Autonómia és modellváltás

Pénzügyi autonómia

 

A modellváltás egyik lényeges eleme, hogy az egyetem az eddigi vagyonkezelés helyett tulajdonba veszi vagyontárgyait (ingatlanokat, ingóságokat). Ezzel a vagyonnal az egyetem az államháztartási szabályok szigorú korlátai helyett maga gazdálkodik. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz, pedig nevének megfelelően az évszázados nemzetközi gyakorlatnak megfelelően vagyon kerül. Természetesen a vagyongazdálkodás nem öncélú, hanem a közfeladat ellátás érdekében történik.

 

Szervezeti autonómia

 

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetem távolabb kerül az állami fenntartástól, ez alapján egy decentralizáltabb működési formája lesz. Az egyetemi működési formára, belső szervezeti struktúra kialakítására a sarkalatos törvény tág teret biztosít, a legfontosabb garanciális elemek az egyetem alapító okiratában kerülnek majd rögzítésre. A sarkalatos törvény szerint, amennyiben egyes jelenleg szenátusi jogköröket a jövőben a kuratórium gyakorol, akkor ezen tételesen megjelölt jogkörök esetében is előzetes véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani a Szenátusnak. A jelenlegi törvényjavaslat szerint aalapítvány felügyelőbizottságába a Szenátus egy tagot delegálna. A decentralizált egyedi szervezeti működési forma szabadabban alakítható az egyetem alapító okiratban foglaltak szerint.

 

Munkáltatói autonómia

 

A munkavállalók egy kötött, meghatározott fizetési kategóriákat tartalmazó közalkalmazotti jogviszonyból a munkatörvény szerinti jogviszonyba kerülnek át. Ez utóbbi teljesítményelvűbb, szabadabb foglalkoztatási formát jelent.

 

Oktatás, kutatás autonómiája

 

Az oktatás, kutatás autonómiáját az alaptörvény garantálja, mely– az elfogadás előtt álló - sarkalatos törvényben (KEKVA tv. 22.§ (3)) is megerősítésre kerül, továbbá a nemzeti felsőoktatási törvényben több helyütt is találunk továbbra is érvényes garanciális rendelkezéseket.

 

Az alapítványi működés keretei

Az alapítványi működés keretei

 

Az állam mozgásteret ad az egyetem kihívásaiból fakadó speciális működési igényeknek és lehetőségeknek. Ez nagyobb szabadságot és gördülékenyebb menedzsmentet jelent – egyúttal több felelősséget is. Az állam ezzel saját magát is felszabadítja egy olyan fenntartói tevékenység alól, amely túlbürokratizált, emiatt sokszor – a rendelkezésre álló erőforrások kihasználása ellenére – nem éri el a szükséges célokat. A modellváltáslehetőséget teremet arra, hogy a PTE jelentős többleterőforrást csatornázzon be az intézmény alapfeladat-ellátásába, illetve társadalom- és gazdaságfejlesztési tevékenységébe.

 

A fenntartó alapítvány működése

 

Egy működési szabályzatát, összetételét illetően az egyetem és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közös munkájában meghatározott – a kormány által jóváhagyott – közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány lesz az egyetem fenntartója. Az alapítvány nevében eljáró, döntéseket hozó kuratórium és a felügyelőbizottság tagjaira az egyetem tett javaslatot, illetve a felügyelőbizottságba egy főt delegál majd a Szenátus. Az alapítvány maga alakítja ki saját működését. Kapcsolatát az egyetemmel az előkészítés alatt álló alapítványi, egyetemi alapító okiratok, valamint szervezeti és működési szabályzatok rendezik majd. 

 

Állami vagy magánegyetem lesz a PTE?

 

Modellváltás esetén a PTE állami alapítású, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetem lenne. Más szóval „magánegyetem”, vagyis „nem állami egyetem lesz”. Az egyetem kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, az alapítói, fenntartói jogok egy kifejezetten erre a célra alapított közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át, míg az infrastruktúra az egyetem tulajdonába kerül. 

 

Ki gyakorolja a modellváltást követően a fenntartói jogokat?

 

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány ügyvezetését ellátó kuratórium, az Alapítvány Alapító Okiratában foglaltak szerint.

 

Kikből áll a kuratórium? Ki választja az alapítványi kuratórium tagjait? Szakmai feltételeket lehet-e szabni?

 

A kuratórium legalább öt természetes személyből áll. Az Alapítvány kuratóriuma elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki. Az Alapítvány alapító okirata a kuratórium és a felügyelőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthat meg.

 

Ki ellenőrzi a Kuratóriumot?

 

Fontos jogosítványokkal rendelkezik majd a Felügyelőbizottság, amely legalább három természetes személyből áll, és egy tagját a Szenátus delegálja. A felügyelőbizottság elnökét az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában a tagok maguk közül választják.
Az alapító az alapító okiratban alapítványi vagyonellenőrt köteles kijelölni abból a célból, hogy a kuratórium joggyakorlását és az alapítvány vagyonkezelési tevékenységének jogszerűségét az alapítvány ellenőrző szervétől függetlenül figyelemmel kísérje.

