia, és milyen új távlatokat nyitott.
A robotasszisztált sebészet a XXI. század egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi területe: minimálisan invazív technológiája nagyfelbontású, 3D-s látást és rendkívüli precizitást biztosít, miközben csökkenti a műtéti traumát, a vérveszteséget és a felépülési időt. A PTE-n 2022-ben adták át azt a Da Vinci Xi sebészeti robotot, amelynek közreműködésével nőgyógyászati, sebészeti, urológiai, fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti, valamint szívsebészeti beavatkozásokat végeznek a Klinikai Központban. A robotsebészetbe a harmadéves sebész orvostanhallgatók is szakmai betekintést kapnak. A speciális módszerhez kapcsolódóan már a különböző generációkat is vizsgálták robotsebészeti szimuláció során.
A korszerű gerincsebészet a tapasztalaton túl egyre inkább digitális pontosságra épül: a navigáció, a robotasszisztált csavarozás és az AI-alapú tervezés lehetővé teszi a gerincdeformitások reprodukálhatóan pontos, biztonságos korrekcióját – erről beszélt dr. Tunyogi-Csapó Miklós: A gerincdeformitások korrekciójától a digitális pontosságig - merre tart a gerincsebészet? című előadásában.
Az új technológiák csökkentik a sugárterhelést, a szövődmények kockázatát és a tanulási görbét, miközben a sebészi döntés továbbra is az ember kezében marad. A szakember szerint a technológiai fejlődésnek köszönhetően jelentős csökken a műtétek ideje, ami az utánpótlás szempontjából is fontos, hiszen a rezidensek számára a rendkívül elhúzódó beavatkozások fokozott terhelést jelentenek.
Az országban elsőként a PTE KK Gyermekgyógyászati Klinikáján nyílt gyermek-gerincsebészeti központ 2024-ben.
Dr. Kupó Péter Szívritmuszavarok katéteres gyógyítása röntgensugárzás nélkül – amikor a jövő már jelen idő című előadása bemutatta, hogyan válik a modern elektrofiziológia egyre inkább sugármentessé.
A korszerű térbeli navigációt alkalmazó katéteres beavatkozások sok szívritmuszavar esetén hatékony, gyakran végleges megoldást kínálnak, miközben jelentősen csökkentik a beteg és az egészségügyi személyzet terhelését, új minőségi standardot teremtve a szívgyógyászatban.
Az elhangzott előadások – a robotika, a képalkotás, az új sebészeti és diagnosztikai megoldások – mind ugyanarra a kérdésre keresték a választ: hogyan lehet pontosabban, biztonságosabban és emberközpontúbban gyógyítani. A rövid prezentációkat követően a résztvevők az állófogadás keretében folytathatták a szakmai eszmecserét.
A korábbi események beszámolói, valamint az idei tanév programja A jövő most történik hivatalos oldalán érhetők el.
beruházások
egészség
együttműködések
innováció
klinikai fejlesztések
nemzeti laborok
rektor
tudomány
új eljárások
HASONLÓ TARTALMAK
Karok
Felvételi
Partnerek & Sajtó
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai Igazgatóság | Portál csoport - 2021.