ENDE

A digitális határvidék: dr. Tarrósy István Afrika technológiai geopolitikájáról

A Pécsi Tudományegyetemen nemrég megrendezett afrikai tanulmányok konferenciáján dr. Tarrósy István lenyűgöző előadást tartott, amelyben egy árnyalt „afro-realista” szemléletmódon keresztül vizsgálta a geoökonómia, a kiberbiztonság és az infrastruktúra metszéspontjait, miközben rávilágított Afrika digitális átalakulásának gyorsan változó helyzetére.

Dr. Tarrósy István, a PTE Nemzetközi Igazgatóságának és a PTE Afrika Kutatóközpontnak a vezetője, előadásának központi témája Afrika fizikai és virtuális összeköttetésének drámai változására összpontosított, amely a 2010-ben még nagyrészt „elzárt” kontinensről 2024-re a globális hálózatokba mélyen integrált kontinenssé válik. Ezt az evolúciót a tengeralatti internetkábelekbe és a szárazföldi „folyosófejlesztésekbe” történő hatalmas beruházások hajtják előre, amelyek az optikai szálakat transzkontinentális utakkal és vasutakkal kombinálják. Bár jelenleg a kínai vállalatok dominálnak ebben a szektorban, és a kontinens szélessávú infrastruktúrájának mintegy 70%-át biztosítják, dr. Tarrósy István hangsúlyozta, hogy ez a „technológiai házasság” gyakran ugyanúgy szolgálja a kínai nemzeti érdekeket, mint az afrikai szükségleteket. Ez a dinamika egy „árnyékos felemelkedést” eredményez, ahol a gazdasági növekedés látható, de a fejlődés alapvető minősége, a munkahelyteremtés és a szegénységcsökkentés tekintetében, továbbra is jelentős kihívást jelent.

Tarrósy István PTE BTK Africann Studies Conference

Az „afro-realisztika” térnyerése felé haladva dr. Tarrósy István azzal érvelt, hogy az afrikai nemzetek egyre inkább érvényesítik önállóságukat azáltal, hogy kiegyensúlyozzák az olyan globális hatalmak érdekeit, mint az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Szaúdi-Arábia. Ahelyett, hogy passzív résztvevői lennének egy új „felosztásnak”, sok állam kihasználja ezeket a külső rivalizálásokat saját stratégiai kereteinek előmozdítására, mint például az Afrikai Unió 2020-2030-as digitális átalakulási stratégiája. Ez a cselekvőképesség különösen nyilvánvaló a kiberbiztonság területén, ahol olyan országok, mint Mauritius, Ghána és Ruanda globális vezetőkké váltak a digitális reziliencia terén. Ezek az országok átfogó nemzeti stratégiákat hajtottak végre a kiberbűnözés növekvő hulláma ellen, amely a jelentések szerint az elmúlt években több mint 10%-kal csökkentette a kontinens GDP-jét.

Végül az oktató arra a következtetésre jutott, hogy Afrika pozíciójának erősítése a mai geopolitikai helyzetben a saját digitális sorsának irányításában rejlik. Míg az olyan fizikai infrastruktúra, mint az áramtermelés és a szélessávú internet minősége továbbra is hatalmas akadályt jelent, az afrikai vezetésű megoldások felé történő elmozdulás eltávolodást jelent a történelmi függőségtől. A kiberbiztonsági oktatás és a stratégiai innováció kultúrájának előmozdításával a kontinens túllép a nyersanyag-forrásként betöltött szerepén, és a globális digitális gazdaságban magabiztos és képzett szereplővé válik. Ehhez az átalakuláshoz megbízható partnerségekre van szükség, de ahogy dr. Tarrósy István hangsúlyozta, azt a modern geoökonómiai színtérben rejlő kockázatok és lehetőségek világos megértése kell, hogy vezesse.

együttműködések  nemzetközi tudomány
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
HASONLÓ TARTALMAK