 

Megmarad-e a Szenátus? Mik lesznek a Szenátus által gyakorolt hatáskörök?

 

A modellváltó intézmények is rendelkeznek Szenátussal. A Szenátusra vonatkozó sarokszabályokat az Egyetemek Alapító Okirata, valamint az új Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. Az Egyetem Alapító Okiratának elfogadása a kuratórium hatásköre.
Ezek a dokumentumok rögzíthetik a Szenátus jelenlegi hatásköreit, de a magánfelsőoktatási intézmény alapító okirata rendelkezhet úgy is, hogy a fenntartó (illetve a fenntartói jogokat gyakorló) fogadja el a felsőoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését, valamint a fenntartó írja ki a rektori pályázatot, azonban ebben az esetben is a Szenátusnak az alapító okiratban előzetes véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani.

 

Megmarad-e a korábbi a jelenlegi egyetemi struktúra: kar, intézet, tanszék, nem önálló tanszék, egyéb szervezeti egységek? És megmaradnak-e ezen egységek vezetőinek jelenlegi jogkörei?

 

A modellváltás lehetőséget teremt a jelenlegi szervezeti keretek újragondolására, de az alapító döntése szerint meg is maradhat a jelenlegi struktúra. A PTE-n nincs napirenden olyan változás, amely az oktatás eddigi szervezeti kereteit felülírná.

 

Megmarad az oktatás szabadsága?  A kuratórium mennyiben szólhat bele az egyetem dolgaiba?

 

Az oktatási tartalmak nem a szervezeti formáktól (tanszékektől, egyebektől) függnek, hanem az akkreditációban lefektetett elvárásoktól. A szervezeti átalakításnak célja nem az oktatási tartalom változtatása, hanem az oktatás szervezésének, bonyolításának hatékonyabbá, rugalmasabbá tétele.
A modellváltás során a fenntartó változik, a PTE marad, ami most: egyetem. Az új modellel, a fenntartó alapítvánnyal nem az a cél, hogy korlátozza vagy szabályozza az alaptevékenységeinket, hanem az, hogy ahhoz fenntartható, jobban működő gazdasági és szabályzási környezetet biztosítson. Az a törekvésünk, hogy olyan személyi összetételű legyen a kuratórium, amely érti és elfogadja, hogy ennek az egyetemnek mi az erőssége. Az a törekvésünk, hogy az egyetem irányítása az egyetem döntéshozó szervei és vezetői kezében maradjon. Törekszünk arra, hogy egy gondos, és az egyetem iránt elkötelezett fenntartónk legyen, érdemi közreműködéssel a stratégia kialakításában, a vezetők kinevezésében, a költségvetés tervezésében. 

 

Milyen konkrét bürokratikus elemek kerülnek majd ki a rendszerből?

 

A teljesség igénye nélkül: a közbeszerzés egyszerűsödik, közalkalmazotti bértábla, létszámgazdálkodás, éves költségvetés tervezés, maradványfelhasználási kötelezettség, közalkalmazotti kinevezés, pályáztatás, -vagyis, sok minden változik, ami a rendszer egészének sokkal nagyobb rugalmasságát fogja segíteni. 

 

Mi lesz a sorsa a fenntartott köznevelési és szakképző intézményeknek?

 

A fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény és szakképző intézmény a fenntartóváltást követően is a felsőoktatási intézmény jogi személyiségű szervezeti egységeként működik.

 

Munkaügyi kérdések

Lesz-e jogállásváltozás a közalkalmazottak esetében? 

 

Igen. A közalkalmazottak jogviszonya jogfolytonosan alakul át munkajogviszonnyá, vagyis a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, és a megszűnését követő nappal a  munkáltatóval munkaviszony létesül.

 

Mire terjed ki a tájékoztatási kötelezettség a jogállásváltozás során?

 

A munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően 30 nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot az átadás időpontjáról, okáról és közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről. A munkáltató továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal konzultációt kezdeményezni a tervbe vett egyéb intézkedésekről, intézkedések elveiről, a hátrányos következmények elkerülésének módjáról, eszközeiről, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközeiről. Egyidejűleg a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.

 

Ki fogja az új munkaszerződés tartalmat meghatározni? Ha nem lesz kollektív szerződés, egyéni alkuk lesznek? 

 

A törvény meghatározza, hogy a munkaszerződésnek melyek a kötelező tartalmi elemei és azt is, hogy a jelenlegi kinevezéseket miként kell alapul venni. A tervezeteket a fentiek alapján a munkáltató fogja elkészíteni.

 

Mik a garanciális elemek a jogállásváltozás során?

