„Ez az egyetem mindannyiunknak mást jelent” – interjú Koppányi Noémivel, a PTE logópályázat nyertesével

A Pécsi Tudományegyetem rektora 2024 januárjában pályázatot hirdetett az egyetem hallgatóinak körében kartól és szaktól függetlenül egy új, egységes egyetemi arculat kialakítása érdekében. A szakma és az egyetem képviselőiből álló 10 tagú zsűri, melynek elnöke Auth Attila Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető docense volt, a 42 pályamunkából egyhangúlag választotta Koppányi Noémi tervét. A Művészeti Karon végzett tervezőgrafikussal a tervezési folyamatról és az egyetemhez való kötődéséről beszélgettünk.

Mikor és miért döntöttél úgy, hogy tervezőgrafikus leszel?
Már általános iskolában is nagyon szerettem alkotni, 14 évesen pedig már egyértelműen tudtam, hogy ebben az irányban szeretnék elindulni, így is választottam középiskolát. Ott elkezdett érdekelni mélyebben a tervezőgrafika, akkor lett teljesen nyilvánvaló számomra, hogy olyan egyetemre szeretnék továbbmenni, ahol ezzel foglalkozhatok. A Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumból gyakran vittek minket a Magyar Képzőművészeti Egyetemre a féléves tárlatokra, ahol mindig akadt olyan munka, ami miatt azt gondoltam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.

Eredendően nem vagy pécsi, nem ide jártál középiskolába. Hogy jött akkor a Pécsi Tudományegyetem?
Sok minden számított a választás során. Szerencsém volt, mert a legtöbb művészeti képzést kínáló egyetemen volt ismerősöm, akitől meg tudtam kérdezni, milyennek találja a képzést, milyen a környezet, a közösség. A PTE-ről sok jót hallottam, többek között a középiskolai tanáraimtól és a volt diákoktól, akik visszajártak hozzánk Pécsről és meséltek az egyetemről. Ezek nagyon jó hangulatú kötetlen beszélgetések voltak, amikből sokkal több minden kiderült, mint egy nyílt napon. 

Megtetszett, hogy a PTE-n sokszínű az oktatás, mert még nem voltam biztos benne, mivel szeretnék foglalkozni pontosan a szakmán belül, itt viszont lehetőségem nyílt rá, hogy több irányt kipróbáljak. 

Mi motivált abban, hogy indulj a logópályázaton?
A legtöbb ilyen pályázati lehetőséget kihasználtam a tanulmányaim alatt, mert ez mindig egy jó próbatétel, és ha nem is sikerül semmilyen helyezést elérned, akkor is kapsz szakmai tapasztalatot, amiből építkezhetsz, fejlődhetsz. 

Ha visszagondolsz az egyetemi éveidre, akkor mit mondanál, mit jelent számodra a Pécsi Tudományegyetem?
Nagyon szerettem ide járni, pont azért, mert sokszínű az oktatás, és nagyon közvetlen a tanár-diák viszony. Nem azt éreztem, hogy bejön az oktató és órát tart, hanem azt, hogy egy szinten vagyunk, beszélgetünk és javaslatokat tesz. A termek kialakítása is segítette a műhely hangulatot, nem úgy, mint a középiskolában, így szaktársaim mellett alkothattam és kölcsönösen inspiráltuk egymást. Részben ez a fajta közös munka, közösségi élmény tette különlegessé számomra a Művészeti Kart. Kollégista voltam és az évek alatt sok hallgatót ismertem meg más karokról is, akiktől ugyanígy hallottam, hogy a légkör miatt szeretnek ide járni.

A szakdolgozatodban az alapítástól kezdve foglalkozol az egyetem vizuális megjelenésével. Hogyan segítette ez a kutatómunka az arculattervezést?
A szakdolgozatom kétharmada az egyetem vizuális arculatainak történetét foglalja össze, pontosabban az egyetemtörténeti áttekintés mellett, a címereket és a pecséteket elemeztem.

Az 1367-es alapítástól kezdve a Pinczehelyi Sándor által tervezett arculatig összegyűjtöttem és vizsgáltam a vizuális megjelenéseket, majd a dolgozat utolsó részében marketing szempontból foglalkoztam általánosságban az egyetemi márkaépítéssel.

Nagyon fontosnak tartom – és a mostani arculatban is visszaköszön – a logó és címer kapcsolatának kidolgozását. Szakmailag mindenképpen fontos szétválasztani a kettőt, hiszen a logónak és a címernek más a felhasználási célja és helye. A címer hagyományosan az intézmény kulturális és történelmi örökségét szimbolizálja, míg a logó a modern arculat része, amely a könnyű felismerhetőséget és a széleskörű alkalmazhatóságot szolgálja. A háttérkutatás során megvizsgáltam más külföldi, illetve magyar egyetemek vizuális arculatát is, ahol a címer egy méltóságteljesebb célt szolgál: akcidens kiadványokon hitelesítőpecsétként, például hitelesíti a kiadott diplomákat. Ez lehetővé teszi a hagyományok, történelmi identitás megőrzését, miközben teret enged a modernizációnak. Ezt alkalmazzák például a Stanfordon vagy az MIT-n is.

Fotó: Horváth Gábor
Vilmos püspök címerköve a pécsi Janus Pannonius Múzeum A HELY SZELLEME – GENIUS LOCI kiállítás részeként tekinthető meg.

