Az 1912-ben Pozsonyban alapított Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem az első világháborút, valamint a trianoni békeszerződést követően néhány évig Budapesten működött, majd az 1921. évi XXV. törvénycikk ideiglenesen Pécsre helyezte át az univerzitást. Zichy Gyula püspök és Nendtvich Andor polgármester példamutató összefogása, anyagi támogatása és ingatlanfelajánlása tette lehetővé, hogy a város hároméves szerb megszállását követően alkalmassá vált az egyetemi oktatás megkezdésére.
Pécsett három karon indult meg a jogász-, a bölcsész- és az orvosképzés, míg a soproni kihelyezett fakultáson evangélikus teológiát oktattak. Az egyetem pécsi működésével kapcsolatos távlati célokat gr. Klebelsberg Kuno, vallás- és közoktatásügyi miniszter tömören a következőképpen fogalmazta meg az 1923. október 14-én tartott tanévnyitó beszédében:
„Az Erzsébet Tudományegyetem tanári karát olyan igaz tudományos szellem hatja át, hogy meg vagyok róla győződve, hogy meg fogja alkotni itt a Mecsek alján a magyar Heidelberget.”
A pécsi felsőoktatás történetének modernkori fejezete vette ekkor kezdetét, ami az 1367-ben alapított első magyar egyetem rövid működését követő évszázadok után ismét megteremtette a dél-dunántúli régió központjában az egyetemi képzés lehetőségét. A 21. századi pécsi egyetemi polgárok, valamint a magyar felsőfokú oktatás számára különösen fontos az 1923-as esemény, hiszen ettől kezdve – jóllehet különböző formákban, ámde – mindmáig egyetemi képzés folyik Pécsett. A közelgő centenárium megfelelő alkalmat kínál a hagyományok ápolására, az intézmény, s az egyes karok történetének alaposabb megismerésére, ugyanakkor kiváló lehetőséget biztosít arra is, hogy a Pécsi Tudományegyetem széles körben láthatóvá tegye a 21. század társadalmi és tudományos elvárásaira nyújtott, jövőbe mutató innovatív válaszait.
Ezt fejezi ki a 2021. szeptember 1. és 2023. október 14. között megvalósuló centenáriumi programsorozat.
Dr. FEDELES Tamás
oktatási rektorhelyettes
a Centenáriumi Programirányító Bizottság elnöke
