„Nem jól használják ki a hidratációs szünetet a csapatok” – véli a PTE szakembere

Úgy látom a közvetítések alapján, hogy a csapatok jelentős része messze nem használja fel jól ezeket a három perces szüneteket – adott hangot véleményének Fruzsina. Sokszor inkább a sokak által említett időkéréshez lehet hasonlítani ezt a 2x3 percet. Például a spanyol-portugál nyolcaddöntős meccsen is azt figyeltem meg, hogy a portugálok esetében elsősorban a taktikai megbeszélésen volt a hangsúly. 

Bár ennek természetesen fontos szerepe van, véleményem szerint ezekben a rövid szünetekben legalább ekkora figyelmet kellene fordítani a folyadék-, szénhidrát- és elektrolitpótlásra is, különösen extrém hőségben. De ez más válogatottaknál is megfigyelhető volt eddig a világbajnokságon, sajnálatos módon.

Ha te ott lennél egy ilyen válogatott stábjában, mit adnál ebben a 3 percben a játékosoknak?

Hú, az jó lenne, ha ott lehetnék! – folytatja mosolyogva Fruzsina. Alkalmazkodni kell a különböző körülményekhez, és ahhoz igazítva kell kiválasztani a játékosoknak adandó folyadékot, illetve energiapótlót, előzetes teszteléseket követően. Ha a hőmérséklet nem éri el a 25 Celsius fokot, akár a sima víz is elegendő lehet, de e fölötti hőmérsékletnél már jelentősen megnőhet a hőterhelés a sportolóknál, és köztudott, hogy az izzadással ilyenkor nemcsak folyadékot, hanem ásványi sókat, különösen nátriumot is veszítenek. Ezeket is nagyon fontos visszapótolni, amit izotóniás itallal lehet a legkönnyebben elérni. Extrém magas hőmérsékletnél ma már bevett szokás jégkásával is hidratálni, hiszen az egyszerre segíti a hidratációt, és a test hőmérsékletének visszahűtését a normál tartományba. A folyadék mennyiségét illetően, nagyjából 150-300 ml folyadék bevitel lehet az optimális.

Milyennek találtad a Barcelona Innovation Hub képzését? Ott is kaptál olyan impulzusokat, amiket tudnál hasznosítani egy focicsapat stábjában?

Igen, nagyon magas színvonalú képzés volt. Az alapvető dolgokat persze már elsajátítottuk itt az ETK-n, így a dietetikai rész inkább csak ismétlés volt a számomra, de például az izzadási ráta gyakorlatban történő alkalmazása, vagy akár egy komplex hidratációs terv kialakítása már egy olyan tudás, ami a sportolók mellett dolgozva igencsak hasznos lehet, és ezt nagyon gyakorlatorientáltan mutatták be a képzésen oktató spanyol szakemberek. Az étrend-kiegészítőkről is sok előadást hallgattunk meg, főleg a labdarúgók táplálkozására fókuszálva. A spanyol bajnokságból, a La Ligából hoztak rengeteg példát, és mivel ugye ez a világ egyik legerősebb bajnoksága, így számomra, aki imádja a focit, ez egy valóban különleges és hasznos képzés volt. Ezt a tudást a karon az oktatás során is tudom hasznosítani, hiszen sokkal hitelesebb, ha konkrét példákat tudunk hozni a való életből, a sport világából. Ugyanakkor az is fontos, hogy a mi területünkön

sosem szabad általánosítani, vagyis nagyon fontos az egyén! 

Minden sportoló más, tehát másképp reagál a szervezete egyik vagy másik embernek az adott módszerre, éppen ezért nagyon fontos a visszamérés, a folyamatos kontroll. Ezért is veszélyes manapság az a trend, hogy a közösségi médián keresztül mondjuk egy-egy rajongó, vagy követő gyakorlatilag lemásolja az adott élsportoló étrendjét és teljes edzéstervét, de mindezt szakmai felügyelet nélkül. Ezt semmiképp sem javaslom, mert nagyon veszélyes is lehet, és egyáltalán nem biztos, hogy olyan pozitív eredményt fog elérni az illető, mint amit szeretne, vagy amit célként kitűzött maga elé. Viszont azt is vallom, hogy minden ember, kivétel nélkül meg tudja találni azt a sportot, amelyen keresztül boldog és kiegyensúlyozott lehet, és amely révén ki tud teljesedni.