30 éves az MK: kamarakiállítás-sorozat #6, Dr. Herczig Zsófia

művészet

A PTE Művészeti Karának jubileumi kamarakiállítás-sorozata ezúttal Herczig Zsófia textilművész munkáit mutatja be a PTE Rektori Hivatal Galériájában. Az egal és az uskyldig című installációk a test, az identitás, az emlékezet és a gondoskodás kérdéseit járják körül.

Herczig Zsófia a PTE Művészeti Kar Design- és Médiaművészeti Intézetének Formatervezés Tanszékét vezeti. Munkáiban a textil, a papír, a növényi rost vagy akár a bontott teafilter nem csupán alapanyag, hanem emlékek, tapasztalatok és jelentések hordozója.

30 éves az MK: kamarakiállítás-sorozat #6, Dr. Herczig Zsófia

Az esemény ideje: 2026. július 13. (hétfő) - 10:00 - 2026. július 31. (péntek) - 17:00

Helyszín: PTE Rektori Kabinet Galéria (Pécs, Vasvári Pál u. 4.)

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának jubileumi kamarakiállítás-sorozata ezúttal Herczig Zsófia textilművész munkáit mutatja be a PTE Rektori Hivatal Galériájában. Az egal és az uskyldig című installációk a test, az identitás, az emlékezet és a gondoskodás kérdéseit járják körül, miközben hétköznapi és természetes anyagokból építenek fel összetett emberi történeteket.

Herczig Zsófia a PTE Művészeti Kar Design- és Médiaművészeti Intézetének Formatervezés Tanszékét vezeti. Munkáiban a textil, a papír, a növényi rost vagy akár a bontott teafilter nem csupán alapanyag, hanem emlékek, tapasztalatok és jelentések hordozója. Alkotásaira a csendes intenzitás, a kézi munka nyomainak tisztelete és a rétegzett gondolatiság jellemző.

Mit őriz meg egy anyag?

Egy érintés nyomát, egy történetet, egy élethelyzetet, vagy akár egy egész korszak emlékezetét?

Az egal című, közel húsz elemből álló installáció bontott teafilterekből készült, fűzőformákat idéző struktúrákból épül fel. A test hiányát jelző, mégis annak jelenlétét érzékeltető formák a női szerepekhez kapcsolódó társadalmi elvárásokat, az egyéni szuverenitás törékenységét és az identitás folyamatos alakulását vizsgálják.

Az uskyldig című munka Hans Christian Andersen A vadhattyúk című meséjének motívumaiból és a csalánrost feldolgozása iránti alkotói érdeklődésből született. A csalánból készült ingek mögött hosszú, türelmet és kitartást igénylő alkotói folyamat áll. A mű az ártatlanságot nem bűntelenségként, hanem tudatosan vállalt, másokért végzett cselekvésként értelmezi, miközben az identitás, a családi kötelékek és az igazságosság kérdéseit vizsgálja.

Végső soron nem a teafilterről, nem a csalánrostról és nem is a textilről szólnak ezek a munkák – hanem az emberi tapasztalatokról, amelyeket mindannyian magunkban hordozunk.