A kutatás biztosan sok érdekes tényt hozott magával. Tudsz ilyenre példát hozni?
Igen, például a karok megjelenését. Amikor utánanéztem, 

kiderült, hogy a karokhoz már a Janus Pannonius Tudományegyetem alatt lettek színkódok rendelve. Később, az egyetemi integrációt követően pedig a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karnak és a Művészeti Karnak is volt saját színe. Ezek aztán elkoptak, majd eltűntek.

Régi, díszdoktoravatási felvételeken nagyon jól lehet látni, amikor bevonulnak a dékánok, hogy a talárjukon is ezek a színek szerepeltek, illetve az akkori arculati kódexben is meg vannak határozva ezek a színek. Vannak karok, amelyeknél a régi és az új színek összecsengenek, ilyen például a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar barnás-bordó színe, ami egészen az Erzsébet Tudományegyetemig visszavezethető.

A kutatásban egyébként nagy segítségemre volt a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény és az Egyetemi Levéltár. Szakirodalomként felhasználtam dr. Törőcsik Mária, a PTE KTK oktatójának, a PTE egykori marketing rektorhelyettesének az egyetemi marketingről szóló könyvét is. Ugyanakkor volt a Janus Pannonius Egyetemnek olyan időszaka, amiről nem találtam anyagot, ezért felkerestem Dr. Kuráth Gabriellát, aki az integráció előtt és után is az egyetem Marketing Osztályán dolgozott. Tőle is kaptam segítséget, főként forráskeresés tekintetében. 
A Művészeti Karon az utolsó évem teljes egésze a PTE arculatáról szólt, részben a logópályázat, részben a szakdolgozatom miatt. Az, hogy a rám eső részt felhasználhattam a diplomamunkámban is, lehetővé tette, hogy teljes erőbedobással ezzel a projekttel foglalkozzak. 

Pinczehelyi Sándor Munkácsy-díjas képző- és iparművész, az előző arculat alkotója is tagja volt a zsűrinek, többek között ő is kiemelte a logó egyik legizgalmasabb részét, a közepén megjelenő teret. Mi volt részedről ennek a térnek a célja?
A tervezés során eleinte csupán absztraháltam a címert, viszont úgy gondoltam, hogy az nem foglal mindent magában, amit az egyetem jelképez. Fontosak a hagyományok, és azok megjelenítése, de emellett fontos az is, hogy ma mit jelent a PTE. A logóban ez a szabad tér arra ad lehetőséget mindenkinek, hogy a kitöltésével elmondja, megmutassa, mit jelent számára az egyetem. 

Van, aki életre szóló barátságokat köt itt, van olyan, aki itt szerzi a legnagyobb sikereit, vagy itt éri el tudományos munkájának csúcspontját. Ez az egyetem mindannyiunknak mást jelent, és hihetetlenül sokszínű.

Ennek a sokszínűségnek szerettem volna teret adni, ami a képhasználatban érvényesül leginkább, amik visszaköszönnek például plakátokon.

Zsolnay_új arculat_áttörés

Mit éreztél, amikor kiderült, hogy a szakmai zsűri egyhangúlag a te munkádat választotta?
Nagyon jól esett, mert eddig nem volt ekkora sikerélményem. Először hihetetlennek tűnt, és el sem hittem, amikor Böhm Gergő felhívott, hogy az én munkámat választották. Most pedig folyamatosan látom megvalósulni azt, amin annyit dolgoztunk. Az orientációs napok után nagyon jó érzés volt látni, hogy szembe találkozom az utcán elsős hallgatókkal, akiknél a vászontáskát és a kulacsot látom, amit ajándékba kaptak és használnak. 

Az új PTE logó összhangban van Pécs város nemrégiben megújult jelképével is, amit szintén a Művészeti Kar egyik hallgatója, Hudák Eszter álmodott meg. Mennyi volt ebben a szándékosság?
Böhm Gergő tette azt a szakmai javaslatot a pályázat kapcsán a hallgatóknak, hogy érdemes a két arculatot közelíteni egymáshoz, hiszen az egyetem és a város szorosan összekapcsolódnak. Pécs hangulata, élhetősége nagyban meghatározza a PTE egészét, miközben az egyetem is nagy hatással van a városra. Pécs egy igazi egyetemváros, ami most már az új arculatban is visszaköszön.

Visszatekintve talán a pályamunka elkészítése volt a legegyszerűbb feladat az arculatváltás során. Milyen kihívásokkal szembesültél azóta?
A teljes arculat kidolgozása komplexebb, bonyolultabb feladatnak bizonyult, ehhez Böhm Gergő szakmai irányítása mellett Kovács Eszterrel és Csányi Andrással dolgoztunk együtt az arculati kézikönyvön közel egy éven át. Segítségünkre a PTE Kapcsolati Igazgatóságról Győrffy Zoltán és Hirth Attila volt. Szintén hatalmas feladat volt a PTE betűcsalád megtervezése, mely Boskovitz Oszkár munkája.  Az egyetem rengeteg egységből és intézetből áll, nekünk pedig mindegyik esetében meg kell találnunk a jó vizuális megoldást. A tavalyi év során éppen ezért folyamatosan egyeztettünk a karokkal is a színeikről és a megjelenésükről az új, egységes arculatban. Nagyban megkönnyítette a dolgunkat, hogy nem falakba ütköztünk, hanem közösen tudtunk dolgozni, és a karok támogatták, segítették a munkánkat.  

PTE új arculat 2025

Címerkő fotó: Horváth Gábor

HASONLÓ TARTALMAK