Egymástól tanulni

2019.
május
10.

A Tudásközpontban kígyózó sorokban várták Francis Clooney harvardi jezsuita professzor előadását a résztvevők május 7-én. Akkora volt az érdeklődés a PTE ÁOK Transzdiszciplináris Kutatások Intézete társszervezésében rendezett eseménye iránt, hogy a terem hátsó részét is ki kellett nyitni, és a plusz ülőhelyek is hamar beteltek, volt, aki állva követte végig az egy órás előadást, melyet egy órás kérdészápor követett. A téma az volt, hogy tanulhatnak-e egymástól a különböző vallások, különösen a kereszténység és a hinduizmus.

Francis Clooney harvardi professzor; fotó: Csortos Szabolcs

Francis Clooney, a Harvard Egyetem professzora először járt Magyarországon. Szakterülete az összehasonlító vallástudomány, több mint negyven éve a hinduizmust kutatja: „Próbálom összehozni a tudományt a vallással, a katolikus vallást a hinduizmussal.” Előadásában szó esett arról, hogy hogyan találkozott a hinduizmussal, majd arról, hogy mit is értünk hinduizmus alatt, valamint a kutatásairól, és nemrég megjelent könyvéről (Comparative Theology: Deep Learning Across Religious Borders).

Francis Clooney harvardi professzor; fotó: Csortos Szabolcs

Története Katmanduban kezdődött, ahol frissdiplomásként 1974-75-ben buddhista és hindu vallású gyerekeket tanított: „Ír, katolikus New York-iként nem voltam erre felkészülve, de nagyban tágította a látókörömet, csodálatos élmény volt” – emelte ki a jezsuita professzor. Felismerte, hogy a vallási vagy egyéb prekoncepciók nem mindig működnek, és a nepáli tapasztalatai, a buddhista és hindu vallás keveredése, békés egymás mellett élése felkeltette a tudományos érdeklődését. Így elkezdte kutatni a hindu rituális szertartásokat. „Nagyon érdekes, hogy a hindu templomok némelyikében például a mai napig van rendszeres állatáldozat Káli istennő tiszteletére” – mesélte Clooney. Elmondta, hogy örömére szolgál, hogy a megismerés igénye mindkét irányból felmerül, nemrég egy hindu közösség kérte fel, hogy tartson nekik egy beszédet a katolikus húsvétról.

„A hinduizmus olyan, mint India nemzeti fája, a banyánfa (Ficus benghalensis), szerteágazó gyökérhálózata van, nincs egyetlen fő törzse” – magyarázta a harvardi professzor. Változatos vallás, a számos istent és istennőt imádnak, vallási fesztiváljaikon akár 12-14 órákat is várakoznak, hogy sorra kerüljenek, ugyanakkor van, aki teljes elvonultságban él remeteként – „kívülről kaotikus, belülről strukturált” – fogalmazta meg Francis Clooney. Alapját képezik az indiai ősi népi vallások, a hagyományok, a kultúra, a társadalmi, nyelvi és politeista örökség, melyek idővel egyre komplexebbé váltak, alkalmazkodtak. Ezekből alakultak ki a védikus, brahmanista hagyományok, kiegészültek újabb vallási aspektusokkal. Mindmáig jellemző a hinduizmusra a sokszínűség, és többi valláshoz való kapcsolódás.

Francis Clooney harvardi professzor; fotó: Csortos Szabolcs

Francis Clooney a tudományos kutatásain keresztül és az eredeti szövegek tanulmányozásával igyekezett megismerni a hinduizmust. Mutatott egy képet az íróasztaláról, amelyen görög, latin, tamil, francia és szanszkrit nyelvű könyvek sorakoztak, amelyeket a kutatásaival kapcsolatban olvas, valamint különböző vallásokról szóló művek kaptak helyet a polcán.

„A kérdés az, hogy mit tudunk elérni más vallások alapos megismerésével? Hogyan kombinálhatók a vallások? Mit viszünk magunkkal?” – fogalmazta meg a professzor. „Számomra a hinduizmus tanulmányozása rávilágított, hogy milyen fontos a saját hagyományaink megtartása. Továbbá segít abban, hogy jobban megismerjük a saját vallásunkat, és jobban tudjuk hirdetni az evangéliumot. Minden mindennel összefügg.

Olyan sokan vagyunk a Földön, hogy nem tehetjük meg, hogy nem veszünk tudomást a többi vallásról. A békés együttéléshez fontos a hiteles információ átadása, kötelességünk a téves előítélek lebontása. Az én szerepem az, hogy hidat képezve segítsek megtalálni a kapcsolódási pontot”

– hangsúlyozta Francis Clooney.

Francis Clooney harvardi professzor előadása; fotó: Csortos Szabolcs

A lebilincselő előadás rengeteg kérdést inspirált, a válaszokból pedig kiderült, hogy a vallások közti megértés tudásátadással kezdődik, ehhez pedig fontos a rengeteg tudományos kutatás, az ismeretek megosztása és az általános gondolkodásmódbeli nyitottság.