 

A modellváltást követően a jelenlegi közalkalmazott a megkötendő munkaszerződés révén a Munka törvénykönyve (Mt.) által szabályozott jogviszony alanya lesz. A modellváltás azonban nem befolyásolhatja negatívan a munkavállalókat, az alábbi garanciák szerint: 

a) Az Egyetemet továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul, vagyis mindenkinek biztosítani kell, hogy munkaszerződést köthessen.

b) A jogviszonyváltást követően a munkabér nem lehet alacsonyabb összegű, mint a közalkalmazotti illetmény és illetménypótlékok együttes összege.

c) Az Mt. által nem ismert pótlékok beépülhetnek az alapbérbe.

d) A jogviszony időtartama, a munkaidő tartama változatlan, próbaidő nem köthető ki.

e) A közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

f) Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani.

g) A munkaviszony első évében a munkáltatói felmentésre vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók.

h) A munkaviszony első 5 évében a jubileumi jutalomra vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók.

 

Ha modellváltás lesz és megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyunk, akkor mi alapján kapjuk a bérünket? 

 

A munkaszerződés alapján: a munkabér (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn.

 

Milyen lehetőségek nyílnak a bérek rendezésére?

 

A modellváltó intézmények esetében 2 lépcsőben 15+15% béremelésre van kormányhatározatban rögzített ígéret. Az állami fenntartást magunk mögött hagyva új működési elveket kialakítására lesz mód, így a modellváltással párhuzamosan kialakítható az a juttatási, ösztönzési rendszer, amely a mostani helyébe léphet. Megszűnik a közalkalmazotti bértábla, az oktatói bértábla. A saját teljesítményösztönző rendszerünkben kell kialakítani bérsávokat és teljesítmény elvárásokat/értékelést/jutalmazást. Az Egyetem erősítése nem képzelhető el a munkavállalói juttatások erősítése, a fizetések rendezése nélkül. Különben nem tudjuk felvenni a versenyt a hazai és nemzetközi konkurenciával. Célunk, hogy vonzó környezetet és megfelelő életpályát tudjunk biztosítani munkavállalóink számára. Azonban ennek financiális hátterét is meg kell teremteni.

 

Hány nap szabadság jár a munkavállalóknak?

 

A jogállásváltozást követően az Mt. az irányadó, miszerint az alapszabadság 20 nap, amely további az életkor, illetve egyéb kedvezményezett életkörülményekre tekintettel meghatározott mértékű pótszabadsággal egészül ki. Ugyanakkor lehetőség lesz Kollektív Szerződésben szabályozni a kérdést, amelynek során az alap- és pótszabadság mértékétől a munkavállaló javára az Mt-től el lehet térni.

 

Megszűnik a jogviszonya a nyugdíjba vonulás miatt felmentési idejét töltő közalkalmazottnak?

 

A felmentési idejét töltő közalkalmazottnak is megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya a jogállásváltozással és ezt követően a fennmaradó időre, vagyis a felmentési idő lejártáig munkaviszonyban áll, azonban a Kjt. 25/C. § (2) bekezdése alapján munkavégzési kötelezettség nem terheli, díjazását az átadás napjáig ki kell fizetni.

 

Megszűnik-e a 65. életévhez kötött korhatár a magasabb vezetői, vezető pozícióban?

 

Igen, a vezetői feladatok ellátására vonatkozó 65. éves korhatár az Mt. hatálya alatt nem alkalmazandó.

 

Magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás esetén hogyan alakul a jogviszonyváltás?

 

A magasabb vezetők és vezetők vezetői megbízása esetén a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés szerint alakul át munkaviszonnyá, ezzel egyidejűleg a létrejött munkaszerződés a vezetői megbízás határozott idejére és annak tartalma szerint módosul.

 

Vezetői megbízás lejártát követően megszűnik-e a jogviszony?

 

A vezetői megbízás lejáratát követően a munkaviszony a felek eltérő megállapodása hiányában átalakul a korábbi alapmunkakörre szóló kinevezés szerinti munkaszerződéssé, melyre az Mt. munkaszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Mi lesz az új modellben garancia arra, hogy a szakmai fejlődés bérnövekedéssel is jár majd?

 

A közalkalmazotti kötöttségektől mentes új munkáltatói környezetben az egyetem szabadon alakíthatja teljesítményértékelési és ösztönzési rendszerét. Az életkort, közszolgálati jogviszonyt előtérbe helyező juttatási rendszer helyett lehetőségünk nyílik egy, a teljesítményt díjazó szisztéma kialakítására. Az egyetem javaslatot tehet arra vonatkozóan, hogy a szakmai fejlődés, teljesítmény legyen a bérnövekedés egyik hajtóereje. A bővülő költségvetési forrásokat első sorban a jövedelmek növelésére szeretnénk majd fordítani. Minderre rákényszerít az oktatási piacon érvényesülő versenyhelyzet is. A bérek növelése nélkül ugyanis sem megtartani, sem bevonni nem leszünk képesek értéket teremtő munkaerőt.