Szentágothai az egyik legnagyobb magyar anatómus, volt egyetemi tanár, professor emeritus, de országgyűlési képviselő is volt, s a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig és a magyar szkeptikus mozgalom atyja, a PTE díszdoktora.
A Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán tanult, 1936-ban avatták orvosdoktorrá. Már egyetemista korában demonstrátorként dolgozott az anatómia tanszéken Lenhossék Mihály felügyelete alatt. Az Anschluss Bécsben érte, majd a háború után fölkérték az ottani orvosegyetem tanszékvezetőjének, de ő a pécsi katedrát választotta, ahol hallgatóinak rendszeresen tartott bibliaórákat is. 1956-ban a pécsi Értelmiségi Forradalmi Bizottság elnöke volt.
Oktatási pályájának kezdetén új technikákat dolgozott ki a degeneráció kutatásával kapcsolatban, ezzel a neuroanatómiában elismert szaktekintéllyé vált. Egy évet Bázelben tanult posztgraduális képzés keretében. 1942-ben magántanári képesítést szerzett a neuroanatómia tárgykörében. A második világháború alatt (karpaszományos) orvos-őrvezető volt, hadifogságba került, ahonnan 1946-ban tért haza. Ekkor a Pécsi Orvostudományi Egyetemre került, ahol az anatómiai tanszék vezetőjévé nevezték ki. A tanszék háború utáni újraindítása után a vesztibuláris rendszer és a neuroendokrinológia témakörével foglalkozott. Pécsi évei alatt iskolateremtő munkát végzett a neuroanatómia terén. 1948-ban az MTA levelező tagjává választották. 1961-ben az ő tanszékén kezdték hazánkban az elektronmikroszkópos agykutatást.
1963-ban visszatért Budapestre, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem anatómia tanszékének vezetését vette át. 1967-ben az MTA rendes tagjává választották. A tanszéket 1977-ig vezette, majd 1986-ban hivatalosan nyugdíjba vonult, de a tanítást nem hagyta abba és professor emiritusi címet kapott.
Szentágothai leghíresebb tudományos munkája a Kiss Ferenccel készített Az ember anatómiájának atlasza című, általa rajzolt tankönyv, amelyet tizenhárom nyelvre fordítottak le és száznál több kiadást ért meg. Azt hirdette, hogy az ember beszédfejlődésének zöme féléves korától másfél éves koráig tart, és benne a kommunikációigény a legfontosabb tényező.
2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán megalakult a Szentágothai János Protestáns Szakkollégium. 2012 óta pedig az ő nevét viseli a Pécsi Tudományegyetem 2012 júniusában átadott tudományos kutatóközpontja a Szentágothai János Kutatóközpont.
Legendás professzorunkról sorozatunkban Dr. Hámori Józseffel Szilágyi László beszélgetett. »
